- Gazdaság
- lakáspolitika
- családpolitika
- konferencia
- wekerle sándor üzleti főiskola
- ingatlanpiac
- bérlakásprogram
Már az építőipari lobbi is bérlakásrendszert követel
![5K8A2789](https://kep.index.hu/1/0/2769/27698/276981/27698197_8834465555697140855e9a4750a828f2_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
- Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
- Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
- A Mol-csoport újabb lépést tett karbonlábnyomának csökkentése érdekében
- Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola lakáspolitikai témájú konferenciát szervezett abból az alkalomból, hogy hamarosan élesedik a kormány legújabb demográfiai programja, amelynek egyes elemei - mint például a kibővített csok - lakáspolitikaként is értelmezhetők.
Novák Katalin: Július elsejétől indulnak a családvédelmi lépések
Az EMMI államtitkára igyekezett tisztázni azt a sok kérdést, ami felmerült Orbán Viktor nagy családpolitikai bejelentése után.
Az eseményre nagyon különböző hátterű szakértőket hívtak meg, az előadók skálája aktív politikusoktól kezdve kutatókon és tanárokon át ingatlanszakmai szereplőkig bezárólag terjedt. Érdekes módon ennek ellenére egészen hasonló megfejtések hangzottak el, és
a legtöbbször talán épp egy olyan téma került elő az előadásokon, amelynek semmi köze a lakás- vagy népesedéspolitika aktuális irányához: az államilag szervezett bérlakásprogram teljes hiánya.
A magyar modell és a külföldi tátott szájak
Nem azok szülnek, akiktől ezt várná a kormány
A KSH demográfusai magyarázzák el egy friss kötetben, mi a helyzet a politikusok kedvenc témájával. Közelebbről megnézve némelyik statisztika ijesztő, és kérdéses, mennyit alakítanak a folyamaton a kormányzati szándékok.
Mivel az egész eseményt a családpolitika és a lakástámogatás összefonódásának friss fejleményei apropóján rendezték, elsőnek Beneda Attila, az EMMI helyettes államtitkára beszélt a kormány népesedési programjáról. A várakozásoknak megfelelően tőle főként a kormányzati törekvések elsöprő sikeréről hallhatott a csekély számú közönség, ismertette például, hogy az intézkedéseknek köszönhetően sikerült 1,5-re felhúzni a termékenységi arányszámot Magyarországon. Amivel csak néhány probléma van, például hogy azóta megint egy kicsit visszaesett, illetve hogy korántsem biztos, hogy az egésznek bármi köze van a politikához, és nem is azok szülnek akiket erre motiválni szeretnének.
![Beneda Attila](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2769/27698/276982/27698213_ebcd3eb241b4f0ea01be5c4646473461_wm.jpg)
Beneda mindazonáltal közölte, hogy amikor külföldön jár előadni a magyar modellről, akkor általában "szájtátva hallgatják" az intézkedésekről, eredményekről szóló beszámolókat, és a legnagyobb sikert a gyerekes anyák szja-mentessége szokta aratni.
Elmondta továbbá, hogy 2019 márciusáig mintegy 296 milliárd forintot költött az állam csok-ra, a családpolitikai programok kibővítésének köszönhetően pedig idén nyártól egy 2 gyermekes család akár 22 millió, egy 3 gyermekes család pedig akár 35 millió forint támogatást is kaphat az államtól. Az előadás legérdekesebb pontja az a grafikon volt, ami a családpolitikai támogatásokat GDP-arányosan mutatta meg, eszerint a kormány saját számításai már azt mutatják:
jelenleg a GDP 4,7 százalékát fordítja Magyarország erre a célra.
Ez Európában szinte biztos, hogy első helyet ér, de világviszonylatban is kiemelkedő lehet, kérdés persze, hogy kik tudnak élni vele és elérheti-e az eredeti célját.
Változni fog a lakáspiac szabályozása - de hogyan?
