Megváltoztatják a közbeszerzési törvényt az uniós óriásbüntetés után
További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
A keddi törvénycunamiban beadtak egy olyan módosítót is, ami alapvetően változtatja meg a közbeszerzések lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. A változtatások egy része bevallottan azt célozza, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan gigabüntetés uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzések terén, amilyet nemrég be kellett vállalnia a kormánynak a további folyósítás biztosítása érdekében – írja a Portfolio. Az új elemek között szerepel olyan, ami takarékosabb költést célozza, más elemek pedig a rendszerrel együtt járó adminisztratív terheket csökkentik.
A kormány szeretné, ha élesen elválna egymástól az európai uniós pénzek, illetve a belföldi pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályozás, ezt Gulyás Gergely már a múlt heti kormányinfón jelezte. A belföldi közbeszerzéses beruházásoknál a kormány elegendőnek tartja, hogy ha a közbeszerzési hatóság állít ki tanúsítványt, eddig viszont az lassította az eljárásokat, hogy a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság is ellenőrzött.
Gulyás Gergely és Semjén Zsolt által jegyzett törvénymódosító indítvány indoklása szerint a közbeszerzési törvény módosításának célja az egyszerűsítés és gyorsítás, az adminisztratív terhek további csökkentése, a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekcióinak megelőzését és a kockázatuk csökkentését szolgáló szabályok útján, valamint a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése. Ezekkel összefüggésben rengeteg technikai változtatást tartalmaz, de ezek mellett vannak fontos gyakorlati újdonságok is, amelyeket a Portfolio kiemelt:
- Pontosítják a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró okokat. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérőnek kell figyelnie arra, hogy ne legyenek összejátszások az ajánlatkérők között, igaz ez az ellenőrzési kötelezettsége a törvény későbbi része szerint akkor lép életbe, amikor a nyertest tervezi majd kihirdetni.
- Az egyik legfontosabb változás az, hogy az ajánlatok során most már újra számíthat majd kizárólag a legalacsonyabb ár, nem kell mindig feltétlenül minőségi paraméterekre is figyelni az ajánlatok pontozásánál. Ennek kapcsán a korábbi, csak ár figyelembevételét kizáró kormánydöntést a mostani bírálják is a javaslatban.
- Az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetése során az újfajta dinamikus beszerzési rendszer alkalmazását számos új szabállyal igyekszik segíteni a módosító és egyúttal az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód érvényesítésére is igyekszik figyelni.
- Megszűnik a közbeszerzésekért felelős miniszter hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések központi ellenőrzésére vonatkozó hatásköre. Ez a módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket. Hazai forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggő ellenőrzéseket eddig is számos szervezet folytatott (Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, vagy a Közbeszerzési Hatóság). Az ilyen ellenőrzések mellett a közbeszerzések központi ellenőrzése tehát továbbra is fennáll majd, de kiküszöbölik a párhuzamosságokat.
- A T-Systems 4IG általi közelgő megvásárlása kapcsán szintén lényeges az indoklás ezen mondata: „a módosítás biztosítja a Kormány számára, hogy az informatikai beszerzések tekintetében önálló szabályozást alkosson.