Hová tűnt Ali Bongo, a gaboni diktátor?

000 1FW3K3
2019.05.05. 09:24
Lemezt adott ki James Brownnal, összehaverkodott Lionel Messivel, járta a világ legjobb focimeccseit. Fél éve azonban sztrókot kapott Ali Bongo gaboni diktátor, azóta alig mutatkozik, és március végétől, április végéig egy hónapig semmilyen hír nem volt róla. A szub-szaharai térség egyetlen jómódú államában, az olajhatalom Gabonban újabban mindig arról szólnak a pletykák, hogy az államfő vagy nagyon beteg, vagy talán már nem is él. Eddig azért mindig előkerült.

Magyarországon ritkán olvashatunk Gabonról, vagy annak diktátoráról, Ali Bongóról. Utoljára talán akkor került bele a hazai hírekbe, amikor tavaly júliusban éppen azt a programot járta be, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A 444.hu írt arról, hogy előbb mindketten Ankarába mentek, részt vettek Recep Tayyip Erdogan elnöki beiktatásán, egymással is összeölelkeztek, majd onnan Oroszországba, a francia–belga vb-elődöntőre repültek.

Imádja a focit

Bongo is nagy futballszurkoló, 2015-ben még Lionel Messit is Gabonba invitálta. Komoly belpolitikai vihart is keltett, hogy vajon miért érezte fontosnak a világ legjobb focistája, hogy megtekintse Gabon fővárosát, vagy ott legyen a nemzeti stadion alapkőletételénél? A sajtó úgy tudta, hogy Messi 3,5 millió dollárért döntött úgy, hogy belefér némi barátkozás és kocsikázás Bongóval, de a gaboni kormány tagadta, hogy fizetett volna.

Az elmúlt fél évben viszont alig látni az elnököt. Tavaly októberben Szaúd-Arábiában agyvérzést kapott, azóta gyógykezelik, és bár márciusban biztosan felbukkant Gabonban, aztán egy hónapig már egyáltalán nem volt hír róla, majd április végén újra életjelet adott.

Furcsa közlemények

Gabon kormányának ebben az időszakban volt egy visszatérő feladata: hivatalosan cáfolnia kellett, hogy Ali Bongo meghalt. Tavaly novemberben arról szóltak a közlemények, hogy bár valóban beteg, de csak azért nem bukkan fel semmilyen nyilvános eseményen, mert Rijádban, Szaúd-Arábiában maradt, ahol a sztrókot kapta és ott kezelik.

Idén aztán megint felerősödtek a pletykák, Bongót ugyanis csak rossz minőségű, távoli felvételeken mutatták, amikor állítólag egy-két napra olykor hazaruccant Gabon fővárosába, Librevillébe. A pletykák cáfolatára kiadott újabb közlemény már Rejtő Jenőt idézte, mert arról szólt: nem igaz, hogy az ország elnökét, Ali Bongót lecserélték egy „klónra”.

Ebben az időszakban már Marokkóban kezelték a politikust, ott lábadozott. A gyanú szerint azonban nem volt jó állapotban és csak a lakosság megnyugtatására találták ki a hírt, hogy olykor visszatér.

A közlemények csak azért nem tekinthetőek viccnek, vagy paródiának, mert Gabon nyugalma miatt létszükségletet jelentettek a rezsimnek. Március 23-án, illetve április 29-én azonban Ali Bongo valóban feltűnt Librevillében, de közben teljesen eltűnt, Ali Bongo és kísérete állítólag Londonban, majd Amszterdamban bukkant fel, majd hosszú hetekig egyáltalán semmi hír nem volt róla, így könnyen lehet, hogy komoly a szituáció és kinyílik egy afrikai olajhatalom utódlási kérdése.

Gabon ugyanis, bár nem tűnik különösebben fontos helynek, valójában olajipara miatt rendkívül lényeges ország. Bőven van olaja és Port Gentil, az egykoron az afrikai rabszolga-kereskedelem szempontjából fontos kikötőváros ma az afrikai olajipar egyik meghatározó kikötője: nemcsak a tankerhajók mennek innen, de van egy nagy finomító is

Itt gazdagnak számítanak

A 60 százalékban az olajból élő Gabon valójában még így is szegény ország, magas munkanélküliséggel, egyenetlen jövedelem-eloszlással, de a környező szub-szaharai országokhoz képest négyszer-ötször gazdagabb, az egy főre jutó GDP-je 10 ezer dollár felett van.

Gazdasága pedig kifejezetten ígéretes. Igazi édenkert, területe szinte teljesen, legalább 85 százalékban trópusi esőerdő, ami miatt a valódi olaj mellett egy másik olaj, a pálmaolaj termelése adja az ország gazdaságát.

Csakhogy Gabont eddig teljesen rabul ejtette egy hatalommániás család diktatúrája. A Bongók mindent átszőnek, állami posztokat visznek a családtagok is, Ali testvére vezeti például a titkosszolgálatot, és az elsősorban külföldről nyilatkozó ellenzékiek erős kleptokráciát kiáltanak; Franciaországban értékes ingatlanok, luxusautók vannak a családtagok birtokában.