A konferencián beszélt Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-család ügyvédje, akinek előzetesen megadott előadáscíméből arra lehetett következtetni, hogy esetleg részleteket árul majd el arról, milyen irányba terveznek változtatni az ingatlanpiacot meghatározó, elavult törvényeken. Erről végül keveset tudtunk meg Bajkaitól, aki inkább arról beszélt hosszasan, milyen szabályozási mizériák keserítik meg a lakáskiadók, lakásbérlők, Airbnb-szomszédok életét.
![Bajkai István](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2769/27698/276982/27698209_9ef84216d0f34e683623876866cd6fff_wm.jpg)
Szerinte a lakástörvényt 1993-ban eleve úgy fogadta el a parlament, hogy átmenetinek szánták, ehhez képest még mindig érvényben van, és a 2003-as társasházi törvény is több sebből vérzik. Például gondot jelent, hogy az Airbnb-ként kiadás is lakáscélú hasznosításnak minősül jelenleg, illetve hogy rettentő bürokratikus macera van a bérlemények felmondásával.
A téma prezentálásából arra lehet következtetni, hogy ezeken a közeljövőben szívesen változtatna a kormány,
de egyelőre nem látni pontosan, milyen irányba, és mely szereplők érdekeit fogják inkább szolgálni a reformok. Ha tisztábbak lesznek a viszonyok az albérletpiacon és a rövidtávú lakáskiadás körül, az természetesen mindenkinek jobb, de az azért nem mindegy, hogy bérlőbarát, vagy inkább befektetőbarát irányba egyszerűsítik a szabályozást.
A befektetők uralják a lakhatás piacát
Már csak azért sem, mert a következő előadásból kiderült, hogy Budapesten már a használt lakások vásárlóinak 32,
az új lakások vevőinek 40 százaléka befektetési céllal száll be az ingatlanpiacba.
Jön a lakossági szuperkamat, de mi a trükk mögötte?
Tényleg vonzó lesz az új lakossági állampapír, de azért tudjuk, hogy mit veszünk meg vele!
A befektetők 10 százaléka egyébként külföldi. Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, az MNB által létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagja azt mondta, ezen a piacon jelenleg 4 százalék realizálható haszon, ha kizárólag a rövid vagy hosszútávú lakáskiadásból származó bevételt nézzük, ami nem igazán jó, viszonyításképpen elég csak mellé rakni a nemzeti kötvényre ígért 6 százalékos hozamot. A pörgés magyarázata inkább az lehet, hogy sokan továbbra is masszív áremelkedéssel számolnak.
Mehrli szerint évi 25-30 ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy a kínálat tartani tudja a lépést a kereslettel, erre ugyanakkor a jelenlegi szabályozási környezetben semmi esély nincs;
Varga: 2023-ig marad a kedvezményes lakásáfa
De csak ha már most megvan a végleges építési engedély.
ha az áfakulcs visszatér a 27 százalékos szintre, 2023 után csak kb. évi ezer lakás épülhet.
Hogy ne így legyen, ahhoz tudatos tervezésre lenne szükség, első lépésként meg kellene határozni, mennyi új lakásra van szükség egy évben, majd ehhez igazítani a szabályozást, elsősorban az áfát. Mint mondta, ha visszaáll a 27 százalékos áfa, az fel fogja szívni az állami támogatások egy részét, miközben ugyancsak a támogatások miatt növekszik a kereslet.
Ilyen körülmények között pedig további markáns áremelkedés várható.
Az Ingatlanszövetség elnöke felhívta a figyelmet az intézményi bérlakásszektor hiányára is, továbbá szerinte össze kell hangolni az állami kapacitásigényeket a piaci lakásépítések kapacitásigényével, hogy ne vigyen el annyi kapacitást az állam, mint jelenleg.
Közeleg már a plafon?
