Beindultak a találgatások a Barátság beszennyezése után

A Magyarország kőolaj-ellátását nagyrészt biztosító Barátság (Druzsba) kőolajvezetékbe április 19-én szerves klórvegyület-szennyeződést észleltek.

Az összeesküvés-elméletek hívei azonnal kezdhettek spekulálni, hiszen egy nappal korábban jelentette be Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, hogy Oroszország június elsejétől leállítja és külön engedélyhez köti a szén, a kőolaj, illetve a földgáz exportját Ukrajnába, válaszul az ellene Kijev által bevezetett szankciókra.

A veszélyes klór

A szennyezés természetesen nem játék, jó esetben nem politikai csapásmérő eszköz, mert a klór rendkívül veszélyes, gyakorlatilag óriási károkat okozhat, tönkreteszi a finomító-berendezéseket. Moszkva pedig csak nem öli meg a saját exportbevételeinek zömét jelentő nyersanyagexportot azzal, hogy kinyírja, az azt feldolgozni képes kapacitásokat.

Voltak mégis olyan gondolatok, hogy Oroszország így csap oda a vele ellenséges Nyugatnak, vagy éppen így bünteti az orosz anyanyelvű, de ukrán patrióta Volodimir Zelenszkijt elnökké választó Ukrajnát, esetleg a legközelebbi feldolgozási pontot, vagyis Fehéroroszországot fenyegeti, nehogy Minszknek eszébe jusson Oroszország helyett kőolajtermékekkel kiszolgálni Ukrajnát.

Mindezek a vadregényes forgatókönyvek elég értelmetlennek tűnnek, igaz a baleset, vagy a szabotázs is meglepő, hiszen döbbenetes mennyiségű klór jutott be a vezetékbe, abba a vezetékbe, amelyet a Transznyefty, egy professzionális, 70 ezer kilométer vezetéket üzemeltető cég felügyel.

A klór mennyiségénél egyébként az arány a lényeges, vagyis ha 1 a ppm, azaz egy molekula van egymillió molekula között, akkor semmi baj nem történik, ha 30 (erre is volt már nemrégiben példa), az veszélyes, ha 500 (mint most), azt felfoghatatlanul nagy szennyezés.

Minden ág leállt

A vezeték három ága is szennyezett lett, az északi, a nyugati és a déli egyaránt észlelte a bajt, a legrosszabbul Fehéroroszország járt, náluk a finomítókba is bekerült a szennyezett cucc. Azóta már meg is indult a kommunikációs játék, a fehéroroszok a remélt nagy kártérítés miatt hatalmasnak láttatják a bajt, a vélhető felelősök, vagyis az orosz szállítók, kereskedők, vezeték-üzemeltetők, végső soron a Kreml, majd próbálják ellenőrizni ezeket az állításokat.

A balti államok szerencsésebb helyzetben vannak, az észt finomítók nem sérültek és a szennyezett olajat nagy tankerekbe viszonylag gyorsan ki lehet szedni a vezetékszakasz végén.

A többiek, Magyarország, Lengyelország, Németország, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia sem vesz most a vezetéken anyagot, a nagy kérdés az, hogy mennyire gyorsan lehet a több millió tonna szennyezett anyagot vasúti kocsikkal, egyéb módszerekkel kifejteni a rendszerből. A szennyezett olajt egyébként nem kell megsemmisíteni, csak kellően fel kell majd hígítani.

Magyarországon viszonylagos nyugalom van

Itthon persze a fogyasztók számára az a legérdekesebb, hogy mennyire van veszélyben az ellátás-biztonság?

Ha a probléma pár héten belül megoldódik, akkor nincsen gond, mert a stratégiai és kereskedelmi kőolaj-tartalékainkból kölcsönvehető az ott tárolt anyag, amit a normál üzletmenet megindulása után vissza lehet tölteni.

Ezen kívül Magyarország és Szlovákia számára is van lehetőség a Janaf, vagyis az Omisaljból induló Adria-kőolajvezetéken keresztül is venni olajat, amely képes ellátni a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat. Ezek a Mol-csoport birtokában levő finomítók olykor amúgy is igénybe veszik a fedezet növelése érdekében a Janafot és ott egyiptomi, kurd, ha éppen legális, líbiai iráni olajat vesznek, ám a finomító műszaki jellege miatt, ezek a szállítmányok csak kiegészítő jellegűek lehetnek az orosz olaj mellett. Ha hosszabb távon áll fenn a probléma, akkor lehet nem-szennyezett, de orosz olajat is szállítani Omisaljba tankerrel, majd onnan azt felhozni. Elvileg Magyarország ellátható átmenetileg a Druzsbán, de ez az eshetőség azért még soha nem volt letesztelve.

Hogyan tovább?

A Transznyefty orosz olajszállítási vállalat szerint a szerves klórvegyületek az olajat kisebb termelőktől begyűjtő Szamaranyefty-Terminal magánvállalat felügyelete alatt álló mérőállomáson kerültek be a vezetékbe. Teljesen érthetetlen, hogy történhetett ekkora malőr, hiszen állítólag csak Lengyelországban egymillió tonna szennyezett olaj ragadt a rendszerben.

A magyar infrastruktúrában nem keletkezett érdemi kár, így nálunk aligha nem várható erősebb jogi vita, de természetesen azért biztosan sérültek a szerződések feltételei.

Azt pedig végképp nem lehet tudni, hogy valaha is meg tudjuk-e, hogy mi történt, ki okozott dollárszázmilliós, dollármilliárdos kárt Oroszországnak, Legalábbis Csernobil óta ugyanis tudjuk, hogy ha baj van és oroszok (akkor még szovjetek) a felelősök, ők világbajnokok a dezinformálásban.