Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Bocsi, tesó, nincs nálad ötvenezer euró? Startupra kell

IMPACT 20190521 1042 1136
2019.05.24. 14:10 Módosítva: 2019.05.25. 16:19
A héten Krakkóban megrendezték Kelet-Közép-Európa legnagyobb energetikai startupversenyét. Magyar csapat is indult, egy olyan hűtővel, ami egy perc alatt lehűti az italos palackokat. A V-Chiller ötlete egy balatoni technofesztiválon született meg, most pedig sikerült elhozni vele a harmadik helyet a Power Up! nemzetközi döntőjében.

Délután 2 óra volt, én éppen az aznapi negyediket fogyasztottam el a krakkói konferencia egész területén terített, ingyen elvihető, Dariusz Michalczewski lengyel bokszoló nevével (és fejével) eladott TIGER MAX +50% CAFFEINE feliratú energiaitalból, amikor azt éreztem, hogy másodpercekre vagyok attól, hogy felrobbanjon az ekkor már drum’n’bass slágereket doboló szívem.

Talán segítene egy kis friss levegő, gondoltam, úgyhogy elővettem a dohányomat, tekertem egy cigit, és mire végeztem, már egészen megszoktam a koffeinmérgezés első tüneteit. Kiálltam az üvegfalú krakkói konferenciaközpont erkélyére, és gyorsan megkértem a mellettem álló, akkor még szimpatikusnak tűnő, nagyjából húszéves fiút, hogy adjon tüzet.

Ez volt az a pont, ahol rájöttem egy nagyon fontos dologra. Arra, hogy

a startupereket csak az különbözteti meg az MLM-ügynököktől, hogy szűkebb nadrágokat hordanak, és választékosabban beszélnek angolul.

Épp csak kezembe vettem a gyújtót, mire a srác egyből elkezdte hadarni a betanultnak hangzó szövegét arról, hogy ő mekkora zseni, feltalált valami új töltési rendszert elektromos autókhoz, amikkel az autók jobban bírják, kevesebb áramot fogyasztanak, és olcsóbbak is lesznek. Csak hát kéne neki pár tízezer euró, hogy legyárthassa a prototípust, és utána meghódíthassa a világot. Szegénynek teljesen elkomorodott az arca, amikor mondtam neki, hogy én csak egy magyar újságíró vagyok, és viszonylag kevés embert ismerek, akinek épp van pár tízezer eurója, amit szívesen befektetne egy lengyel startupba. „De ha találok ilyet, neked szólok először” – mondtam viccelődve, amire ő nevetés helyett a névjegykártyája átnyújtásával reagált.

Ezután megkérdezte, hogy Magyarországon milyen nagyobb startupsikerek vannak. Mivel nem akartam, hogy még kínosabb legyen a beszélgetés, ezért Gattyán György webcampornós LiveJasminjét inkább elhallgattam, és bedobtam a Prezit, amit viszont nem ismert, ezért pár mondatban gyorsan összefoglaltam neki, hogy mi az.

Szerencsére épp elszívtam a cigit, amikor visszakérdezett, hogy

So it’s like a cool PowerPoint?

Úgyhogy itt véget ért a rövid csevegésünk, udvariasan elköszöntem, visszaléptem az üvegajtón az épületbe, és az jutott eszembe, hogy mennyivel egyszerűbb lehetett az élet régen, amikor magyarként külföldön elég volt Puskás Öcsi nevét bedobni az ilyen helyzetekben.

A robotnő, aki nagyon szereti a gazdáját

Ezt a történetet azért meséltem el, mert szerintem jól bemutatja, hogy milyen ez az egész startupvilág. Mindenki nagyon pörög valamin, és mindenki azt állítja magáról, hogy ő találta fel a következő iPhone-t és a következő Facebookot egyszerre, emiatt pedig nehéz megtalálni a valóban érdekes projekteket.

A kétnapos, krakkói Impact '19 konferencián a nagyszínpadon folyamatosan, szünet nélkül mentek a bullshitebbnél bullshitebb, 10-15 perces előadások. Mindenki profi előadó volt, bevonta a közönséget, jó pillanatokban tartottak hatásszünetet, viccelődtek a színpadon, de újszerű gondolatok már nem igazán hangzottak el. Abban viszont mindig mindenki biztos volt, hogy amiről ő beszél, az a világ legfontosabb témája/találmánya.

