Kedvezményes hitelt kaphat jövőre, ha környezetbarát házat vesz
További Gazdaság cikkek
- Jelentős növekedést ért el az MBH Bank
- Orbán Viktornak minél hamarabb ki kell mondania egy nagyon fontos nevet
- Jók a turizmus idei számai, de látszik, hogy a magyarok kevésbé tudnak utazni
- Helyreállt a 2-es metró közlekedése, miután egy utasokkal teli szerelvény a Duna alatt rekedt
- Felpörög a logisztikai ágazat, már látszanak az előjelek
A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében, írja az MTI. Konzultáció indul a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának elősegítéséről is - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Ban.
A jegybank új Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja révén a hitelintézetek az energiahatékony lakáscélt (vásárlást, építést vagy felújítást) szolgáló, 2020. január 1. és 2023. december 31. között kihelyezett hiteleik után tőkekövetelmény-kedvezményt,
az e kölcsönöket felvevő fogyasztók pedig kamatkedvezményt kaphatnak.
Az kedvezőbb tőkekövetelményt biztosító 4 éves időszak lezárultával a jegybank a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról.
Az MNB ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, ezér megvizsgálják a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) való kedvezményes elbírálás lehetőségét is.
A bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, noha az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb.
A hitelt felvevő fogyasztónak így magasabb összege marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja.
A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékony kölcsönök, ezt a kisebb kockázatot lehet érvényesíteni a hitelek árazásában és az ezekre vonatkozó banki tőkekövetelménynél is.
Statisztikák szerint a hazai épületek felelősek az ország energiafelhasználásának közel 40 százalékáért.
Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont elavult, így sok megtakarítás származna az épületek energiafelhasználásának csökkentéséből.
A zöld pénzügyi termékek volumene itthon kedvező tulajdonságaik ellenére még alacsony. Kandrács Csaba szerint az MNB célja az is, hogy a bankszektor rendszerezett módon gyűjtse a hitelügyletekhez köthető energiahatékonysági adatokat, azok beépüljenek a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe.
A jegybank a lakossági kereslet fejlesztése érdekében oktatási és tájékoztatási programokkal is segíti majd, hogy minél több fogyasztó felismerje, hogy a pénzügyeik is szolgálhatják a fenntarthatóságot.
Az MNB idén februárban elindított Zöld Programjának célja, hogy a hazai pénzügyi intézmények lényegesen erőteljesebben járuljanak hozzá a klímaváltozás kockázatainak csökkentéséhez. Márpedig a bankrendszer legnagyobb mértékben a hiteleivel, illetve finanszírozási forrásainak e cél szerinti átcsoportosításával támogathatja ennek megvalósítását, mondta el Kandrács Csaba.
Az MNB a lakossági zöld hitelezésről hamarosan részletes háttéranyagot is publikál. A jegybanki program a lakáshitelek után később további területeken, így a kkv- és vállalati hitelezésben valamint a megtakarítások terén is megvizsgálja, miként tudja elősegíteni a hazai zöld pénzügyi piac fejlődését.