Pácban van több budapesti arab pénzváltó

Tucatnyi, a fővárosban legálisan tevékenykedő arab pénzváltó húzta le a rolót az elmúlt időszakban, vagy zárhat be hamarosan. Az erről szóló pletykákat már néhány hete hallani lehetett a pénzváltó piacon. Azt több, egymástól független forrás is megerősítette az Indexnek, hogy egy ismert szír pénzváltó rossz időszakot zárt. A vele eddig szerződésben álló bank felbontotta a szerződést, a hatóság is rászállt. Ellenőrzésekről, sőt házkutatásokról is hallani ezekben a körökben. Úgy tudjuk, van olyan váltó, akinek a széfjéből több százezer eurót foglaltak le a hatóságok. A pénz állítólag kínai ügyfelektől származik, így most a szír pénzváltó azon aggódhat, nem hajtják-e be rajta „saját módszereikkel” a kínaiak a pénzt. 

De beszéltünk olyan arab pénzváltóval is, akiről elterjedt, hogy az üzletét bezárták. Ő állítja, szó sincs erről, de arról valóban hallott, hogy az egyik kereskedelmi bank több pénzváltóval bontott szerződést, ám ez szerinte nemcsak az arab váltókat érinti, hanem mindenkit, aki az adott pénzintézettel állt kapcsolatban. Az emlegetett bank az MKB, amely kérdésünkre meg is erősítette, hogy „a pénzintézet a pénzváltókkal fennálló szerződései megszüntetése mellett döntött. A döntés végrehajtása jelenleg is folyamatban van.”

A rendszerváltás után pörgött fel

Ahhoz, hogy megértsük, ki és hogyan üzemeltethet pénzváltót, és mi köze mindehhez a kereskedelmi bankoknak, érdemes egy kicsit áttekinteni ezt a piacot. A rendszerváltás előtt még feketén lehetett pénzt váltani, ha ezt az utcán tette valaki, leginkább turisták, maszekok. Ekkoriban az illegális valutázásból élő külföldieket, főleg arabokat, név szerint ismerte a rendőrség, de nem nagyon tudott velük mit kezdeni. A rendszerváltás után a feketézők legalizálták tevékenységüket, a pénzváltás 1991-ben alanyi joggá vált, így aki megfelelt az egyébként nem túl szigorú szabálynak, az legálisan űzhette az ipart. Ekkoriban a pénzváltók száma megtízszereződött.

Bár a kilencvenes évek közepén megalkották a pénzmosás elleni első törvényt, ez se nagyon akadályozta meg az érintett váltókat abban, hogy ki tudja milyen ügyletekből származó pénzeket pörgessenek. A pénzek eredetét senki nem kutatta. Változást a kétezres évek eleje hozott, amikortól kezdve – a terrorellenes intézkedések oldalvízén – csak azok foglalkozhattak pénzváltással, akik leszerződnek valamelyik bankkal, és nem kevés pénzt adnak le letétbe.

Ez tehát azt jelentette, hogy ettől fogva a bankok „ügynökeként” ténykedtek. Emiatt a bankokon is nagyobb volt a felelősség, hiszen ha egy pénzváltó elmulasztott valamit (például nem jelentett le egy nagyobb tranzakciót), és ez kiderült, akkor a mulasztást a bankon verte le az akkori felügyeleti szervként eljáró PSZÁF. A pénzváltók, tartva attól, hogy egy-egy mulasztás után a bank „kirúgja” őket, szorgalmasan jelentgetni kezdték a nagyobb pénzmozgásokat, ami viszont a pénzmosással foglalkozó szerveket terhelte le. 

A pénzváltó piacon régóta él egy ellentét a külföldi és a magyar szereplők között. A 2003-ban kitört brókerbotrány nem éppen az araboknak kedvezett. Kiderült ugyanis, hogy a brókerbotrányban egy olyan arab pénzváltó is érintett, aki a K&H-val állt szerződésben. Az egész brókerbotránytól szabadulni akaró K&H szerződést bontott a váltókkal, akiket később a Raiffeisen „szívott fel”. Sok arab bank nélkül maradt, és ebben az időben erősödtek meg a magyar piaci szereplők. Idővel aztán a Raiffeisenen kívül az MKB, az Inter-Európa Bank és pár vidéki takarékszövetkezet maradt meg olyan pénzintézetnek, amely pénzváltó ügynökökkel áll szerződésben.

