Nicolas Sarkozy nem ússza meg a Bygmalion-botrányt: ezért is bíróság elé kell állnia

Az illegális kampányfinanszírozás egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható - jegyzi meg erős felütéssel az MTI tudósítása. Mint arról már korábban az Index.hu is írt, Noicolas Sarkozy volt francia elnök ellen jó néhány korrupciós és hivatali visszaéléssel kapcsolatos büntetőügy indult.

Azonnal gyanús volt a suskus

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012 decemberében nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál).

Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába. Az exelnök úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót.

Kettős könyvelés

Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője mindent elismerte.

Ezerint Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Bastien Millot tévés személyiség és kommunikációs guru cége azonnal híres lett, mert a francia sajtó innentől csak Affaire Bygmalion  néven hivatkozott Sarkozy botrányára.

Bygmalion és nem Pygmalion

A pr-ügynökség neve GB Shaw világhírű drámájára a pygmalionra utalt, amely műből szintén tudományos szakkifejezés született: Pygmalion-effektusnak hívjuk, ha egy értékelő, vagy zsűritag a kiértékelésnél képtelen objektív maradni, csakis saját, szubjektív elvárásai mentén dönt.

A franciák pedig Bygmalion-effektusnak azt nevezték, amikor valaki össze-vissza csal és teljesen fiktív számlákkal próbálja megtéveszteni a kampányfinanszírozást ellenőrző állami szervet.

A Bygmalion mindenesetre megszűnt létezni, és az elmúlt években 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak.

Sarko sem menekül

A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben. A már három éve lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról.

A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem rendezett meg. Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert - aki ellen szintén eljárás folyik - jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget.

A részleteket nem ismerte

Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalás részleteiről, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Az ügyben két vizsgálóbíró járt el, az egyik döntött Sarkozy bíróság elé állításáról, a másik nem írta alá a döntést, így azt az exelnök megfellebbezte. A semmítőszék a fellebbezést elutasította, így a volt elnöknek bíróságon kell felelnie. Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság elé kell állnia az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében.

A múlt héten elhunyt Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait.

(Borítókép:  Chesnot / Getty Images)