Magyarországon is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések ÁFA-ja

A jövőben Magyarországon is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelésekre korábban befizetett forgalmi adó.  Mint azt dr. Fehér Tamás ügyvéd (Jalsovszky Ügyvédi Iroda) elmondta az Indexnek,

már régóta problémát okozott, hogy a magyar adóhatóság akkor sem adta vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg."

Az Európai Unió Bírósága (EUB) friss döntésében azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. A döntést korábban egy olasz precedens (Enzo di Maura 35 ezer eurós követelése), majd egy hasonló magyar eljárás alapozta meg. A friss döntés lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését.

Ha csődbe megy a vevő

Már hosszú évek óta küzdöttek azzal a magyar adózók, hogy ha a vevőjük véglegesen nem tudja, vagy nem akarja megfizetni egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét, akkor az eladó nem csak a terméke, vagy szolgáltatása árát bukta el, de ráadásul még azt az áfa-összeget is, amelyet ő rendesen befizetett az államkasszába.

A józan ész is azt diktálta, hogy ne maradjon fenn az ártatlan eladót duplán büntető, igazságtalan rendszer, hiszen az állam olyan áfát tett el, amelyet nem a vevő finanszírozott, hanem az eladó. 

Voltak már próbálkozások

A múltban az adózók már számos esetben megpróbálták a bíróságok előtt kiharcolni az igazukat, és elérni azt, hogy visszakaphassák a behajthatatlan követelésükre jutó áfa összegét. Az említett olasz ügyben azonban 2017 végén olyan ítélet született, amelyből sejthető volt, hogy az eddigi magyar gyakorlat nem tartható.

Az ítélet kimondta ugyanis, hogy az adózónak az áfa visszajár, ha már szinte egészen biztos, hogy a vevő soha nem fogja kifizetni a vételárat – tipikusan azért, mert például a vevő felszámolás alá kerül, de lehetnek egyéb hasonló helyzetek is, például amikor a vevő ellen végrehajtási eljárás indul.

A NAV hajthatatlan maradt

A látszólag egyértelmű, olasz ítélet ellenére a magyar adóhatóság az áfa visszatérítésére változatlanul nem volt hajlandó: még a közelmúltban is született olyan bírósági ítélet, amely fenntartotta a korábbi magyar álláspontot és a véglegesen behajthatatlanná vált követelésekre nem engedte visszaadni az áfát.

Ez ugyanis összeegyeztethetetlen lenne az áfasemlegesség elvével. Ez a döntés még nem olvasható az EUB ítéletei között, de várhatóan a jövő hét elején meg fog jelenni.

Számoltak vele

A magyar döntéshozók valójában már maguktól is megkezdték az igazodást az uniós gyakorlathoz, mert 2020. január 1-től lehetővé tették az áfa visszatérítését, azonban ez a lehetőség nem terjed ki a 2016 előtt teljesített eladásokra.

Pedig a legtöbb áfa-alany esetében a 2015. év egésze és a 2014. év vége is csak a jövő év végén évül el. Ráadásul a 2020-tól életbe lépő módosítás alapján az idén még el nem évült, 2014-es évre és a 2013. év végére sem lehetne kérni az áfa visszatérítését, hiszen az új szabályok még nem hatályosak.

Mégis vissza lehet kérni az áfát

A most meghozott végzés azonban az áfatörvény változása ellenére is komoly segítséget jelenthet az adózóknak. A döntésre hivatkozva ugyanis olyan milliókat vagy akár milliárdokat is visszaigényelhetnek a vállalkozások az adóhatóságtól, amelyre a jövőre hatályba lépő új szabályok nem adnak lehetőséget.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a most meghozott döntést nyilvánosan is kihirdetik, az adózóknak 180 napjuk lesz arra, hogy visszakérjék a 2016 előtt teljesített és behajthatatlanná vált követeléseikre bennragadt áfát – ha bizonyos egyéb feltételeket is teljesítenek"

- mondja Fehér Tamás.

Fontos azonban azt is látni, hogy a 2014 vége előtti ügyletekre az elévülés miatt mindezt legfeljebb csak ez év végéig tehetik meg. Az óra tehát már jelenleg is ketyeg.

Miért húzódott eddig?

De vajon miért tartott ilyen sokáig, hogy az adóhatóság itthon is az uniós gyakorlatnak megfelelő metódust kövesse?

A NAV eddig azt az álláspontot képviselte, hogy az úgynevezett hozzáadott érték adó (héa) irányelv alapján Magyarországot választási jog illeti meg ebben a kérdésben, vagyis eldöntheti, hogy visszautalja-e az áfa-t, és Magyarország nem adta vissza az áfát.

A korábbi gyakorlat alapján ugyanis úgy tűnt, hogy amikor az eladó csak amiatt nem kapta meg az áfát a vevőtől, mert ő nem fizetett, miközben az ügylet teljesült, és azt nem is “csinálták vissza” (pl. elállás miatt), akkor a tagállam dönthetett úgy, hogy nem adja vissza az áfát.

A Di Maura ügyből azonban kiderült, hogy az EUB ezt nem így gondolja.

Többféle nem-fizetés

Az unió ugyanis különbséget tett az “egyszerű” nemfizetés esete között, és aközött, amikor a vevő szinte már biztosan soha nem fog fizetni.

• Az első eset az, amikor a felek között vita van, minőségi kifogás, per, ami aktuálisan azt eredményezi, hogy a vevő nem fizet, de ez a helyzet a jövőben még akár meg is változhat. Ilyenkor azért nem kötelező visszaadni az áfát, mert ez a helyzet a jövőben akár még többször is módosulhat. Tehát itt komoly bürokráciát eredményezne az, ha a tagállamnak oda-vissza kellene utalgatnia az áfát, mindig az ügy aktuális állásától függően.
• A második eset azonban az, amikor a vevő szinte biztosan soha nem fog fizetni: tipikusan azért, mert felszámolás alá került, vagy már felszámolták, vagy végrehajtás alá került.

Utóbbira mondta ki határozottan az EUB, hogy ez nem tekinthető az egyszerű “nemfizetés” esetének, hanem a követelés egy olyan végleges elenyészésének, amikor az eladónak végképp saját zsebből kellene finanszíroznia az áfát, ami pedig ellentétes az áfasemlegesség elvével. Tehát ilyenkor neki visszajár az áfa.

Lesz-e költségvetési hatása?

A költségvetési egyensúly úgy billenhet helyre, legalábbis elvben, hogy ilyenkor viszont a vevőt sem illeti meg levonási jog erre az áfarészre. Természetesen, az életben, ha egy bajban levő cégről kiderül, hogy nem igényelhetett volna vissza áfa-t, az nem feltétlenül javítja valóban a költségvetést.