Hová menekülnek a magyarok?

Az ENSZ menekültügyi szerve (UNHCR) havi bontásban kirakja, hogy az adataik alapján a magyarok milyen más országokban adtak be menekültkérelmet az elmúlt 20 évben. Ez alapján több hullámban több mint 26 ezer honfitársunk adott be menekültkérelmet az elmúlt 20 évben. Döntően Kanadába mennek azok, akik Magyarországon veszélyben érezték magukat, de voltak egészen fura próbálkozások is, mint mondjuk a 2006-os nagy, svédországi kaland.

Az adatokat úgy érdemes nézni, hogy ezek csak a beadott kérelmek, általában a kérelmek elég kis hányadát fogadják el tőlünk, hiszen itt például nem volt polgárháború az elmúlt 20 évben. De olyasmit is nehezebb bizonyítani, hogy Gyurcsány vagy Orbán alatt szisztematikusan üldözték őket, esetleg mondjuk az állam nem védi meg őket a származásukból adódó hátrányos megkülönböztetéstől.

Nagy vonalakban az látszik, hogy Kanada volt messze a legnépszerűbb célpont, több mint 23 ezer honfitársunk próbálkozott az amerikai országban. A második Svédország szinte labdába se rúg mellette az alig több mint félezer próbálkozóval.

Hozzá kell tenni azt is, hogy az egyes országok eltérő menekültügyi szabályokkal bírnak, ezek ráadásul az elmúlt 20 évben általában komolyan változtak is. Ez utóbbit Kanada példáján érdemes eggyel részletesebben is megnéznünk.

Megnyomtuk Kanadát

A kanadai kérelmekről rögtön látszik, hogy több nagy hullámban mentek oda az emberek. Egyrészt 1999 és 2002 közt, második körben szinte pont tíz évvel később, 2009 és 2012 közt. Ez nem véletlenül alakult így. Az első Kanadába irányuló menekülthullám igazából 1998-ban indult, többségében cigányok kértek menedékjogot Ottawától. Ez a vízumkényszer 2001 decemberi visszaállításáig tartott, de az addig eltelt közel négy év alatt majdnem 9 ezren jelentkeztek a repülőtereken, elsősorban a cigány népességen belül tanultabbnak és mobilisabbnak számító, magyarul beszélő romungrók.

A vízumkényszer viszont visszavetette a menekülthullámot, onnantól lényegében csak az utazhatott Kanadába, aki bizonyította, hogy turista, üzletember, diák, legális munkavállaló vagy a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő kivándorló. Magyarország évekig a top háromban volt a Kanadába érkező menekültek forrásországainak listáján, a legtöbbször olyan országokat magunk mögé utasítva, mint Kína vagy Kolumbia, amely országok se az emberi jogok, se a demokrácia érvényesülése szempontjából nem vethetők össze Magyarországgal.

2012-re viszont Kanada egyik legnagyobb embercsempész-botránya, a brutális emberkereskedelemben utazó Dömötör-klán lekapcsolása hatására is komolyan szigorodtak a menekültügyi eljárások Kanadában. Az ügyről itt olvashat bővebben.

A Kanadába irányuló menekülthullámoknak biztosan volt egy olyan ága, ami a nagyvonalú, és a kérelmeket rendkívül lassan elbíráló kanadai menekült-ellátórendszer által megszerezhető előnyökre ment rá. A 2012-es szigorítás előtt átlagosan 20 hónap alatt bírált el Kanada, ami alatt elég bőkezű ellátást biztosított a kérelmezőknek és munkavállalási engedélyt is kaptak. Ráadásul ha minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vett a kérelmező, akár 4,5 évig is elhúzhatta a kitoloncolást.

Sok esetben (de nyilván nem mindig) valószínűleg a hazai uzsorarendszert is exportáltuk, ahol kiérkezőkkel beadatták a menekültkérelmet, aztán szolgaként dolgoztatták őket vagy épp elvették tőlük a kanadai szociális juttatásokat. De önmagában is vonzó lehetőség volt, hogy akár csak pár évig, de normális bérért dolgozhasson valaki, miközben megtanul egy világnyelvet. Ahogy a megelőző évben kitelepült több ezer honfitársunk kapcsolati hálója is előnynek számít ilyen helyzetben.