Az utóbbi évek brutális ingatlanár-emelkedése kapcsán a konferencia előadói egyetértettek abban, hogy nincs szó buborékról a szó 2008-as értelmében, viszont többen felvetették, hogy pár éven belül beállhat egy plafon, vagy akár egy kis visszaesés is bekövetkezhet.
Mádi László, a Wekerle főiskola tanára a lakáspolitikák történetéről szóló előadásában arról is beszélt, hogy az elmúlt 20-25 évben nagyjából 7 éves ciklusok követték egymást az ingatlanpiacon, ennek alapján nem kedvezőek az előjelek, pár éven belül számíthatunk negatív fordulatra; kérdés, hogy ez esés vagy csak stagnálás lesz. Ami viszont mindenképpen biztató, hogy hitelállomány szempontjából most sokkal kedvezőbb helyzetben van Magyarország, mint az előző piaci ciklus végén, és európai viszonylatban alacsony a lakosság eladósodottsága.
Ugyanebben a témában Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa megjegyezte, hogy ő nem igazán számít visszaesésre, a stagnálás időszaka viszont könnyen eljöhet pár éven belül. Balla azt mondta, bár a sajtóban rengeteg szó esik a belvárosról, valójában
az utóbbi években már a külső kerületek a rekorderek ebből a szempontból, konkrétan a 16. és a 17. kerületben volt a legnagyobb arányú árnövekedés
2017-2018-ban. Érdekes statisztika, hogy 2015 óta folyamatosan csökken Budapest részesedése a használt lakáspiac forgalmából: 2015-ben még 30 százalék, 2018-ban már csak 22 százalék volt a főváros részaránya. Balláék becslése szerint egyébként az újlakás-piac valamivel jobban pörög, mint azt a KSH számai mutatják, mert ezek a tranzakciók gyakran időben elcsúsztatva jelennek csak meg a hivatalos statisztikában.
A KSH szerint évi 2 ezer körül adtak új lakásokat az elmúlt évben, az ingatlaniroda ugyanezt a számot 5 ezer köré becsüli, ami jelentős különbség, de még mindig nagyon kevés a használtlakás-piac 30-40 ezer tranzakciójához képest. A fővárosi kerületek között egyébként ordító különbségek vannak, a rekorder 13., 11., és 9. kerülethez viszonyítva mindenki behozhatatlan lemaradást hozott össze az elmúlt években.
Alulra és felülre is szivároghat a középre célzott pénz
Ha már az eseményt a csok változásai hívták életre, beiktattak egy előadást a csok és a falusi csok potenciális társadalmi hatásairól is. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. vezetője arról beszélt, rettentő keveset tudunk arról, hogy egyáltalán elérheti-e a kormány népesedéspolitikai céljait olyan típusú programokkal, amelyeket folytat. Ennek oka, hogy egyszerűen nincsenek ilyen jellegű kutatások, sőt, még a második demográfiai átmenetnek nevezett értékrendváltozás trendjeiről is alig állíthatunk biztosat. Ami viszont biztos, hogy az ebből levezethető családszerkezeti változásokat nagyon nehéz felülről befolyásolni.
A kormány azzal próbálkozik, hogy a társadalom középső 70 százalékára célozza a lakás- és családtámogatásokat, de ebben nem járhat teljes sikerrel Hegedűs szerint. A pénz egy része mindenképp a társadalom tetején köt ki, például azért, mert hiába támogatjuk a keresleti oldalt, ha a kínálat ennyire rugalmatlan, mint a magyar ingatlanpiac esetében. Vagyis az ingatlanpiaci befektetők egyszerűen bekalkulálják az árakba, hogy az állami hozzájárulás miatt drágábban is adhatják a lakásokat, így a pénzt felszívja egy vállalkozói réteg.
Alulról sem biztos, hogy olyan könnyű plafont húzni, mint azt a kormány gondolja, mondta Hegedűs, aki szerint
tömeges trükközések kezdődhetnek annak érdekében, hogy olyanok is lehívhassanak támogatásokat, akik az eredeti szándék szerint nem lennének jogosultak rá.
