Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Elborul az agyunk a hőségben

GettyImages-1131800019
2019.06.29. 08:02

Biztos nem vagyok egyedül azzal, hogy úgy érzem, az olyan hőségben, mint amit az elmúlt hetekben Budapesten el kellett viselni, megbolondulnak az emberek. Amikor egész nap 30 fok fölötti kánikulában kellett küszködni a betonon, én személy szerint több veszekedést, verekedést és több indokolatlanul agresszíven vezető autóst láttam, mint amennyit úgy általában szoktam. Lehet, hogy azért, mert én is néha meg szerettem volna ütni valakit, hogy ezt kell elviselnem.

A hétköznapi tapasztalatomat pedig egy friss tanulmányban két amerikai közgazdász is megerősítette: a hőségben jelentősen nő az erőszakos bűncselekmények száma.

Viszont nem mindenhol, ez a hatás nagyon egyenlőtlenül oszlik meg, a szegényebb környékeken sokkal inkább jellemző, mint a gazdagabb városrészekben. Mindez pedig elég apokaliptikus jeleneteket vetít előre, ha belegondolunk, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben sokkal többször kell majd elviselnünk a tényleg őrjítő hőséget.

Július 17-én jelent meg a tekintélyes amerikai National Bureau of Economic Research honlapján egy műhelytanulmány, amelyet a University of Southern California két kutatója, Kilian Heilmann és Matthew E. Kahn jegyez. Ebben Los Angeles közel egy évtizednyi meteorológiai és bűnözési adatait elemezve azt vizsgálták, hogy tényleg nő-e a bűnözés a városban, ha jelentősen emelkedik a hőmérséklet, és ha igen, akkor milyen bűnöket követnek el inkább az emberek és hol. Regressziós elemzéssel arra jutottak, hogy bizony, elég jelentős összefüggés van a hőség és a bűnözés között:

85 Fahrenheit, vagyis 29,4 Celsius fok fölött 2,2 százalékkal nő a bűnesetek és 5,7 százalékkal az erőszakos bűncselekmények száma.

az összefüggés viszont egy bizonyos hőmérséklet felett negatívba vált, 40 fok felett csökken a bűnözés, feltehetően minden más emberi aktivitással együtt.

A bűn hevében

Érdekes kérdés, hogy pontosan milyen bűncselekményekből lesz több a hőségben és miért. Ez utóbbira Heilmann és Kahn nem ad teljesen kielégítő választ, arra viszont igen, hogy miért nem.

A szerzők alapvetően két elméletet vázolnak föl arra, hogy miért nő a bűnözés a melegben, az egyik pszichológiai, a másik inkább közgazdasági. Az első szerint a hőség akkora stressz a szervezetünknek és az agyunknak, hogy sokkal kevésbé tudjuk kontrollálni magunkat, megváltozik az emberek mentális teljesítőképessége, a kockázatértékelése és az időérzékelése, ezektől pedig előbb elborul az ember agya.

Ugyan ezt laboratóriumi vizsgálatok nem támasztották alá megkérdőjelezhetetlenül, ezek alatt is kiderült, hogy sokkal jobban élvezték a résztvevők, ha például tönkre tehetnek valamit. Ez alapján arra lehetne számítani, hogy az erőszakos impulzus-bűncselekmények növekszenek meg inkább a meleg hatására.

A másik elmélet a közgazdaságtan racionális emberképéből indul ki, amely szerint az emberek akkor hajlandóbbak a bűnök elkövetésére, ha arra számítanak, hogy megúszhatják azokat. A szerzők szerint a hőségre lefordítva ez olyasmit jelentene, hogy ha föltesszük, hogy a dög melegben a rendőrség kicsit lustábban végzi a munkáját, mondjuk a járőrök nem nagyon szívesen hagyják el az őrsöt vagy a kocsijukat, vagy csak lassabban érnek a helyszínre, akkor mondjuk egy betörést is könnyebb megúszni. Egy racionális bűnöző tehát a 30 fokos hőségben megy lopni.

És mit mutatnak az adatok? Heilmann és Kahn elemzése szerint hőségben alapvetően kétféle bűncselekményből jelentettek többet Los Angeles rendőrőrsein:

  • családtagokkal vagy ismerősökkel szemben
  • és hajléktalanokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményből szignifikánsan több van a hőségben,
  • míg tulajdon elleni bűncselekményből, lopásból, betörésből, hasonlóból nincs több, mint bármikor máskor.

A kutatók arra se találtak statisztikai bizonyítékot, hogy a rendőrök lustábbak lennének vagy kevesebb segélyhívásra és bejelentésre reagálnának 30 fok körül, mint bármikor máskor, vagyis az az elmélet, hogy ravasz és hőálló gengszterek bűnöznének többet a hőségben, megdőlni látszik.

Az emberek egyszerűen agresszívebbek, és így nagyobb eséllyel bántják azokat, akik körülöttük vannak, vagy azokat, akiket szerintük büntetlenül lehet, például a hajléktalan embereket. Persze hogy kinek mekkora eséllyel borul el az agya a hőségtől, az attól is függ, hogy hol lakik, és ahogy a kutatás kimutatta, attól is, hogy mennyi pénze van.

Hőség-egyenlőtlenség

Los Angelesben legalábbis azt mutatják az adatok, hogy a 30 fok közeli, vagy annál nagyobb meleg inkább a szegényebbek lakta városrészben növeli a bűncselekmények számát, a gazdagabb környékeken nem. A város lakosságának legszegényebb 25 százalékánál ötvenszer akkora a hőség hatása a bűnözésre, mint a leggazdagabb negyedében, sőt, a leggazdagabb 30 százaléknál a hatás negatív, vagyis a melegben kevesebb a bűncselekmény.

Miért? Ennek valószínűleg borzasztóan banális oka van: a gazdagabbak jobban tudnak védekezni a hőség ellen, így nem vesztik el annyira a fejüket. A kutatók arra nem találtak statisztikai adatot, hogy melyik városrészben van több légkondi a házakban, de arra igen, hogy Los Angeles azon környékein, amelyeken inkább szegényebbek laknak, és amelyekben a hőség idején elszaporodnak az erőszakos bűncselekmények, alapvetően régebbi építésűek a házak, amelyeket nehezebb és költségesebb légkondicionálóval fölszerelni. Vagyis a szegényebb lakosok kisebb valószínűséggel élnek olyan házakban, amelyekben el lehet viselni a kánikulát.

Mindez triviálisnak hangzik, viszont egy nagyon tragikus tényre világít rá:

a klímaváltozás okozta szenvedés nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a társadalomban.

Jöjjön bármilyen hőhullám, a tehetősek el tudják barikádozni magukat a kellemesen kihűtött villáikban és condóikban, míg a szegényebbek nem elég, hogy nem bírnak rendesen védekezni a pusztító hőség ellen, de még az emiatt megnövekvő erőszaknak is ki vannak téve. Figyelembe véve azt, hogy előrejelzések szerint a jövőben sokkal gyakoribbak lesznek a hőhullámok, ez egy elég pokoli képet fest arról, milyen is lesz városokban élni úgy 10-12 év múlva.

A tanulmány szerzői szerint persze lehetne ez ellen védekezni, leginkább azzal, ha a kormány komoly beruházásokkal felújítaná a szegényebb városrészek épületeit, hogy azokban elviselhetőbb legyen a meleg. Amíg ez nem történik meg, addig viszont sajnos nincs nagyon mit tenni az ellen, hogy megőrjít minket a meleg.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.