Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Úgy kell ez a black friday, mint púp a hátra

GettyImages-1064543724
2019.11.15. 10:10

A black friday akciódömping és vásárlói orgia hagyományosan egy napig tart, és hagyományosan a Hálaadás utáni pénteken tartják az Egyesült Államokban. Ezzel szemben itthon nem hogy több napig húzzák az érintett boltok, hanem gyakorlatilag erről szól november második fele, és egybecsúszik a karácsonyi akciókkal. Sőt, az sem ritka, hogy néhány bolt tavasszal vagy nyáron nevezi el az akciós hétvégéjét black fridaynek. Igazi akciók helyett trükköznek még a legnagyobbak is, és az egyetlen résztvevő, aki szív az egésszel, az a vásárló.

Nálunk majdnem egy hónapos az egynapos akció

Attól függetlenül, hogy az idei black friday november 29-én lenne hivatalosan, Magyarországon már november 12-én (kedden) is bele lehetett futni a fekete pénteki ajánlatokba, vagyis nem csak a pontos időpont nem stimmel a legtöbb helyen, de a fekete péntekbe gyakorlatilag a hét bármelyik napján bele lehet futni. Az egész nem áll meg november 29-ig, illetve a black friday hétvégéknek köszönhetően a decemberbe is bele fog csúszni. A mondás az, hogy nálunk nincs Hálaadás, ezért nem kell ragaszkodni a dátumhoz, bár azt még egyik szereplő sem tudta elmagyarázni, hogy miért hívják fekete pénteknek, ha több napig tart. 

Pedig az egynapos, ugyanazon a napon tartott, az akciókat jó előre kommunikáló black friday lenne az igazi verseny, ahol valóban lehet tudatos döntéseket hozni, mert van idő arra, hogy rendesen utánanézzen az ember, valóban olyan jó-e az az akció, de hát ez az a megoldás, ami a vásárlók érdekét szolgálná. Ehelyett jelenleg az nyer, aki előbbre hozza a black fridayt, és arra hajt, hogy a vásárló aggódni kezd, hogy a konkurenciánál nem lesz akciós a mosógép vagy nem lesz ennyire olcsó, és még el is fogy hamar, úgyhogy inkább megveszi az első szembejövő helyen.

Vásárlók várnak a nyitásra a fekete pénteken az egyik elektronikai áruház bejáratánál Nyíregyházán 2016. november 25-én.
Vásárlók várnak a nyitásra a fekete pénteken az egyik elektronikai áruház bejáratánál Nyíregyházán 2016. november 25-én.
Fotó: Balázs Attila / MTI

Mindenhol lehúzzák az embert

A Gazdasági Versenyhivatal és a fogyasztóvédelem is jobban odafigyel ebben az időszakban, ennek ellenére évről-évre előjönnek ugyanazok a problémák, és még mielőtt bárki azt hinné, hogy egy nagy és ismert áruház nem engedheti meg magának az átveréseket, ki kell mindenkit ábrándítanom.

Ha nem is nevezhető minden eset klasszikus átverésnek, mégis hemzsegnek ilyenkor a legnagyobb áruházak is a trükközéstől, megtévesztéstől és tudatos lehúzástól.

Persze elképzelhető, hogy van olyan ajánlat, ami nem feltétlenül dob sokat az áruház év végi profitján és valóban jó vétel lehet, az viszont nem olyan életszerű, hogy a reklámozott szuperakciókkal tulajdonképpen rosszul járnának az üzletek. Arról nem is beszélve, hogy eleve már az trükk,  hogy szorít az idő, így nincs is lehetőség rendesen átgondolt döntést hozni. Azaz talán ugyanannyi pénzért vehetett volna az ember egy jobb ár/érték arányú terméket is, ha rendesen mérlegelni tudta volna a döntését, és lett volna ideje utánajárni a kínálatnak. 

