Gyógyszert és luxusautót spájzolnak a britek a brexit miatt
További Gazdaság cikkek
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
- Orbán Viktor először tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökével
Négymilliárd fontot (1400 milliárd forintot) költöttek árufelhalmozásra a britek az európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyétől vezérelve, derült ki egy hétfőn ismertetett kutatásból – írja az MTI.
Minden ötödik ember már belekezdett az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek felhalmozásába,
amely egy főre vetítve 380 font (133 ezer forint) pluszkiadást jelent - idézte a The Guardian című lap a Premium Credit pénzügyi szolgáltató felmérését, amely szerint több mint 800 ezer lakos fejenként már több mint ezer fontot költött készletfelhalmozásra a brit európai uniós tagság október 31-i megszűnésének (brexit) közeledtével.
Gyógyszer, luxusautó
Amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, szakértői várakozások szerint rövid távon fennakadásokra kell számítani az ellátásban, a Boris Johnson vezette konzervatív kormány azonban azt hangoztatja, hogy igyekszik ezeket a kockázatokat csökkenteni.
A brexit eredetileg érvényes - március végi - határnapja előtt végzett hasonló felmérések azt mutatták, hogy a lakosság 17 százaléka kezdett raktározásba, és a kiadások mértéke elérte a 4,6 milliárd fontot (1600 milliárd forintot).
A most ismertetett kutatás szerint az árufelhalmozók 74 százaléka élelmiszerrel, 50 százaléka gyógyszerrel, 46 százaléka italokkal töltötte fel készleteit.
A Boodle Hatfield ügyvédi iroda összesítését ismertetve a The Guardian arról is beszámolt, hogy
a "szupergazdagok" több luxusautót importálnak a Brexit határideje előtt, elkerülendő így a vámokat, amelyeket a megállapodás nélküli kilépés után meg kellene fizetniük.
Az elmúlt évben több mint 3800 luxusautót importáltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
"A megállapodás nélküli brexit esetén a luxusautók behozatala 32 százalékkal drágulna meg egyik napról a másikra, és fennáll a kockázata annak, hogy a járművek exportja és importja nehezebbé válik az Egyesült Királyság távozásával az EU-ból. Egyre többen veszik komolyan ezeket a kockázatokat, és hoznak be autókat" az Európai Unió más országaiból - mondta az iroda egyik munkatársa.
A munkaerő továbbra is kell
A brit európai uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságok ellenére erős a munkaerőpiaci kereslet Nagy-Britanniában. A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a világ legnagyobb humánerőforrás-szolgáltatója, az Adecco brit csoportja több mint 2100 vállalkozásra kiterjedő felmérése szerint a munkáltatók többsége egyelőre nem változtatott a létszámbővítéssel vagy az elbocsátásokkal kapcsolatos tervein. A bizonytalan gazdasági kilátások azonban valamennyire mégiscsak kezdik éreztetni hatásukat, mert a brexit október 31-i határidejének közeledtével kisebb arányban készülnek létszámbővítésre a cégek az év utolsó három hónapjában.
A munkaerő iránti kereslet továbbra is erős, és mivel bőségesen áll rendelkezésre az Európai Unión kívüli országokból érkező munkaerő, sok vállalkozásnak nem okozott gondot az álláshelyek betöltése
- idézte a CIPD egyik vezető elemzőjét a Financial Times című lap hétfőn.
A júniusban készült felmérés szerint a legtöbb szektorban továbbra sem aggódnak a munkáltatók a toborzás miatt, és csak kisebb részben vélekedtek úgy, hogy nehezebbé vált a munkahelyek betöltése az elmúlt évben.
A kutatás szerint a közepes vagy magas képzettséget igénylő üres álláshelyek száma nagyjából változatlan maradt a közelmúltban. Ez a CIPD szerint valószínűleg az EU-n kívüli jelentkezők számának növekedésével magyarázható. Tavaly például az orvosok és az ápolók esetében enyhítettek a vízumkorlátozásokon.
Az alacsonyan képzett munkaerő esetében azonban csökkent a jelentkezők száma, a tavalyi medián húszról 16-ra. Ez a szakértő szerint az európai uniós társországokból érkező bevándorlók csökkenő számára vezethető vissza.