A kérelmekről döntő Immigration and Refuggee Board (IRB) a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találta megalapozottnak, azok több mint 90 százalékát visszavonták vagy nem vitték végig, illetve az is gyakran előfordult, hogy eltűnt a kérelmező. Ez egyrészt arra utal, hogy a kérelmezők döntő többsége maga se hitte, hogy valaha meggyőzheti kanadai államot arról, hogy otthon rendszerszerűen üldözik és az állam nem tudja megvédeni.

A visszaélésektől függetlenül az sem lebecsülendő, hogy Kanada évente akár több tucat magyar állampolgárnak ítélte meg úgy a helyzetét, hogy valóban olyan veszélyben van nálunk, hogy menekülnie kellett. A National Post adatai szerint 2011-ben és 2012-ben évi több száz magyar állampolgár menekültkérelmét fogadtak el.

Az Abcúg frissebb adatai szerint tavaly összesen 116 magyar állampolgár adott be Kanadában kérelmet. Viszont a tapasztalataik alapján az IRB elutasító döntése ellenére is vannak legális lehetősége tovább maradni, akár 6-7 évig is kinn lehet lenni az igazán végleges döntésig. Itt olvashat bővebben arról, hogy élnek a torontói romák.

Uniós országok

Az uniós országok elég speciális helyzetben vannak, ugyanis az uniós polgárok szabad mozgása az EU egyik legfontosabb alapelve. Itt a sikeres menekültkérelem extra ellátási segítséget jelenthet, de elég nehéz lehet megindokolni mindezt, az EU országai kiugróan biztonságosak.

Három hónapig maradhatunk alapjáraton más uniós országban, ezután azok azok az uniós állampolgárok maradhatnak, akiknek állásuk van az országban, magánvállalkozóként vagy diákként élnek ott, illetve elég pénzük van ahhoz, hogy eltartsák magukat.

Az elmúlt 20 évben a magyarok az uniós országok közül Belgiumba és Svédországba próbáltak a leginkább menekülni. Furcsa egyébként, hogy mindkét ország az uniós csatlakozásunk után lett inkább népszerű célpont.

Itt érdekes lehet a 2006-os menekülési hullám Svédországba. Ekkor már bőven uniós tagok voltunk, de egyszerre csak ősszel több százan nekiindultak, hogy Svédországban kérjenek menedékstátuszt.

Főleg Baranya megyéből indultak útnak döntően cigány etnikumú menedékkérők, olyan hiedelmekre alapozva, mint hogy a külföldieknek segítenek Svédországban, amíg saját erőből nem boldogulnak, egyébként pedig van munka, nem nézik le őket és jobban lehet élni.

Én se tudom, mi lesz kint, de biztos jobb, mint itt.

– mondta az egyik érintett nő. Kérelmeiket végül gyorsan visszautasították, és a legtöbben heteken belül már újra itthon is voltak. 

Ezeken felül vannak furcsának tűnő esetek is. Nem tudni, hogy mit gondolt az a honfitársunk, aki 2013 nyarán Boszniában kért menekültstátuszt. Esetleg aki 2012 őszén Horvátországban tette ugyanezt. De az is egy szokatlanabb húzás, hogy

Két szomszéd

Az összehasonlítás kedvéért megnéztük uniós két szomszédunkat, a hozzánk képest nagyjából kétszer akkora népességű Romániát, és a hozzávetőleg feleakkora Szlovákiát.

Ebből az látszik, hogy csak nálunk volt ilyen nagy divat Kanada, de azért nem teljesen jelentéktelen célország a szomszédoknál se.

Mindkét országban eggyel kiegyensúlyozottabb az onnan érkező menekültkérelmek eloszlása. Ezzel együtt a szlovákoknál valamiért Belgium a kimagasló favorit. Amely a románoknál is népszerű, de náluk még inkább Írország és az Egyesült Királyság.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)