Ha marad az aszály, elszáll a zöldség és a gyümölcs ára

Bár még csak április van, de a hónapok óta tartó szárazság miatt a gazdák arra számítanak, hogy már egy átlagosnak mondható terméshez is kisebb csodára lenne szükség, emiatt pedig a zöldségek és gyümölcsök drágulására lehet számítani – írja a Népszava.

És amennyiben takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be, a húsok, húskészítmények, valamint a kenyér drágulására is lehet számítani.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke a lapnak elmondta, a Nyugat-Dunántúl, az Alpokalja kivételével az egész országban aszály van, és a legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletet is érinti, és nincs vízutánpótlás.

Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át, és vízhiányban szenvednek. Ez a termésen is meglátszott:  búzából a hektáronkénti 5-5,5 tonna helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig az átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be. Vancsura azt is megjegyezte, hogy Európa-szerte hasonló problémákkal küzdenek a termelők, bár ez a magyar termelőknek sovány vigasz.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a gyümölcstermésről azt mondta, a téli csapadékhiány rövid távon nem okoz gondot, mert ilyenkor nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. A korán virágzó fáknál, például a kajszinál már jelenleg is gondot okoz a csapadékhiány, a többi gyümölcs pedig 1-3 hét múlva borulhat virágba, és ha addig tart az aszály, az további gondokat fog okozni.

Az időjárástól való függőséget az öntözött területek növelése tudná csökkenteni. A tervek szerint 2024-re 100 ezer hektárral bővítenék az öntözéses területek nagyságát. 

Vancsura azt mondta, a gazdák egyelőre csak az öntözés fontosságáról hallanak egyre többet a kormánytól, amit maguktól is tudnak, de konkrét közép- vagy hosszú távú programról kevés szó esik. Ez viszont azért lenne fontos, mert öntözőrendszer kiépítése hektáronként 1-1,5 millió forint, de termelési ágtól és talaj- , illetve geográfiai viszonyoktól függően drágább is lehet.

„Annyi jutott el az érintettekig, hogy a belügyminisztérium felel majd azért, hogy a víz eljusson a gazdák földjéig, és lesz egy külön öntözési főhatóság, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a gazdáktól az adminisztrációs ügyintézés zömét, mivel a jelenlegi bürokrácia megkeseríti a termelők életét. Ma drága és rendkívül bonyolult a vízjogi engedély kiváltása" – mondta a GOSZ tiszteletbeli elnöke.