Voltak jobb előadók, érdekes témákkal, de a rövid időkeret miatt nekik sem sikerült semmi okosat mondani a digitális gazdaságról. De volt olyan előadás is, amit bármelyik meg nem értett performanszművész megirigyelne.

Például az, ahol a moderátor egy lengyel, Marek Kamiński nevű felfedezővel és egy félméteres, guruló, Noának hívott, búgó női hangon megszólaló robottal beszélgetett. (Amúgy a parancsokat gondolkodás nélkül teljesítő robotok miért mindig nők? Költői kérdés volt.)

Idéznék is egy tanulságos párbeszédet innen:

Noa: Nagyon szeretem a kalandokat, és nagyon kedvelem Mareket, ő egy igazán kedves ember. Nagyon örülök, hogy itt lehetek.

Moderátor: Szuper!

Noa: Nagyon szeretem a kalandokat, és nagyon kedvelem Mareket, ő egy igazán kedves ember. Nagyon örülök, hogy itt lehetek.

Marek Kamiński egyébként arról „híres”, hogy ő az egyetlen ember, aki egy év alatt az Északi- és a Déli-sarkot is megjárta. Ezzel a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült. Most pedig egy elektromos autóval fogja körbeutazni a Földet, hogy bebizonyítsa, hogy, hát, egy elektromos autóval is körbe lehet utazni a Földet. A robot valószínűleg csak arra kell, hogy a sajtó számára érdekesebb legyen az expedíció, de azért ez egy elég olcsó trükk.

Pláne, hogy Noa egyelőre elég béna. Hiába hangzott el a színpadon többször, hogy milyen elképesztően bonyolult mesterséges intelligencia dolgozik benne, szegénynek az is problémát okozott, hogy a beszélgetés után leguruljon a színpadról, a végén egy embernek kellett bevinnie a backstage-be:

Szóval egyelőre még csak az látszik, hogy mesterséges, az intelligencia kevésbé.

Fagyasztói társadalom

Az Impact konferencia sok hülyesége között kifejezetten üdítő volt a Power Up! nevű startupverseny, ahol voltak értelmes találmányok is. Például a döntőbe jutott magyar hűtő, a V-Chiller is tök hasznos, azon túl, hogy tényleg piacképesnek tűnik. A cégnél olyan környezetbarát vákuum hűtési technológiát dolgoztak ki, amely képes egy perc alatt lehűteni az italos palackokat. Ezzel pedig állításuk szerint több mint 50 százalékkal csökkenthetik a felhasználók áramköltségét, ami egy vendéglátó helynél elég komoly spórolást jelent.

„A győztes csapat projektje olyan valós igényre ad választ, ami jelentős keresletet valószínűsít a termékük iránt, ami számukra a piacok dinamikus meghódítását és a gyors növekedést is jelentheti” – írta a Power Up! magyarországi fordulójának zsűrije a budapesti verseny után, ahol a V-Chiller elnyerte a lehetőséget, hogy a krakkói döntőben versenyezzen 13 másik startuppal.

De tegyük félre a valós igényeket, a jelentős keresletet, a gyors növekedést és a piacok dinamikus meghódítását is, hiszen 

A LÉNYEG, HOGY EZ EGY HŰTŐ, AMI ROHADT GYORSAN HŰT.

És ha valaki, akkor én aztán tudom, hogy ez mennyire fontos, ugyanis dolgoztam a vendéglátásban, pultosként tucatjával szórtam az üveges söröket a pesti bulinegyedben, és biztosan több borravalót kaptam volna, ha ezek sosem lettek volna húgymelegek. Márpedig, ha tényleg elérhető egy olyan hűtő, ami egy perc alatt lehűti a Borsodit, akkor nincs az a mennyiségű Disney-hercegnőnek öltözött bristoli dokkmunkás, akinek nem jut hideg sör.

A V-Chiller el is hozta a harmadik helyet, és vele az 5 ezer eurós támogatást a krakkói nemzetközi döntőn.

