A világ egyik legnagyobb olajmezőjébe fektet a Mol Azerbajdzsánban
További Gazdaság cikkek
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
Korábban is arról szóltak a híresztelések, például a Reuters is írt októberben arról, hogy az amerikai Chevron és a szintén amerikai Exxon Mobil arra törekednek, hogy kiszálljanak a világ egyik legnagyobb olajkitermelési projektjéből, a Kaszpi-tengeren, a BP vezetésével üzemeltetett Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőből. A Mol pedig érdeklődő lehet.
Az 1985-ben felfedezett mező 1997 óta termel, termelése nem egyenletes, de jellemzően 5-600 ezer hordó naponta (2018-ban átlagosan 584 ezer hordót termeltek ki a területen), vagyis sokszorosa a Mol teljes napi kitermelésének. Az operátor egy konzorcium, amiben topligás olajcégek vannak benne. A BP a főnök, de ott van az azeri SOCAR, a japán Inpex, a norvég Equinor és Statoil, egyelőre még bent maradt az ExxonMobil, a török TPAO, a japán Itochu és az indiai ONGC.
Állítólag a Mol mindkét nagy amerikai céggel tárgyalt, de végül a Chevronnal értek révbe a tárgyalások.
Ha nagyon röviden szeretnénk értékelni a dealt, akkor egy érett mező nagyon nagy értéknövekedést nem jelent, két profi cég tárgyalásán biztosan reálisan lőtték be az árat. Az ugyanakkor pozitívum, hogy
az olajiparban sokat ér a kiegyenlített portfólió,
a Mol eddig inkább finomítói cég volt, amelynek a finomítói marzsok szűkülése problémát okozhatott, de ezzel a nagy kitermelési egységgel kiegyensúlyozottabb lesz a portfólió és a magas olajár esetén jobb pozícióba kerülhet a társaság.
A bejelentés
Hétfő reggel aztán a Mol valóban bejelentette, hogy az övé lett az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmező 9,57 százalékos Chevron-részesedése, továbbá a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjében véget érő Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos Chevron-részesedése is. A megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár. A tranzakció lezárultával a Mol a harmadik legnagyobb partner lesz az ACG-ben.
A BTC csővezeték az azeri kőolajexportban játszik kulcsfontosságú szerepet. 1768 kilométer hosszú, ezzel a Barátság olajvezeték után a második leghosszabb a volt Szovjetunió területén. Korábban még az is felmerült, hogy erről a vezetékről lehetne kiszolgálni Izraelt is.
Ez a világ egyik leginkább konfliktusokkal terhelt régiókon áthaladó vezetéke. A térség sok konfliktusa, az azeri - örmény, a török - kurd és a grúz területek szeparatista kvázi-államai is érintettek, ugyanakkor az eddigi működtetés során a terhelt politikai helyzet nem okozott semmilyen problémát. Ahogy Berislav Gaso, a Mol-csoport kutatás-termelésért felelős vezérigazgatója egy konferencia-beszélgetésen elmondta az olajkitermelés és az olajvezetékek nem Londonban, vagy Párizsban találhatók, a Mol már eddig is dolgozott például 40 kilométerre az afgán - pakisztáni határtól is, de ezt a vezetéket is kezelhető, biztonságosan üzemeltethető területnek tartja.
A zárást követően a tranzakció azonnal pozitív hatással lesz a Mol eredményére, napi mintegy 20 ezer hordóval járul hozzá a vállalatcsoport nettó szénhidrogén-termeléshez.
Méretes platform
Az ACG mező Azerbajdzsán legnagyobb olajlelőhelye, amely 400 négyzetkilométert foglal magába, hat tengeri termelési platformból áll. 1997 óta folyik a területen kőolaj kitermelés, vagyis több mint 20 éve működik a termelőeszköz. A tranzakció továbbra is kormányzati és szabályozói jóváhagyások függvénye, és várhatóan 2020 második negyedévében zárulhat le.
