Az érdekérvényesítés utolsó bástyáját féltik a kormánytól a szakszervezetek

"A munkavállalók félelme miatt már mostanra is drámaian lecsökkent a munkaügyi perek száma, s úgy tűnik, ez a jövőben még inkább így lesz. A kormány ugyanis szétválasztja az eddig közös közigazgatási és munkaügyi bíróságot, s utóbbit a törvényszékhez delegálja, ahol büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek." - írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. 

A kormány a múlt héten nyújtott be egy 200 oldalas salátatörvény részeként egy javaslatot, hogy megszüntetné az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, arról pedig, hogy a jövőben ki kerülne a bíróságok munkaügyi kollégiumába, a törvényszék elnöke döntene. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint ez azt jelentené, hogy "némi sarkítással és egyszerűsítve: előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók fogják tárgyalni, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel."  Kordás szerint ha a parlament elfogadja a munkaügyi bíróságokat megszüntető javaslatot, azzal

"az érdekérvényesítés utolsó fontos bástyája is elesett, így a kormány újabb határozott lépést tesz az érdekvédelmi rendszer totális lebontása felé."

A szakszervezeti szövetség attól tart, hogy ez a változás az eddigieknél is jobban elbátortalanítja a munkavállalókat attól, hogy bírósági segítséggel rendezzék el a vitás ügyeiket. Az elnök úgy látja,  a kormány 2010-től módszeresen törekszik a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, amelyet már 2012-ben az új Munka törvénykönyve elfogadásával is deklarált, az elmúlt években pedig a jogrendszer több pontján is gátolták a munkavállalói jogok érvényesítését.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszüntetését az ezt a javaslatot a salátatörvényben megtaláló Amnesty International  is élesen kritizálta. A jogvédő szervezet szerint ez a lépés tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a korábban tervezett, majd az önkormányzati választások után végleg elvetett különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben.