Kiürül az ország keleti fele: öt térkép a szétszakadt országról

Ha ön vizuális típus, és szeretné színes térképeken keresztül megérteni, hogy milyen gazdasági-társadalmi folyamatok zajlanak Magyarországon, akkor a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy jó híre: megjelent a Tér-kép 2018 című, közel 90 oldalas kiadvány, amely szinte csak színes térképekben mutatja be a legfontosabb trendeket az országban. A térképek tényleg rengeteg témát felölelnek, ebből most egy kis ízelítőt adunk, pár térképet bemutatva, amelyeken keresztül remekül látszik Nyugat- és Kelet-Magyarország egyenlőtlenségének sztorija. 

Kezdjük a kiadvány két legfurcsább, de legtanulságosabb térképével, amelyek megmutatják, hogy hol vannak az ország igazi gazdasági központjai. Ha az ország megyéinek méretét azzal arányosítjuk, hogy mennyi az egy főre jutó GDP, akkor látszik igazán, mennyire vízfejű az ország, hiszen annak jó részét elfoglalja Budapest. A fővárosban az egy főre jutó GDP több mint kétszer akkora, mint az országos átlag, és majdnem ötször annyi, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Somogy megyében. 

Ha viszont aszerint arányosítjuk az országot, hogy hol milyen arányban van jelen az ország gazdasági teljesítményében kiemelten fontos autóipar, akkor egy egészen máshogy torz képet kapunk. Ez az iparág a KSH összesítése szerint 2018-ban 172,5 ezer embert foglalkoztatott az országban és 1,6 ezer milliárd forint hozzáadott értéket termelt, 461 ezer autót legyártva. A következő térkép aszerint arányosítja a megyéket, hogy egy lakosra mekkora termelési érték jut a járműgyártásból. Az ország keleti fele ezen is összetöpörödnek, viszont Budapest helyett az ország például az Audinak otthont adó észak-nyugati megyéi fúvódnak föl, no meg Bács-Kiskun a Mercedes-gyár miatt.  

Ezek után nem meglepő, hogy az ország középső és nyugati részén jóval többet lehet keresni, mint keleten. A teljes foglalkoztatásban megkapható nettó havi átlagkereset Budapesten és az észak-nyugati megyékben akár százezer forinttal is több lehet, mint Szabolcsban vagy Békésben, az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelemben pedig közel háromszoros is lehetett a különbség 2018-ban. 

Nem csoda, hogy az ország keleti megyéi, járásai gyakorlatilag egyre inkább kiürülnek, a középső és nyugati régiók népessége pedig egyre növekszik. Ez jól látszik a bevándorlási egyenleget összegző térképen, amely azt mutatja, hogy az egyes járásokból inkább elmennek-e az emberek, vagy inkább oda mennek. A pirosra színezett járásokba leginkább bevándoroltak az emberek, vagyis nőtt a lakosság, és minél kékebb egy járás, annál többen mentek el onnan. Látszik, hogy az ország keleti és déli részére pár város környékét leszámítva inkább elvándorlás jellemző, Budapest vonzáskörzetében, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megye nagy részében viszont egyre több a (belső) bevándorló.

A térkép alapján arra lehet következtetni, hogy Budapest agglomerációjába nemcsak a déli és keleti részekről költöznek, de a fővárosból is, 2018-ban legalábbis a budapesti kerületek nagy részének bevándorlási egyenlege negatív volt. Észak-Nyugaton valószínűleg a fentebb már említett nagyobb bérek és a járműipar nagyobb jelenléte vonzza a belső migrációt, hanem az osztrák határ közelsége is, hiszen a határ mellől remekül lehet ingázni Ausztriába.