Alig élnek errefelé

Gabon lakossága amúgy mindössze 1,7 millió ember, 5 alatt van az egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség, ez a világ egyik leggyérebben lakott országa. Mindenki fiatal és mindenki városi, 20 év az átlagéletkor és öt gaboniból négy a nagyvárosokban (az említett Librevillében és port Gentilben) él, ezek az emberek pedig mindig könnyebben fellázadnak, könnyebben megszerveződnek.

Azt azonban el kell ismerni, hogy Bongóék ügyesen szövik a szálakat, jól megtalálják a hangot az arab olajvilággal, vagy a külföldi befektetőkkel, nem véletlen, hogy Ali Bongo a betegsége kirobbanásakor is Szaúd-Arábiában tárgyalt, de például Kína és Malajzia is nagy befektetőnek számít az országban.

Top 10-es játékos

Gabonról, mint olajhatalomról aligha hallhattuk sokat. Az afrikai olajüzletről inkább Nigéria, esetleg Angola juthat az eszünkbe. Nos, természetesen ezen országok termelése lényegesen nagyobb, ahogy a világban még egy rakás népes államnak van érdemben magasabb olajtermelése, ilyen az Egyesült Államok, Oroszország, Venezuela, Irak, Irán.

Ha azonban nem az abszolút termelést állítjuk sorba, hanem az egy főre jutó termelést, akkor Gabon top 10-es szereplő. Az élen az alacsony népességű, de magas kitermelésű öbölmenti országok: Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Omán állnak, míg Európából Norvégia, Afrikából pedig az Egyenlítői Guinea és az említett Gabon fér be ebbe az elitklubba.

Ötven év Bongóékkal

Gabonban már ötven éve uralkodik ez a furcsa család, a Bongo-família. Közülük a papa, Omar 1967 és 2009 között, 42 évig, vagyis az állam független létének háromnegyedében vezette az országot. Őt követte a fia, Ali.

Gabon amúgy egy erősen francia kultúrájú keresztény ország, ahol Omar volt az első, aki váratlanul iszlám hitre tért. Ali is Alain Bernard Bongo néven született, a Sorbonne-on jogot tanult, igazi playboy volt, funky-, majd jazzénekesként is kipróbálta magát, 1977-ben még „A Brand New Man” címmel albumot is kiadott, amelyben James Brown is közreműködött.

Nagyon megszerette az európai focit, a Real Madrid a kedvenc csapata, ezért is volt meglepő húzás, a barcelonás Messi Gabonba invitálása. Felesége, négy gyermekének anyja egy fehér francia nő, Sylvia lett.

Ám, amikor a korábban világias, és hangsúlyozottan keresztény vallású, döntően bantu lakosságú Gabon vezetője felvette az iszlám vallást, rengeteg gazdag arab állam kezdte támogatni az országot, és a hatalmas területű államban - egy hetvenes évekbeli találat nyomán – érdemi olajipart fejlesztettek.

Igazságot Jean Pingnek!

A Bongok 50 éves, örökös uralma viszonylag könnyen fenntartható volt eddig, bár olykor majdnem megtört. Legutóbb inkább csak egy kabaréjelenetre emlékeztetett, amikor idén januárban öt katona elfoglalta a tévét és megpróbálta feltüzelni a népet a diktátor ellen, de 2016-ban, amikor választásokat tartottak, valóban majdnem változás következett be.

A választást ugyanis szinte biztosan nem Ali Bongo, hanem a kihívó, Jean Ping nyerte meg, csak éppen a választásokat elcsalták.

Az ország egyik, Bongo-párti tartományából, 99,9 százalékos választási aktivitás mellett 95 százalék szavazott Ali Bongóra, ami a kiugró részvétel miatt is gyanús volt, illetve a nemzetközi megfigyelők által jobban ellenőrzött területeken rendre Ping nyert.

Ping amúgy is egy jóval képzettebb, nemzetközibb, elismertebb kaliber, az ország legismertebb politikusa. A sajátos hangzású neve nem véletlen, édesapja kínai, édesanyja gaboni, a szintén a Sorbonne-on végzett szakember dolgozott az ENSZ-nek, az UNESCO-nak, komoly tisztségei voltak a legnagyobb afrikai szervezetekben.

Gaboni politikai pályája során ő is a Bongo-család részeként vett részt, hiszen Omar Bongo nővérét vette el feleségül. Korábban Bongo külügyminisztere is volt, de a 2016-os választásokon a család ellen fordult

Amióta Ali Bongo eltűnt, sokan remélik, hogy a veterán, 77 éves politikus végre átveheti a diktatórikus családtól a hatalmat. A Bongo-ellenes és Ping-párti diaszpóra 2016 óta folyamatosan tüntet világszerte, nemrégiben Párizsban, a Trocaderónál, az Eiffel-torony tövében tartottak demonstrációt.

Ha bárhol a világban hatalmi vákuum alakul ki, arra sokan szeretnének lecsapni, borítékolható, hogy amennyiben egy gazdag olajhatalom esetében mismásolós utódlási helyzet alakul ki, ott élet-halál harc lesz az elnöki címért.

(Borítókép: Ali Bongo 2019. március 23-án, hat hónappal agyvérzése után Libreville-ben. Fotó: Steve Jordan / AFP.)



  • Hírek
  • Hírek