A városkutató szerint egyébként nem feltétlen lenne baj, hogy az itt tárgyalt támogatási formákat a középrétegkre célozzák, a probléma inkább ott van, hogy ehhez nem társul semmi, ami viszont az alsó jövedelmi rétegeket segítené, például - sosem találnák ki - bérlakásprogram. (Hegedűs Józseffel korábban az Indexen is beszélgettünk a bérlakásproblematikáról, az erről szóló cikket itt olvashatja el.)
Kiszámíthatatlanság mérgezi az építőipart
Meglepő, de utóbbi témát még az építőipari lobbiszervezettől érkezett előadó is hangsúlyozta. Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége Készház tagozatánk elnöke azt mondta, fontos lenne egy bérlakástörvény megalkotása. Szerinte az nem program, hogy magánberuházók veszik bérbedás céljából a lakásokat, inkább az önkormányzatok, az állam és a helyi vállalkozók együtt döntsék el, mennyi lakásra van szükség, és milyen összegért. Ezen felül szabályozni kellene a tulaj kötelezettségeit, lehetőségeit, sőt, nemzetközi példák alapján még a bérleti díj felhasználását is (például hogy kötelező belőle eltenni felújításra, karbantartásra).
![Kárpáti József](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2769/27698/276982/27698227_2d4e53f43e2cc102ed0eea2c97227a80_wm.jpg)
Kárpáti az építőipar szereplőinek aktuális problémáit is felvázolta. Mint mondta, óriási gond az ágazatban a kiszámíthatatlanság: míg a válság alatt kapacitástúltengés volt a pangó kereslethez képest, és emiatt egy csomó cég tönkrement, manapság már kapacitáshiány miatt csúsznak tömegével a beruházások.
Az ingadozás tényleg óriási, az általa ismertetett adatok szerint 1989-ben 51 ezer lakás épült, 1999-ben 14 ezer, 2004-ben 44 ezer, 2013-ban csak 7100, 2018-ban pedig megint több mint 17 ezer. Az építőipari cégek így nem tudnak kalkulálni, valahogy tervezhetőbbé kellene tenni középtávon az iparág kilátásait. Segítség lenne ebben például az is, ha az állam a lakásfelújításokat is támogatná áfakedvezménnyel, ami egyébként Kárpáti szerint az államnak is megérhetné, mert a felújítási piac jelenleg nagy arányban fekete, és így egy csomó adóbevétel kiesik.
Óriási probléma a munkaerőhiány is, ami az építőipart érinti az egyik legsúlyosabban. Az egyik gond, hogy sokszor már nem is egyszerű segédmunkára lenne szüksége a cégeknek, hiszen a technológia fejlődés miatt az építőipari dolgozóktól is magasabb képzettségi fokot követel meg pusztán a gépek kezelése. A másik, hogy már a román és ukrán munkaerő is gyakran tovább áll Nyugat-Európa felé. Az építési vállalkozók gyakran szembesülnek azzal, hogy
a dolgozóik egyik napról a másikra lelépnek, mert a versenytársak átjárnak egymás építkezéseire, hogy a fizetésekre való ráígéréssel átcsábítsák a munkaerőt magukhoz.
A generálkivitelezők továbbá azzal is szívnak, hogy a projekt végére jelentősen drágulhatnak az alvállalkozói költségek, a lakásokat viszont gyakran még építés előtt eladják egy adott áron, így a teljes hasznukat felszívja a beszállítói kör.
