Tiborcz: Beperelem Karácsony Gergelyt

Mit is állapított meg a Kúria?

Bár Tiborcz István most arra hivatkozik, hogy a Kúria kimondta, hogy ő nem közszereplő, a helyzet ennél összetettebb. A per, amely a Kúria ítéletével zárult, azután indult, hogy a Hír Tv Célpont című műsorában Tiborczot arról faggatták, hogy milyen szerepe volt több kastély és műemléképület megvásárlásában. A miniszterelnök vejét az utcán kapták el, a jelenetről pedig tudta nélkül videófelvétel is készült.

Tiborcz a felvétel miatt perelt, mert szerinte annak elkészítéséhez és felhasználásához hozzájárulására lett volna szükség, miután nem tömegfelvételről és nem nyilvános közéleti szereplésről van szó, ezért megsértették a személyiségi jogait.

Végül a bíróság, majd a Kúria is azt állapította meg, hogy bár Tiborcz nem minősül közvetlenül közszereplőnek azért, mert Magyarország miniszterelnökének veje, illetve önmagában azért sem, mert az általa vezetett vagy tulajdonolt gazdasági társaságok közbeszerzéseken vesznek részt. Ugyanakkor a miniszterelnök közeli hozzátartozójaként közbeszerezési ügyekben érintett személyként, a gazdasági életben való szerepvállalása és vagyonosodása okán személye okkal keltette fel a közvélemény érdeklődését.

Ebből következően minden olyan üzleti megnyilvánulása, amely közpénzt, közbeszerzést, vagy bármilyen közérdeklődésre számot tartó ügyet érint, kiválthatja a közvélemény fokozott figyelmét, ezzel Tiborcznak számolnia kell. Tűrési kötelezettségének az átlagosnál tágabbnak kell lennie, és hasonlíthat a közszereplőjéhez.

A gond a felvétellel volt. A Kúria álláspontja szerint ugyanis az adott esetben közéleti szereplésről nem lehet beszélni, Tiborcz Istvánról a nyílt utcán készítettek rejtett kamerás felvételt. Egy ilyen felvétel pedig automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel, a képmáshoz fűződő törvényi jogok csak a közügyek megtárgyalhatósága érdekében szükséges mértékben arányosan korlátozhatók.

Az ítélet megjegyzi, létezhetnek olyan esetek, amikor a rejtett kép- vagy hangfelvétel elkészítése indokolt, jellemzően például akkor, ha egy információ más módon nem szerezhető meg, vagy ezt bizonyítékként kell felhasználni, illetve súlyos jogsértések megelőzéseire szolgálhat. Itt azonban a másodfokú ítélet és a Kúria véleménye szerint nem erről volt szó.