340 ezer magyar fiatal kallódik munka és tanulás nélkül

Bár Magyarországhoz hasonlóan több európai országban nagy problémát jelent a munkaerőhiány, a fiatal felnőttek egy jelentős csoportját mégsem sikerül bevonni se a munkaerőpiacra, se az oktatásba, így nagy tartalékok maradnak kiaknázatlanul – írja a G7. A lap az Eurostat adatai alapján grafikonokon mutatja be a NEET (Neither in Employment nor in Education and Training, azaz se nem dolgozó, se nem tanuló) csoport összetételét.

A statisztikák szerint tavaly a 20-34 éves korosztály 16,5 százaléka tartozott idei európai uniós szinten, ami 15 millió fiatalt jelent. Az arányok azonban országonként elég nagy eltérést mutatnak: főleg délen és kisebb mértékben keleten jelent problémát a fiatalok passzivitása, Európa középső és északi országai jobban állnak ebben a tekintetben. Olaszországban a legrosszabb a helyzet, ott a NEET-csoport a korosztály 28,9 százalékát teszi ki a 2018-as adatok alapján.

Magyarországon ennél jobb a helyzet, nálunk 17 százalék a se nem tanuló, se nem dolgozó 20-34 évesek aránya, azaz csak fél százalékkal haladjuk meg az uniós átlagot.

A statisztikák szerint 2013 óta folyamatosan javul a magyarországi arány, bár a nők körében 2016 óta alig változott a helyzet. Tavaly a 20-34 éves férfiak 7,8 százaléka, míg a nők 26,6 százaléka tartozott a NEET-csoportba. Ez a nagy különbséget részben betudható a gyerekvállalás miatti kiesésnek, de keleten még így is sokkal nagyobb a nemek közötti különbség, ami arra utal, hogy más tényezők is közrejátszhatnak: a régió iparközpontú gazdasági szerkezete, illetve a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése és a velük szembeni társadalmi elvárások.

A grafikonokban a G7 cikkében lehet hogy elmerülni.