Az ÉVOSZ képviselője egyedüliként szóba hozta a klímavédelem szempontját is az ingatlanpiaccal kapcsolatban. Mint mondta, e tekintetben nagyon le van maradva Magyarország, és
a 2021-re előírt célértékek is rettentő alacsonyak a nyugat-európai szintekhez képest:
itthon 75 kWh/nm/év kibocsátást írnak elő, miközben sok helyen már 5 kWg/év környékén van a cél. Márpedig szabályozás nélkül nem elvárható, hogy mozduljon a piac, főleg ilyen élénk kereslet mellett. "Ha a vállalkozó azt látja, hogy ha 80-as évekbeli technológiával, négyzetméterenként 300 ezer forintért is építhet házat, amit aztán el tud adni négyzetméterenként minimum 800 ezerért, akkor miért csinálna energiahatékonyabbat?"
Bérlakás, bérlakás, bérlakás
A rendezvényt Borsi László, a Lakásvásár Médiacsoport elnöke (egyben a Wekerle oktatója) zárta, aki - ezek után nem túl meglepő módon - szintén arról beszélt, milyen egészségtelen a saját tulajdonú lakások és a bérlakások aránya Magyarországon, és hogy “sehol a világon nincs ilyen alacsony bérlakáshányad”.
Szerinte ehhez a problémahalmazhoz semelyik kormány nem akart érdemben hozzányúlni, csak a tulajdonszerzést támogatta minden intézkedés a devizahitelezés bátorításától a fecskeprogramokon át a csokig. Mindennek eredményeképpen
sok alsóbb jövedelmi rétegbe tartozó ember ma Magyarországon kényszertulajdonos, akinek az igényeit valójában sokkal jobban ki tudná elégíteni egy állami bérlakásrendszer.
Borsi azt mondta, olyan külföldi példát kellene átültetni, amelyben aktív mozgás lehetséges aszerint, éppen milyen helyzetben van a lakó, de ehhez még csak nem is kell feltétlenül elhagynia az otthonát. Ilyen lehetne, ha az állami bérlakásban élők anyagi helyzetét évente monitoroznák, és annak alapján sorolnák támogatott bérlemény illetve piaci bérlemény kategóriákba a lakását, adott esetben pedig elmozdulhatna lakásvásárlás irányába.
Ez akár egyfajta életpályamodellként is működhetne: fiatalon el lehetne indulni egy szociális bérlakásból, a helyzet javulásával ez átmehetne piaci alapúba, majd akár ingatlant is vehetnének, akiknek elég jól megy, idős korban pedig akár újra visszatérhetnének az állami rendszerbe.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
A kis benzinkutak még mindig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályára
Tavaly 6,5 milliárd literre csökkent a magyarországi üzemanyag-forgalom.
február 8., 21:10
- Gazdaság
Ezek a számok több mint 250 millió forintot értek
Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.
február 9., 16:47
- Gazdaság
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.
2 órája
- Gazdaság
Sztrájkkészültséget rendeltek el az Audi győri beszállítójánál
A szakszervezet alapbérfejlesztést és egy egyösszegű kifizetést követel.
február 9., 08:01
- Gazdaság
Az örök ingatlanpiaci kérdés: hogy alakulnak a négyzetméterárak?
A lakhatási válság továbbra is jelentős mértékben nehezíti a magyarok mindennapjait. Helyzetjelentés az Indexen.
február 9., 06:16
- Gazdaság
Ezek a számok több mint hárommilliárd forintot értek
Tizennégy milliomosa lett Magyarországnak.
február 8., 21:02
- Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese
Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.
3 órája
- Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.
4 órája
- Gazdaság
Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok
Az Agrárminisztérium által kiírt pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint.
február 8., 15:38
- Címlapon
A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten
Első körben három kerületben vált ismertté a dátum.
59 perce
- Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete
A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.
