Gyakran megy oda az OTP gépe, ahol Orbánnak van dolga
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor soha nem utazott vendégként a cég 14 személyes magángépén, hanem mindig személyesen fizette az utazását és szállását.
Miután tavaly szeptemberben kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyáron a közbeszerzéseken rendre nagyon sikeresen szereplő Garancsi István vendégeként egy Mészáros Lőrinchez köthető, 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel repült a Mol Vidi bulgáriai meccsére, Orbán október elején az ezt firtató parlamenti kérdésre azt válaszolta: „Harminc éve is így mentem, és jövő héten is így fogok menni.”
Ez a két állítás látszólag ellentmond egymásnak, vagy legalábbis arra lehet belőlük következtetni, hogy a miniszterelnök néha vendégként utazik az ország leggazdagabb embereinek magángépein, néha pedig fizet érte.
Miután az OTP magángépe 2018 januárjában pont akkor járt Münchenben, mikor Orbánnak nem messze volt hivatalos látogatása a Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti képviselőinek tanácskozásán a bajorországi Seeon kolostorában, a Zoom.hu megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét a témáról, aki azonban a konkrét utat nem kommentálta.
Havasi Bertalan általánosságban annyit mondott: „Függetlenül attól, hogy milyen repülőgépről van szó, ki az üzemeltetője, az utazás minden alkalommal úgy történik, hogy a delegációtagok számára személyenként külön-külön repülőjegy kerül megvásárlásra, gépbérlésről tehát nincsen szó.”
Csányi szavait azonban nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán akkor is saját maga rendezi az utakat, mikor miniszterelnöki minőségében utazik valahova. Szerettük volna megtudni, hogy Orbán magánemberként vagy miniszterelnöki minőségben utazott-e az OTP magángépén, ezért rákérdeztünk erre a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, a válaszokat amint megkaptuk, közöljük.
A válasz azért is lenne érdekes, mert ha a kormány bérli ezeket a gépeket, vagy repülőjegyet vesz rájuk, akkor ezt közpénzből fizeti, azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy eddig pontosan mennyi pénz ment el ilyen utakra.
Ha viszont Orbán vendégként utazik, azt az Országgyűlésről szóló törvény alapján fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, amennyiben ezeknek az utaknak az értéke meghaladja a képviselői tiszteletdíjának – 750 ezer forintnak – az egytizenketted részét. Erre ugyanakkor eddig nem került sor.
Kormánygép
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány gyakran kibérli az OTP százszázalékos közvetett és az Air-Invest Kft. százszázalékos közvetlen tulajdonában álló gépet, korábban Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek egy videót arról, hogy a HA-LKZ lajstromjelű, Csányi-féle magánrepülővel utazott Berlinbe.
Az Átlátszó.hu részletesebben is foglalkozott Orbán OTP-s útjaival. A cikkből kiderül, hogy régebben egy Dassault Falcon 900EX típusú business jet volt az Air-Invest Kft. tulajdonában, amit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is többször bérbe vett miniszterelnökként. 2017-ben szó volt róla, hogy megveszik ezt a repülőt kormánygépnek Csányitól, de ebből végül nem lett semmi. Azt a gépet mindenesetre még abban az évben lecserélte az OTP leányvállalata egy újabb modellre, konkrétan egy Falcon 900LX-re.
A régi gépet tehát végül nem vették meg, az új OTP-s gép üzemeltetője viszont – névleg legalábbis – a magyar kormány lett egy időre. A trackeroldalak alapján a gép első útjára vonatkozóan a légitársaság rubrikában azt írták, „Magyarország kormánya”, ami annyiban fura, hogy magánrepülők esetén itt a repülők üzemeltető cégének a neve szokott szerepelni.
A gép útjai többször is egybeestek Orbán Viktor külföldi látogatásainak időpontjaival. A már említett januári németországi út mellett február 19-én a gép éppen akkor járt a bulgáriai Szófiában, mikor Orbán a bolgár miniszterelnökkel, Bojko Boriszovval tárgyalt, május 14-én a repülő Varsóba ment, ahova Orbán a választási győzelmet követő eskütétele utáni első hivatalos látogatására utazott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz, de a gép június végén Brüsszelben is járt, éppen akkor, amikor Orbán Viktor uniós csúcson vett részt.
Ezekre az utakon a gép a „Magyarország kormánya” megjelölést használta, azonban olyan utakra is így ment, amikor Orbán Viktornak nem voltak külföldi látogatásai, hanem valamilyen futballeseményen vett részt. A gép
- június 6-én a fehéroroszországi Bresztbe repült, ahol a magyar válogatott játszott (ezt a meccset a Nemzeti Sport tudósítása alapján Csányi és Orbán együtt tekintette meg);
- október 4-én a Chelsea–Mol Vidi EL-meccs helyszínére, Londonba repült (ezt a mérkőzést Orbán Schmidt Máriával és Csányival egy társaságban nézte meg);
- október 12-én Athénban volt, ahol akkor játszották a görög–magyar meccset;
- de ott volt október 15-én Tallinnban is a magyar–észt idején (Csányi és Orbán szintén együtt nézték ezt a meccset);
- és november 29-én a fehéroroszországi Bariszovban, ahol a Mol Vidi–BATE EL-meccset játszották akkor.
A gép ugyanakkor olyan helyen is járt, ahol se a Mol Vidi, se a magyar válogatott nem játszott éppen akkor: 2018. július 10-én Szentpétervárra, a francia–belga vb-elődöntő helyszínére ment az OTP-s magángép, Orbán ezt a meccset a francia elnök, Emmanuel Macron társaságában nézte meg.
Az elérhető adatok alapján látszik, hogy az OTP elég feszesen használja a gépet, a vezetők mennek-jönnek, nem szállnak meg, sok a balkáni, az orosz, a szófiai és a kijevi út, vélhetően a leányvállalatok felkeresése a fő használati cél.
Mennyibe kerülhet egy ilyen út?
Az OTP Bank tulajdonában álló Air-Invest az elmúlt években rendre 600 millió forint körüli éves forgalmat ért el, de a cég ennek ellenére erősen veszteséges volt. 2014 és 2016 között 427, 293 és 379 millió forint volt a cég vesztesége, 2017-ben viszont 3 milliárd forint.
Ezt az utóbbi kiugró adatot nagy valószínűséggel a gépcsere magyarázza. A régi Falcon a könyvekben 5 milliárd forint körüli értékként szerepelt, amit a cég csak 2 milliárd körüli összegért tudott eladni, ebből jön ki a hárommilliárdos mínusz. Az új Dassault Falcon 900LX ára nagyjából 11-12 milliárd forint körül alakul.
A magánrepülők fenntartási költségei általánosságban erősen függnek attól, hogy mekkora a kihasználtságuk, milyen gyakran mennek, és hány utast szállítanak. Ezen túl fizetni kell a reptéri díjakat, az üzemanyagot és a személyzet bérét is. Az elmúlt években a magánrepülő tulajdonlása mellett a bérlés egész komoly iparággá nőtte ki magát, erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Az OTP magángépének üzemeltetési költsége a repült óráktól függően 1,1-2,4 millió forint óránként. Az októberben Magyarországon irodát nyitó magángépbróker cég, a Callajet tulajdonosa, Joe Kurta korábban azt mondta az Indexnek, hogy az évi 500-600 órás kihasználtság már gazdaságos működést tesz lehetővé. Bár pontos számítást nem készítettünk, az OTP gépe esetében látható, hogy szinte mindennap repül, tehát ha kijön az átlag 500-600 óra, akkor az óránkénti működése költsége inkább az 1,1 millió forint felé közelíthet a fent megadott sávból.
Egy ilyen gépen a fedélzet kialakításától függően 12-14 utas utazhat, tehát amennyiben Orbán és Csányi még hat ember társaságában mennek focimeccset nézni Budapestről Londonba, akkor a 2,5 órás repülőút költsége a személyzet bére nélkül fejenként nagyjából 700 ezer forintba kerül oda-vissza.