Egyszerű, de hatásos trükkökkel próbálkoztak az elmúlt években

Nem fektettek túl sok energiát az áruházak az elmúlt években a trükkjeikbe, és a kifinomultság sem volt jellemző rájuk. Többségüket már egy egyszerű árellenőrzős oldalon le lehet ellenőrizni. A  Reacty Digital az Euronics felkérésére végzett egy reprezentatív felmérést, a válaszoló 25-59 év közötti internetfelhasználók 41 százaléka úgy tartja, hogy az akciók többsége átverés, 59 százalékuk pedig azt állítja, hogy rendszeresen ellenőrzi az ajánlatokat az ár-összehasonlító oldalakon. 

  • Két hónappal ezelőtt is ennyibe került: Szintén népszerű trükk, hogy egy termék ára a black friday előtt egy hónappal elkezd emelkedni, majd a nagy napon lezuhan, nagyjából ugyanarra az árszintre, ahol egy hónappal azelőtt meg lehetett vásárolni akció nélkül. Vagy amennyibe máshol kerül, szintén akció nélkül.
  • A nagy szavak: Milyen jól is hangzik az a frázis, hogy akár 80-90 százalékos kedvezményekkel lehet találkozni az adott áruházban.  Aztán kiderül, hogy összesen két ilyen akció van az egész oldalon, az egyik egy rózsaszín műbőr tok egy 8 évvel ezelőtti középkategóriás telefonhoz, a másik pedig egy apró kiegészítő lékhorgászoknak. Az áruk többsége pedig ugyanazon a 20-30 százalékos kedvezményen mozog, ahol egy átlagos akció során szokott.
  • Van kedvezmény, de nem akkora: Nem átverés, csak egy kis megtévesztés, és kétségtelenül jól mutat az oldalon, ha 60 százalékkal olcsóbbnak tűnik bármi, és a nap végén valóban spórol is vele a vásárló. Csak mivel mindenhol máshol olcsóbb volt a termék, nem 60 százalékot, hanem mondjuk 20-at.
  • Nem véletlenül akciós: Bár kétségtelenül lehet találni jó ajánlatokat, azt nem szabad elfelejteni, hogy nem feltétlenül azért akciós bármi, mert népszerű, hanem talán azért mert egyébként a kutyának sem kell. Hogy ez a helyzet azért állt elő, mert egyébként nem túl jó a termék, vagy régi, vagy rossz a konstrukciója, az sosem derül ki, vagy csak azután, hogy elkezdte használni a boldog vevő.
  • Nem létező boltok: A csalók nagyon szeretik ezt a napot vagy akciósorozatot, mert ilyenkor simán bedőlnek az emberek a teljesen hihetetlennek tűnő ajánlatoknak, amikről általában kiderül, hogy átverés. Ilyenkor előbújnak a kamuáruházak, amiknek egyetlen célja, hogy megszerezze a vásárlók bankkártyájának adatait. Érdemes mindig ellenőrizni a webáruházak felhasználási feltételeit, céges adatait a rendelés leadása előtt, ahol megadja a bankkártyája adatait.
Ön is látott átverős ajánlatot? Úgy látja megpróbáltak trükközni az akciókkal? Nem is létezik a kedvezmény?
Küldje el nekünk!

De akkor mégis miért vásárolnak ilyenkor ennyire sokan?

Ez az a kérdés, ami a pszichológusokat is foglalkoztatja (mondjuk őket a saját pácienskörük bővítése miatt az is érdekli, hogy miért képesek az emberek összeverekedni egy akciós tablet felett). A szakemberek azt figyelték meg, hogy a vásárlásnál az agy jutalomközpontja aktivizálódik. Sőt, az is kiderült, hogy a túl sok költés fájdalmat okozhat, így az akciók és akciós feliratok látványa, egyfajta fájdalomcsillapítóként hat.

A marketingesek nagyon is jól tudják, hogy mi hogyan hat az agyra, és milyen egyszerű manipulálni az embereket. Egy kísérletben például piros számokkal írták ki néhány termék nem akciós árát egy boltban. Kiderült, hogy az átlagosnál több fogyott ezekből, vagyis valóban igaz, hogy az agy képes kikapcsolni mindenfajta racionalitást, ha a vélt akciókra kezd el koncentrálni.