6 órája
- Gazdaság
A turisztikai ügynökség vezetője szerint indulhat a Budapest–New York járat
Guller Zoltán: Jön egy új pénzintézet Magyarországon.
február 10., 08:36
- Gazdaság
Jól kezdett, de délutánra visszaesett a forint
Az euró árfolyama 405,5 forint fölé erősödött.
február 7., 19:00
- Gazdaság
Nem várt hatás: így ránthatja magával a teljes piacot a munkáshitel
Százmilliárdos nagyságrendű kihelyezés várható, az igénylők kombinálhatnak.
február 8., 12:49
- Mindeközben
Alekosz ingyen kap több mint 1 milliós fogsort: „Nemzetközi sztár vagyok, a fogazatom minőségének is nemzetközinek kell lennie”
4 órája
- Gazdaság
Alig akad már munkahely Magyarországon, ahol feltétel a diploma
A készségalapú szemlélet terjed.
február 7., 15:02
- Gazdaság
Reagált a kereskedelmi szövetség Nagy Márton árstopos bejelentésére
Azt is elárulták, mik a legfőbb célok az üzletpolitika kialakításakor.
február 10., 12:42
- Gazdaság
Szankciót vezethetnek be a Temu és a Shein ellen
Az egyik cég ellen vizsgálat is indult.
február 6., 06:59
- Címlapon
Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
Itt a teljes lista.
3 órája
- Mindeközben
Óriásit bakizott a TikTokon Dárdai Blanka, véletlenül kiposztolt valamit, amit nagyon nem akart
6 órája
- Gazdaság
Kissé gyengült a forint, de erősebb, mint év elején volt
A dollár erősödött a legjobban a magyar devizához képest.
február 6., 08:12
- Gazdaság
Megtaláltuk Orbán Viktor középosztályát, így néz ki
A miniszterelnök szerint izmos a középosztályunk, de mit mutatnak a számok?
február 6., 06:03
- Mindeközben
Vomberg Frigyes a Séfek séfe új zsűritagjáról: „Ő húzza meg a határt, hogy meddig mehetünk el"
7 órája
- Mindeközben
Nemcsák Károly megtisztítaná a szakmát a gátlástalan celebektől: „Művésznek mondja magát két nap múlva”
8 órája
- Címlapon
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
15 órája
- Gazdaság
Bajnokok Ligája: beleáll a GVH, versenyfelügyeleti eljárás vár az RTL-re
Ez nem jelenti annak a kimondását, hogy a médiavállalat jogsértést követett el.
február 7., 10:04
- Gazdaság
Fordulat a boltokban: nagy változásokat hozott magával 2025
Több vásárló, nagyobb fogyasztás? Megnéztük, mi ebből az igazság a januári forgalom alapján.
február 7., 09:31
- Gazdaság
A régióhoz képest drágább a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg
A kabinet szerint a szomszédos országok adatait kell figyelembe venni.
február 7., 09:29
- Gazdaság
Felülmúlta a várakozásokat az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban
A Fed változatlanul hagyta hagyta az irányadó dollárkamat-tartományt.
február 6., 16:50
- Gazdaság
Balogh Petya: A legtöbb magyar nagyvállalat olyan kényszerben van, amit fel sem fog
A technológiai forradalom vesztesei között van Magyarország.
február 6., 13:57
- Mindeközben
Ilyenre még nem volt példa, szokatlan felajánlással szerzett régiséget Fejes Tamás a Kincsvadászokban
10 órája
- Mindeközben
Robbie Williams egyszer felment Selma Blairhez, de rögtön véget ért a randi, miután kinyitotta a színésznő hűtőjét
12 órája
- Gazdaság
Donald Trump pillanatokon belül csapást mérhet a magyar benzinkutakra
Már Orbán Viktor is megszólalt a témában.
február 6., 15:25
- Gazdaság
Elutazhattak a magyarok, ijesztő adatokat közölt a KSH
Itt a hatnapos ünnep hatása.
február 6., 08:56
- Gazdaság
Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni
Könnyen félrecsúszhat a kormány terve, ha nem figyelnek.
február 7., 07:19
- Gazdaság
A Ford kritikával illette az importvámok megemelését
Donald Trump nemrég kiegészítő vámokat vetett ki a Mexikóból és Kanadából származó árukra.
február 6., 10:19