A nanotechnológia nagyot ment

Az első helyet a szlovák Danubia Nanotech nyerte el, egy olyan ultravékony, filmréteg bevonatú szenzor kifejlesztésével, amivel jelentősen meghosszabbítható többek között az elemek, akkumulátorok élettartama, mert a szenzor még a túlmelegedés előtt jelez a készüléknek. Az akkumulátorok élettartamát nagyban befolyásolja, hogy túl gyakran túlmelegszenek. A második helyet – és vele együtt a 10 000 eurós díjat – a lettországi Atlant 3D Nanosystems nyerte el, egy olyan 3D-s nyomtatóval, amit mikro- és nanochipeket gyártásához is lehet használni, az emberi hajnál ötvenszer vékonyabb dolgokat lehet vele készíteni. Így a 3D-s nyomtatás előnyeit (olcsó, és gyors) már a mikro- és nanovezérlők prototípusainak előállításánál is kamatoztatni lehet.

A fekete, trendi, fémből készült, tartós napelem-paneleket gyártó észt Roofit.solar pedig a légszennyezés és a szmog csökkentéséhez hozzájáruló innovációknak adott Clean Air-díjat vehette át, amihez 3 ezer euró járt. A Power Up! versenyt szervező InnoEnergyt az uniós European Institute of Innovation & Technology támogatja.

A díjátadó után Amir Wasily, a Magyarországon fejlesztett V-Chiller ügyvezetője nyilatkozott az Indexnek is. Elmondta, hogy örülnek az 5 ezer eurós támogatásnak, de az igazi tétje az ilyen versenyeknek az, hogy pörögjön a nevük, minél többen megismerjék a találmányukat, hogy aztán megtalálják őket nagyobb befektetők. A V-Chillernek már megvan a működő prototípusa, de ahhoz, hogy beindítsák a gyártást, és forgalomba kerüljenek az első gépek, kellene félmillió euró.

Amir egyébként egy mérnöki állás miatt érkezett Magyarországra, Egyiptomból, hat évvel ezelőtt. Szerinte fiatal vállalkozóknak jó indulóhely Magyarország, mert az Európai Unió részeként sok piacra el lehet jutni, és nagyon elégedett az adórendszerrel is. Szerinte nem igazán tud versenyezni más ország az alacsony, mindössze 9 százalékos társasági adóval. Az egyetemen is segítőkészek a tanárok, szerinte támogatják azokat a diákokat, akik valamilyen saját ötletet akarnak megvalósítani.

És hogy hogyan működik a hűtő? „Azt mindenki tudja, hogy a víz 100 fokon kezd el forrni. De ez így nem teljesen igaz, mert a légkörtől is függ, hogy pontosan hol van a forráspont. A Mount Everesten például már a 70 fokos víz is felforr. A V-Chiller lényege, hogy vákuumszivattyúval eltávolítja a levegőt a kamrából, lecsökkentve a nyomást a termék körül. A nyomáscsökkenés hatására a víz alacsonyabb hőmérsékleten párolog, ugyanúgy, ahogy a Mount Everesten, a párolgással pedig hőt ad le” – mondta Amir, miután jeleztem neki, hogy borzasztóan alulképzett vagyok természettudományokból, ezért magyarázza el a találmányát a lehető legegyszerűbben.

A V-Chiller szerinte akkor tud majd igazán elterjedni, ha betiltják a vendéglátásban jelenleg használt, eldobható papír- és műanyag poharakat, és olcsóbb lesz a cégeknek fémdobozos italokat árulni, mint átállni a környezetvédelmi szempontokból megfelelő, gyors lebomlású vagy újrahasznosított anyagból készülő poharak használatára.

Ezután a kérdésemre azt is elárulta, hogy a hűtő ötlete egy balatoni technofesztiválon, a B my Lake kempingjében pattant ki a fejéből, miután az egyik alkalommal nem tudott hideg sört szerezni. Mivel mérnöknek tanult, elkezdett azon gondolkodni, hogyan tudna építeni egy kicsi, hordozható hűtőt, amit fesztiválokra is el tudna vinni magával, és a lehető leggyorsabban lehűtené a sört.

És ekkor született meg a most már nemzetközi energetikai innovációs díjjal is kitüntetett V-Chiller ötlete.

Utazásunkat a Power Up! versenyt szervező InnoEnergy fizette.

(Borítókép: Impact'19)