A Mol részesedés-vásárlását megelőzően ezek voltak a mezőben a tulajdonosi arányok: BP 30,37%, SOCAR 25%, Chevron 9,57%, Inpex 9,31%, Equinor 7,27%, ExxonMobil 6,79%, TPAO 5,73%, ITOCHU Oil 3,65%, ONGC 2,31%.
A szakmai háttér
A Londonban, éppen a tárgyalásokon tartózkodó Berislav Gaso elmondta, hogy a Mol számára fontos mérföldkő, hogy a világ egyik legnagyobb olajmezőjébe fektessen, miközben a 2030-ig meghirdetett stratégia továbbra is az, hogy az alapvetően finomítói üzletet petrolkémiai, mobilitási, fogyasztási szolgáltatások felé diverzifikálja.
A mező még 2049-ig üzemelhet, nagyon alacsonyak a kitermelési költségei, aktuálisan is profitot termel, igaz természetesen, mint minden mezőről, innen is folyamatosan apadó mennyiségeket lehet majd kihozni, ugyanakkor még hosszú évekig nem lesz szignifikáns a kitermelés csökkenése.
A mező kitermelési vezetője a BP, de a szakmában a non-operating kisebbségi szerepm sem csak azt jelenti, hogy a befektető számlákat fizet, majd nyereségeket tesz el, hanem valóban részt vesz a tervezésben, működtetésben, a Molnak már van tapasztalata ilyen kisebbségi tulajdonosi szerepben Kurdisztánban, vagy az Északi-tengeren is.
Magyar - azeri két jó barát
A deal aligha független attól, hogy Magyarország folyamatosan szoros kapcsolatokat kívánt létrehozni Azerbajdzsánnaal, sok gazdasági puhatolózás mellett ennek legismertebb epizódja, a "baltás gyilkos" kiengedése volt.
Berislav Gaso ugyanakkor elmondta, hogy a Mol és a Chevron, azaz két nyilvános társaságként mködő, transzparens piaci szereplő tárgyakásaiban politikai szereplők nem vettek részt. Egy ilyen dealnél hosszú a folyamat, a gondolkodás és az átvilágítás során fontos, hogy szakmai és kereskedelmi szempontból legyen értelme, ugyanakkor, ha a politikai háttér nem kedvezőtlen, az természetesen segíthet. Ám a Mol számára nem annyira a magyar - azeri kapcsolatok a lényegesek, hanem az, hogy a jogi környezet mennyire befektetőbarát, és ebben az azeriek erősek, nem véletlen, hogy régóta jelen vannak az országban a világ legnagyobb olajcégei.
A Mol régóta szerette volna megújítani az olajforrásait, ahogyan a magyar állam ugyanezen diverzifikációa törekszik a gáz területén.
A Mol szempontjából tehát nem a gáz a lényeges, hanem az úgynevezett olajmérleg kialakítása.
Ehhez a saját kitermelése mellett egyre több külső olajra volt szüksége, köztudott volt, hogy a cégnek új olajforrások után kell néznie. A kitermelési mennyiség a mai mezőkön ugyanis már apadt. Az új források Azerbajdzsán előtt a hagyományos molos beszerzési helyekről érkezhettek, vagyis elsősorban Oroszországból, a Pannon-medencéből, esetleg Irakból is, Pakisztánból is.
Berislav Gaso szerint ezzel a lépéssel a Mol fontos lépést tett a kívánatos integrált modell irányába, most már nem kell sietni. Lehet továbbra is nézelődni, de kapkodni biztosan nem kell.
A Mol számára továbbra is kulcsfontosságú finomítói tevékenységhez eddig egyébként a Barátság (Druzsba) vezeték mellett a horvát JANAF vezetéken át hozott anyagot a cég a két fontos finomítójába, vagyis Pozsonyba és Százhalombattába.