![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
A mostani ütemben csak álom a klímacélok elérése
![K EPA20150910168](https://kep.index.hu/1/0/3017/30178/301780/30178081_eca5b7d98769220afdc9a94e41d01be1_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Ukrajna szigorúbb szankciókat szeretne, ezért nem engedi át az olajat Magyarországra
- Pénzügyi katasztrófát jelenthet egy rossz autóvétel
- Ha minden klappol, egy olimpiarendezés akár erős gazdasági katalizátor is lehet
- Varga Mihály: A jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges
- Megszólalt Varga Mihály a kínai hitelről, hamarosan jöhet a Szamuráj-kötvény
Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően, derül ki a PwC elemzéséből. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását. 2018-ban Németország teljesített a legjobban, 6,5 százalékos dekarbonizációs mutatóval vezette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexét. Az Egyesült Királyság előrehaladása ugyan lassult, de továbbra is első helyen áll a G20-ak között – írják fenntarthatósági jelentésükben.
Bár a globális gazdaság egyre energiahatékonyabbá válik, a gyorsan iparosodó gazdaságokban – Kínát, Indiát és Indonéziát is beleértve –
a teljes energiafogyasztás 2,9%-kal növekedett
az energiaigényes iparágak – például az építőipar és az acélipar – növekedésének élénkülése miatt. Az elmúlt évben világszerte megfigyelt szélsőségesen meleg és hideg időjárási viszonyok szintén a fűtéshez és a hűtéshez szükséges villamosenergia és gáz iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Mindez komolyan felveti az éghajlatváltozással kapcsolatos kiszámíthatatlan időjárási jelenségek által gyakorolt lehetséges dominóhatás veszélyét.
![A második legnagyobb német acélipari csoport a Salzgitter salzgitteri gyára 2019. március 5-én.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3017/30177/301777/30177781_52b094b8a203ba93d8d215b4d47c9b15_wm.jpg)
A megújulóenergia-felhasználás 2010 óta a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal növekedett, az energetikai rendszernek azonban még mindig kevesebb, mint 12%-át teszi ki. Az energiaszükséglet növekedése továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztásával jár, ami 2018-ban 2%-kal növelte a globális kibocsátást. Ez a leggyorsabb kibocsátásnövekedés 2011 óta.
A globális gazdaság szén-dioxid-intenzitása 2018-ban 1,6%-kal csökkent – ez kevesebb mint fele a párizsi megállapodásban kitűzött dekarbonizációs rátának (3,3%)
– és ha ez az ütem folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a megállapodásban vállalt célkitűzéseiket, sem pedig a Párizsban elfogadott, ennél ambiciózusabb globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.
Hatalmas szakadék tátong a klímaváltozási vészhelyzettel kapcsolatos retorika és a problémára világszerte adott válaszok elégtelensége között.
"Ennek kezelése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, mivel egyszerre kell szembenézniük a szélsőséges időjárás hatásaival és a növekvő éghajlat-politikai kockázatokkal. Egyensúlyba kell hozniuk az üzletvitel zavartalansága iránti folyamatos igényt a sürgető és diszruptív változások szükségességével” – mondta Mészáros Balázs, a PwC Magyarország cégtársa, közép- és kelet-európai Corporate Responsibility vezetője.
![Csónakok a Brenetsi-tó kiszáradt partján a svájci Les Brenetsben 2018. szeptember 18-án. A tó vízszintje hét méterrel van a megszokott szint alatt és átlagban naponta 16 ceniméterrel süllyed a nyár óta tartó aszály miatt.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3017/30177/301778/30177845_27df6b963de732467b051e3ac02b7cc0_wm.jpg)
A PwC-elemzés becslései szerint a párizsi megállapodás részét képező, országonként meghatározott hozzájárulási célok teljesítéséhez a G20 országoknak 2030-ig átlagosan évi 3%-os szén-dioxid-mentesítési arányt kellene tartaniuk. 2018-ban Németország teljesített a legjobban – és 6,5%-os dekarbonizációs mutatóval vezette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexét, miután csökkentette szén-, olaj- és földgázfogyasztását, valamint 8,7%-kal növelte a napenergia és szélenergia hasznosítását.
Az elemzés szerint a párizsi megállapodásban kitűzött cél elérése érdekében a globális gazdaságnak mostantól 2100-ig évente 7,5%-kal kellene csökkentenie szén-dioxid-intenzitását.
Ez közel ötször gyorsabb, mint a jelenlegi dekarbonizációs arány.
Annak érdekében, hogy reális esély legyen a felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozására, 11,3%-os dekarbonizációs szintet kellene elérni, amely a jelenlegi hétszerese.
Mészáros Balázs szerint az új technológiák már demonstrálják, hogy miként gyorsíthatjuk fel a változást és alakíthatjuk át az egyes ágazatokat: a tiszta, decentralizált hálózatoktól kezdve a mobilitás villamosenergia-alapúvá tételén és optimalizálásán át a talaj termőképességének növeléséig és a talajvédelemig.
„Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre fontosabb napirendi pontokká válnak globális, társadalmi és vállalati szinten. A probléma megoldása iránti elkötelezettség tekintetében 2019-ben jelentős változás volt tapasztalható. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Írország és más országok klímaváltozási veszélyhelyzetet hirdettek a saját területükön. Azt azonban még nem látjuk, hogy ez miként fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti szintű fellépést, ami elengedhetetlen a párizsi megállapodás célkitűzéseihez való felzárkózás érdekében” – tette hozzá Mészáros Balázs.
Borítókép: Füst száll fel a németországi Hohenhameln szénerõmûvének kéményeibõl. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte)