Megnéztük a világ legnagyobb borotvagyárát

Nyugodjanak meg, nem röpködnek a pengék össze-vissza, de azért vegyenek fel védőszemüveget

- így viccelődött el a világ legnagyobb borotvagyárának igazgatója, Mike Ericssen az újságírókkal, akik éppen arra készültek, hogy bejárják annak a 27 focipályányi területnek legalább egy részét, amelyet a Gillette lengyelországi gyára elfoglal.

A Gillette gyárába eddig nem nagyon engedtek be újságírókat, úgyhogy elég különleges látogatásban lehetett részünk, amikor március végén elmehettünk a cég Lengyelország harmadik legnagyobb városában, Łódź-ban lévő gyárába, ahonnan az egész világot ellátják férfi és női borotvákkal.

Itt megnézhettük, hogy hogyan is készülnek a borotvák az egyszerű eldobhatós daraboktól a legújabb ultramodern masinákig, és megtudhattunk pár váratlanul érdekes dolgot arról, hogy mennyire megviselik a borotvagyártókat a szőrmók férfiak.

Lenyűgöző robotok és bonyolult borotvák

A Gillette céget King C. Gillette feltaláló és üzletember alapította Bostonban, ő volt az, aki levédette az első, cseréhető pengés biztonsági borotvát. A találmánya annyira népszerű volt, hogy az 1904-ben levédetett szabadalomra éveken belül már több gyárat épített Amerikai után Nagy-Britanniában és Németországban is, a találmánya pedig annyira elterjedt, hogy sok nyelvben csak dzsilettként hivatkoznak a borotvára.

A cég eddigi legnagyobb, lengyelországi gyárát 2005-ben nyitotta, ugyanabban az évben, amikor a céget megvásárolta a mosószereken át pelenkákig szinte mindenfajta háztartási terméket gyártó Procter & Gamble.

A gyárban közel 1200 ember dolgozik három műszakban állít elő évente több milliárd borotvapengét és több millió borotvát. A munka nagy részét persze gépek végzik, úgyhogy a gyárban állandó az óriási, fehér gépek zúgása.

A 190 ezer négyzetméter alapterületű gyárban alapvetően két csarnokban folyik a termelés, egy nagyobban gyártják a pengéket, az eldobható borotvákat, a markolatokat és a cserélhető férfi borotvafejeket, egy másikban pedig a női borotvafejeket.

Az elválasztást leginkább az indokolja, hogy a női borotvákra szappancsíkot is kell ragasztani, az pedig, hogy szappannal kell dolgozni, eléggé megbonyolítja a folyamatot. Olyannyira, hogy ebben a kisebb csarnokban mindent sterilen kell tartani és kontrollálják a légnyomást és a páratartalmat. Ezeket a termékeket amúgy egyedül itt gyártják a világon. 

A borotvagyártás amúgy egy elég precíziós művelet, ami érthető: pár milimétert vagy miliméter tört részét se lehet hibázni, ha arról vagy szó, hogy az emberek a sebész szikéknél is élesebb tárgyakat szorítanak a testükhöz. Éppen ezért a pengéket például 0,001 miliméteres pontossággal ellenőrzik még a gyártási folyamat alatt a gyárban, majd később minták alapján tesztlaborokban. A borotvák maguk is meglepően bonyolult készülékek,

Bár talán a penge a borotva legfontosabb része, a legtöbb dolog, amit a gyár gyárt, valójában műanyag alkatrész, amiből a markolat és a pengék foglalata áll össze. Ehhez a műanyagot az üzemcsarnok mellett, óriási silókban kis golyócskák formájában tartják, majd egy bonyolult csőrendszeren juttatják el azokhoz az óriási gépekhez, amelyek végül formába öntik.

A gépek, amelyek a borotvák markolatát gyártják, elég lenyűgöző munkát végeznek, hiszen nem elég, hogy borzasztó precízen és hatalmas erővel kell összezárniuk a formákat, amikbe az öntött műanyag kerül (kísérőink elmondása szerint olyan erővel zárul az öntőforma, mintha száz elefánt ülne a forma tetejére) de nagy sebességgel forgatnia is kell az önmagában 3,5 tonnás öntőformát, hogy a kész alkatrészek mehessenek tovább a futószalagon a maguk útján.

Csodaborotvák vs ügyes eladók?

A Gillette minket kísérő munkatársai szerint még alig volt olyan alkalom, hogy megmutatták volna a legnagyobb gyárukat, bár így is borzasztóan titkolózók és titokzatosak voltak azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit megnézhetünk/megkérdezhetünk vagy meg is mutathatunk.

Így például mi nem is készíthettünk képeket a gyárban, mondván hogy abból olyan információkat tudhatnának meg a Gillette versenytársai, amelyeket azok versenyelőnnyé formálhatnának. Pedig kicsit utánanézve a borotvapiacnak úgy tűnik, hogy

A Gillette legnagyobb vetélytársai, legalábbis az amerikai piacon olyan kis cégek, amelyek, mint a Dollar Shave Club vagy a Harry's, amelyek úgy tudtak nagy szeleteket kiharapni a borotvapiacról, hogy egyszerű és olcsó termékeket árulnak közvetlenül a fogyasztóknak.

A Dollar Shave Club például egyfajta előfizetési rendszert talált ki, amelyben havi egy dollárért küld az előfizetőinek egyszerű, de teljesen használható borotvákat. A cég alapítói pedig reklámjukban azzal viccelődnek, hogy a Gillette és más borotvamárkák lassan “rezgő markolatot, zseblámpát, hátvakarót és tíz pengét” építenek a borotváikba, hogy valami újat dobhassanak a piacra. A DSC modellje pedig annyira sikeres volt, hogy a céget egymilliárd (!) dollárért vásárolta fel a P&G nagy riválisa, az Unilever.

A viccen a Gillette egyik vezetője, Pankaj Bhalla is osztozott, aki tavaly egy szakmai konferencián azzal kezdte a beszédét, hogy most bemutatja a cég legújabb, 19 pengéjű borotváját. És bár ezzel nem is tervez előállni a Gillette, valami újat ki kell majd találnia, mert nemcsak egyre kisebb szelet jut neki a borotvapiaci tortából (amelynek azért még mindig bőven 50 százalék feletti részét kapja), de a torta is csökken, az emberek ugyanis egyre kevesebbet borotválkoznak.

Miért nem borotválkoztok többet?

Ennek több oka is van, divatba jött a szakáll és ha az ember fia nem is kötelezi el magát a favágószakáll mellett, már sokkal elfogadottabb, hogy ha egy férfi nem teljesen kékre borotválva, kicsit borostásan megy be dolgozni (discalimer: e sorok szerzője például számításai szerint úgy 8 éve borotválta utoljára simára az arcát, és amerre csak néz a szerkesztőségben, szőrös férfiarcokat lát).

Ha pedig nem minden nap, csak minden második vagy harmadik nap borotválkozik az ember, akkor jóval kevesebbet kopik a borotvapengéje, később vesz új pengéket, a gyártó pedig a nap, vagy hát az év végén pedig kevesebb terméket adott el. Egyesek szerint szintén hozzájárul a folyamathoz az, hogy a nyugati piacokon öregszik a népesség, idősebb korukra pedig az egész életükben rendszeresen borotválkozó férfiak is nagyobb eséllyel növesztenek egy nagypapás szakállt.

az amerikai piacon például az elmúlt pár évben 25 százalékkal estek vissza az eladások. Az európai piacon is visszaesés látszott évekig, bár itt a P&G képviselői szerint már látszik egy fordulat, részben például az erős közép-kelet-európai eredmények miatt (A női piacon más a helyzet, ott folyamatos a növekedés, viszont kisebb is a piac, mert a női szőrtelenítésre nem a pengével lekaparás az egyetlen opció, és a verseny is nagyobb a gyártók között.)

Éppen ezért a Gillette, amellett, hogy a fenti extrém ötletekhez azért eléggé hasonló innovációkon dolgozik (láttuk például egy melegített fejű borotvát, amely a borbély forró törölközőjének érzését hivatott visszaadni), a cég azon is gondolkodik, hogy beszálljon a szakállápolási termékek piacára. Vagy ahogy a cég képviselői megfogalmazták, “shaving” márka helyett “grooming” márka szeretne lenni a Gillette, vagyis a borotválkozás helyett az ápolásra helyeznék a hangsúlyt.

De azért azt is szeretnék, hogy az emberek minél több borotvát vegyenek, lehetőleg minél több pénzért, vagyis ne az egyszer használatos olcsó darabokat vegyék, hanem a drágább, cserélhető fejes szetteket. Ebben pedig elvileg még van tér a fejlődésre: Európa keleti részén például állítólag egy férfi átlagosan évente 4-5 borotvapengét használ el, míg nyugaton kétszer ennyit.

Azért nem kell nagyon félteni a Gillette-et, a márka a clg képviselői szerint még így is többet ér, mint a Porsche, a Red Bull vagy a Rolex és a P&G egyik legnagyobb márkája, úgyhogy a lengyel gyárban még jó ideig pöröghet a termelés nulla huszonnégyben.

A lengyelországi utat a Procter&Gamble támogatta. 

(Címlap- és borítókép: Gillette)