És bár az arabok egy időre kiszorultak a piacról, hamarosan visszatértek. A titkuk abban rejlik, hogy jó üzleti kapcsolatokat ápolnak például a kínaiakkal, és tekintélyes összegeket tudnak forgatni, így egész egyszerűen megkerülhetetlenek. De a nagy pénz nagy kockázattal is jár, ez pedig az elmúlt években bőven kijutott a külföldi váltóknak. Kilenc évvel ezelőtt egy ismert szír pénzváltót lőttek agyon Budapesten, de szép számmal voltak azok is, akiket kiraboltak vagy megpróbáltak kirabolni. 

Átalakulóban a piac

Most viszont úgy tűnik, átalakulóban van a piac, amit a nagyobb állami aktivitás váltott ki. Tavaly novemberben a Magyar Nemzeti Bank (amely a pénzváltók és a velük szerződésben álló pénzintézeteket is felügyeli) közel 30 millió forintos bírságot szabott ki három bankra. Az egyik az MKB, a másik két takarékszövetkezet volt. Az MNB vizsgálata során ugyanis számos szabálytalanságot talált. Erre utal az is, hogy a felügyeleti szerv mindhárom pénzintézetet arra kötelezte, hogy a bankok dolgozzanak ki olyan belső szabályrendszert, ami mindenkor biztosítja valamennyi gyanús tranzakció bejelentését akár egyesével, akár csoportosan. Sőt, a pénzintézeteket arra is kötelezte az MNB, hogy a velük szerződésben álló pénzváltóknál is érje el, hogy ők is haladéktalanul bejelentsék a nagyobb tranzakciókat. Minderre idén márciusig kaptak haladékot a bankok.

Megkeresésünkre az MNB elmondta, a folyamatos felügyeleti vizsgálatokon, szükség esetén intézkedéseken túl a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban saját vizsgálatai nyomán nem vonta vissza sorozatban pénzváltással foglalkozó kiemelt közvetítők engedélyét. A pénzváltókat megbízó hitelintézet azonban megszüntetheti a megbízási szerződését, és töröltetheti az adott intézményt a jegybanki nyilvántartásból is.

Az MNB az üzleti megbízhatóság, a piacok és a fogyasztók védelme, összességében a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében hoz intézkedéseket szükség esetén egy-egy pénzváltással foglalkozó közvetítővel vagy megbízó intézménnyel szemben. Az MNB így 2018 őszén témavizsgálatot végzett a pénzváltók – hitelintézetek vagy általuk megbízott kiemelt közvetítő (pénzváltó iroda) társaságok – működésének jogszerűségét áttekintve. A vizsgálatsorozat nyomán a jegybank több pénzváltó társasággal szemben felügyeleti intézkedéseket alkalmazott, így többek között bírságokat szabott ki.

Az MNB emellett kiemelten vizsgálja az utóbbi időszakban, hogy a pénzváltással foglalkozó társaságok betartják-e a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó jogszabályi előírásokat. Az MNB ezek megsértése miatt szintén több esetben hozott felügyeleti intézkedéseket pénzváltó társaságokkal szemben. „Az MNB ezeken túl idén külön ajánlást adott ki a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról” – írták.

Pénzváltó körökből származó információnk szerint a jegybank által kiszabott bírság, majd annak utótörténete vezethetett ahhoz, hogy az egyik, korábban megbírságolt bank szerződést bontott a pénzváltóival. Nagy kérdés, mit lép a többi bank, ha ugyanis a megmaradt néhány pénzintézet is hasonlóképpen dönt, az az egész pénzváltó piacra hatással lehet.   

Érdekes egyébként, hogy miközben a hatóság a pénzváltókat regulázza, a Facebookon találtunk olyan oldalt, ahol nyíltan folyik a valuta adásvétele. Igaz, az oldalon jellemzően pár száz, legfeljebb néhány ezer font-euró cserél gazdát, tehát összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint ami egy legális pénzváltó napi forgalma. 

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)