Szijjártó Péter megpróbálta megvédeni a trieszti kormánykikötő ötletét

A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A 100 millió eurós beruházásról az Indexen is írtunk részletesen, főleg amiatt, hogy gazdasági szempontból teljesen értelmetlennek tűnik a kormány terve:

• az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik,
• a magyar cégek rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi keretek között,
• a kormány által megvett területen sekély a víz, a konténeres teherhajók kikötésére alkalmatlan, pedig a magyar tengeri kereskedelmet nagy részét ilyen hajókon bonyolítják,
• ahhoz, hogy a kikötő versenyképes legyen, hajótársaságok is kellenek, ezek leszerződtetéséért pedig már így is versengenek sokkal nagyobb és jobban felszerelt kikötők is.

Szijjártó Péter külügyminiszternek tehát lett volna oka a nyilvánosság előtt megvédeni a kormány terveit, és konkrétumokkal alátámasztani, hogy miért jó ötlet a trieszti kikötő. Végül a miniszter a nyilvánosság helyett a kormánypárti Origóhoz fordult, és a konkrét kritikákra és kérdéses pontokra sem reagált. Szijjártó olyan általános dolgokkal érvelt, hogy

Azok a magyarországi vállalatok, amelyek tengeren exportálnak, mindezidáig versenyhátrányban voltak azon országok vállalataival szemben, amelyek rendelkeznek tengerparttal.

és

A magyar kikötővel Magyarország erősödik, hiszen a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdeke, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre.

továbbá

Trieszt az egyik legközelebb fekvő tengeri kikötő Magyarországhoz képest. Úton és vasúton is elérhető 24 óra alatt.

Az interjúból nem derül ki, hogy a külügyminiszter szerint mitől lenne jobb, ha a kormány egy új, még nem bejáratott terminált húzna fel a semmiből, ahelyett, hogy a jelenleg is jól működő rendszert tartaná meg, ahol már létező, felszerelt kikötőkön keresztül, logisztikai cégeken keresztül kereskednek a magyar gazdaság szereplői. Több tengerrel nem rendelkező ország kereskedelme így, állami kikötő nélkül zajlik, és látszólag ezeknél sem, például Ausztriának sem okoz gondot a saját kormánykikötő hiánya.

Szijjártó szerint a trieszti kikötőt "azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak", ugyanis "a legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe".

Ezzel amellett, hogy elismeri, hogy nagyobb hajók fogadására alkalmatlan lenne az állami kikötő, Szijjártó azt is jelzi, hogy jelenleg is működik, nyitott a tengeri kereskedelem a magyar gazdaság számára. Ezután nem indokolja meg, miért lenne jó a jelenlegi rendszert állami rendszerre cserélni.

Emiatt felmerül az is, hogy nem gazdasági, hanem valamiféle geopolitikai elképzelések állnak a projekt mögött. Pédául, hogy a kikötőprojekt a tágabb térségbeli magyar gazdasági terjeszkedés egyik eleme, amely a NER-holdudvar környező országokbeli beruházásaihoz illeszkedik, vagy a magyar külgazdaságpolitika minden jel szerint sikertelen exportösztönzési eszközeinek egy újabb darabjáról van szó.

Az Origo interjúját teljes egészében itt, az Index kormánykikötőről szóló alaposabb cikkét pedig itt olvashatja el.