A szakemberek szerint egyébként a titok nyitja az, hogy legalább 30 percnek kell eltelni, hogy az agy jutalomközpontja mellett a racionalitásért felelős része is aktivizálja magát, ezért van az, hogy a vásárlás végén átnézve a virtuális vagy a fizikai bevásárlókosarat, könnyen rájöhet az ember, hogy a belepakolt dolgok jelentős részére semmi szüksége nincs. Illetve arra is felhívják a figyelmet, hogy ne vegyen be fájdalomcsillapítót vásárlás előtt, mert az tompítja a racionális gondolkodást. Azt tanácsolják, hogy aki az ilyesmire hajlamos, inkább készpénzben fizessen, így elkerülheti a túlköltekezést, és a pénz átadásakor tudatosulhat igazán, mennyit is költött.

Kit Yarrow a Golden Gate Egyetem pszichológusa elment, és megkérdezte az órákat sorban szobrozó embereket, hogy mégis miért csinálják ezt. Többségükről kiderült, hogy nem is az akciók miatt mentek el sorban állni, hanem mert ez náluk már hagyomány. Minden black friday során így tettek eddig is, és ezt a tradíciót tovább szeretnék vinni. Volt olyan, aki azt mondta, hogy ez az a program, amit a család minden tagja szeret és vár, főleg azután, hogy a Hálaadást együtt töltötték a négy fal között rengeteg kajával, ezért alig várják, hogy kimozduljanak, még ha ez a plázázást is jelenti. Mondjuk valószínűleg sokáig nem is kell újra családi programot szervezni, ha sikerül megverekedni az akciós Playstationért. 

Boldogság után jön a düh

Vásárlási düh a neve annak az érzésnek, amit valószínűleg nem csak black friday esetében, de egy szimpla hétvégi bevásárlás alkalmával is sokan átélnek. Pszichológusok szerint ennek kiváltó oka lehet a kialvatlanság és a fáradtság, ami leginkább azokra igaz, akik képesek egy éjszakát a bolt előtt szobrozni, hogy hamar bejussanak. Egy 2014-es kutatásból kiderült az is, hogy a nagy tömeg alapvetően nem hogy rossz hatással van az emberekre, hanem megnyugszanak tőle, egészen addig, míg egy olyan apró porszem nem kerül a gépezetbe, mint hogy elfogy idő előtt az akciós termék. Ekkor elindul a hétköznapi nyelven csak közös hőbörgésnek nevezett folyamat, ami kicsúcsosodhat agresszióban is. Mivel általában ez a helyzet beáll, így előjön a kompetitív környezet kérdésköre is: máshogy reagálnak a különböző embertípusok, többségük csalódott és dühös lesz, ha nem sikerül megszereznie azt, amiért esetleg több órát állt sorban. Ennek a vége tettlegesség is lehet.

Az itthoni felmérés szerint a megkérdezettek 90 százaléka vásárolt már akciós vagy kuponos napon, ennek ellenére csak 7 százalékuk vallja magát impulzusvásárlónak, többségük azt állítja, igenis szüksége volt arra a termékre. Tízből négyen csalódtak a vásárlás után, jórészt azért mert rossz minőségű volt, amit megvettek, 40 százalékukat viszont az idegesítette fel, hogy később máshol hasonló vagy alacsonyabb áron is látta a terméket, és becsapva érezte magát.

Valószínűleg pont ezért érezte a megkérdezettek háromnegyede azt, hogy az 50 százalék feletti akciók már eleve gyanúsak. Ennek ellenére itthon még mindig a kedvezmények mértéke a legnagyobb hívószó, pedig mostanra már nem igazán van olyan hétvége, hogy valamelyik nagyobb áruház ne lengetne be hasonló akciókat.

(Borítókép: Black Friday Sao Paoloban. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary)