Adót akartak csökkenteni, mégis baj lett belőle

Hogyan érdemes belföldi szálláshelyet foglalni a neten? Maradjunk a külföldi foglalásainknál is használt, ismert nagy szolgáltatóknál, például a Booking.com-nál? Vagy legalább itthon inkább próbálkozzunk a hazaiakkal, mondjuk a Szállás.hu-val? Ha eddig volt is olyan szándékunk, hogy magyar cégeket támogatunk, jelen állás szerint január 1-től lépéselőnybe kerülnek a nemzetköziek, és 4 százalékos versenyhátrány éri a magyar cégeket. De vajon miért?

A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve

– tartja egy három-négyszáz éve lejegyzett mondás, amely állítólag valójában már ezeréves, Clairvaux-i Szent Bernáttól (1091–1153) ered. A következő adótörténet ennek a mondásnak a mintapéldája. Egy kifejezetten segítő szándékú adóreform többszörös adóztatáshoz vezetett, és nehéz helyzetbe hozott néhány hazai ágazatot.

Étterem, majd szállás

Az idegenforgalom szempontjából fontos vendéglátásban, illetve szállásadásban újabban nagyon nehéz munkaerőt találni Magyarországon. A kormány felismerte a problémát, és azt találta ki, hogy a vendéglátás (étel, illetve helyben készített, nem alkoholos ital) vonatkozásában 2018. január 1-től, míg a szállásadás tekintetében 2020. január 1-től 18 százalékról 5 százalékra csökkenti a forgalmi adót (áfa).

Valójában a tehercsökkenés azonban nem ekkora, mert mindenkinek, aki ilyen szolgáltatást számláz, egy új terhet, 4 százalékos turisztikai hozzájárulást kell fizetnie. Az egyes szektorok, vendéglők, szállodák nem is titkolták, hogy nem tervezik csökkenteni bruttó áraikat, hanem a megmaradt 9 százalékos játékteret inkább bérfejlesztésre használják fel.

Többszörös adóztatás

Az éttermek és a szállásadók tehát boldogok, kevesebb adót kell fizetniük, több marad a háznál. A baj csak az, hogy a törvény azt mondja ki, hogy nem csak maguknak az étteremnek és szállásadóknak kell ezt a 4 százalékot befizetniük, hanem mindazon gazdasági társaságoknak is, amelyek közvetített szolgáltatásként továbbadják ezt az éttermi vagy szálláshely-szolgáltatást.

Ha Magyarországra szervez társas utat egy német utazási iroda, akkor eléggé életszerű, hogy egyes elemek, például az étkezések kapcsán megbíz egy magyar partnerirodát, amely rendel egy vacsorát, például a Gundelben. A szabályozás alapján a vacsora után mostantól a Gundel, a magyar közvetítő és a külföldi utazási iroda is fizet 4-4-4 százalékot. Más kérdés, hogy a külföldiek vélhetően nem is értesülnek erről a teherről, és biztos nem lehet rajtuk behajtani, mert ez a hozzájárulás nem is számít adónak.

Utazási szövetségek

Az 5 százalékos áfatartalommal kiállított éttermi étkezési forgalom, illetve jövőre a szálláshely-forgalom után minden számlát kiállító gazdálkodó egységnek 4 százalékos turisztikai hozzájárulást kell befizetnie, amennyiben közvetített szolgáltatásként adja azt tovább a megrendelőnek

– meséli Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) általános alelnöke. Ha a külföldi szervezi, ő aligha fizeti meg a hozzájárulást, viszont ha egy magyar cég szervezi, ő fizet, és ezzel azonnal 4 százalékos versenyhátrányba kerül. Ugyanezt a problémát azonosította a másik szakmai szövetség, a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetsége).

Van, aki jól jár, van, aki rosszul

Az éttermeknek, a szállodáknak a 4 százalék befizetésére megvan a fedezetük, hiszen nekik 18 százalék volt korábban az adó, a 18-nál, az 5+4 is sokkal kedvezőbb. Ám az utazási irodáknál eddig csak átmenő tétel volt az áfa, viszont most kaptak egy új adót, ami csak náluk jelentkezik, a külföldi irodákon nem hajtható be.

Ráadásul az irodák felé az éttermek nem csökkentették a korábban kiadott bruttó áraikat. Ők most vagy árat emelnek, vagy csökkentik a nyereségüket, de az eddig sem volt magas, 10-15 százalék, ha pedig egy szektor profitjának harmada kiesik (példánkban 12 százalékból 4), azt megérzi az ágazat.

Beindult a lobbi

A két magyar utazási iroda szövetség erősen lobbizik, hogy ne legyen többszörös adóztatás. Erdei Bálint szerint a MUISZ 200 tagja közül 100-at érint a kérdés, a többszörös adóztatásként felfogható hozzájárulásból származó bevétel nemzetgazdaságilag nem lenne jelentős, de az érintett kisvállalkozásokat hazavághatja.

A beutaztatással is foglalkozók között ugyanis csak egy-két nagyobb (száznál is több munkavállalót alkalmazó) cég található, de a MUISZ-tagok 70 százalékban 10 főnél kevesebbet alkalmazó kisvállalkozások.

Nem ezt akarták

A szakmából többekkel beszéltünk, akik biztosak abban, hogy a jogalkotói szándék nem az volt, hogy egy étkezést, vagy később egy szállodai éjszakát többször adóztasson az állam. Ráadásul a többszörös adóztatás eleve csak abban az esetben történik, ha az iroda közvetített szolgáltatásként értékesít étkezést vagy szállást.

Az elmúlt két évben a lobbi nem volt erős, mert az étkezés kiközvetítése még nem volt akkora teher, mint a szállodai költségek értékesítése, amely viszont már a beutaztató irodák bevételeinek meghatározó részét jelenti.

Ha a magyarországi szállások az összehasonlítható projektekben (például a rendezvényekért folyó versengésben) mostantól 4 százalékkal drágábbak lesznek, az a konkurens városokat, Berlint, Prágát, Bécset segíti, ez pedig nemcsak a szállodák, de a nemzetgazdaság érdekeivel is ellentétesek.

Ez már csak azért is fontos, mert bár a statisztikák szerint a szállodai bevételek ugyan növekedtek eddig az idén, de a mennyiségi mutatók (vendégszám, szobaéjszaka) már stagnáltak, azaz nem biztos, hogy több áremelést elbír a piac.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)