Tényleg kihagyná a kormány Budapestet az EU-s pénzosztásból?

A héten újra fellángolt a vita arról, hogy a kormány ki akarja-e pénzügyi értelemben véreztetni Budapestet vagy sem, a Népszava ugyanis nyilvánosságra hozott egy állítólag Brüsszelben bemutatott kormányzati tervet, amelyből úgy tűnt, hogy Budapest nem szerepel a fejlesztésre szánt régiók térképén. A kormány és a főváros vezetése között ezután indult el a vita arról, hogy létezik-e ilyen kormányzati anyag, és ha igen, akkor abból tényleg az derül-e ki, hogy a kormány el akarja zárni az uniós pénzcsapot Budapest és az ellenzéki városok előtt.

Azóta Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője a blogján nyilvánosságra hozta a kormányzati diákat, amelyből a Népszava is szemezgetett. A Portfolio.hu szakújságírója pedig ez alapján részletesen kielemezte, hogy a kormány hogyan tervezi elosztani az uniós pénzeket a következő EU-s költségvetési ciklusban. 

Kevesebb program, direktebb elosztás

A Jávor Benedek által nyilvánosságra hozott anyagot a kormány december 10-én mutathatta be az Európai Bizottságban, mint egy tervezetet, hogy milyen rendszerben osztanák el az uniós pénzeket. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a a jelenlegi ciklus 10 operatív programja helyett jóval kevesebb, lehetőleg három, de legfeljebb hat operatív programban szeretné a kormány elosztani a forrásokat. Az anyagban szerepel egy három programos verzió, amely szerint így osztanák el a pénzeket:

• a források 43 százaléka menne a Versenyképes Gazdaság Operatív Programba
• szintén 43 százalék a Versenyképes Infrastruktúra Opreatív Programba,
• és 14 százalék a Megújuló Humánerőforrás Operatív Programba. 

Összességében a legtöbb pénzt, a források 26 százalékát innovációra és gazdaságfejlesztésre, 22 százalékát közlekedésfejlesztésre, 20 százalékát energiára, vízkezelésre és közszolgáltatásokra költenék, míg oktatásra, területfejlesztésre és foglalkoztatásra 7-7, illetve 6 százalék menne. 

A prezentációban az is szerepel, hogy a három operatív programmal párhuzamosan egy új, integrált területi eszközt is be akar vezetni a kormány, ennek a kiszivárgott térképei indították a vitát arról, hogy jut-e majd pénz Budapestnek, vagy sem. Egyrészt lennének kijelölt fejlesztendő régiók, a megjelent térkép szerint ilyen a Balaton környéke, a Fertő-tó, a Dunakanyar és Debrecen környéke.

Ebből az látszik, hogy ezeket a térségeket a kormány direktebb módon szeretné támogatni, bár ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a régiók kapnának uniós támogatásokat. Emellett térképre tette a kormány a leghátrányosabb helyzetű településeket is, amelyek ezek szerint ugyanúgy kapnának forrásokat, mint a 2014-2020-as ciklusban. 

Van, aki kimarad?

A kérdés, amin napok óta mindenki vitázik, az az, hogy mit jelentenek ezek a tervek Budapestre és az önkormányzati választáson ellenzéki kézbe került városok számára. Egyrészt a Portfolio hangsúlyozza, hogy Budapest kétszer is szerepel az anyagban fejlesztési célterületként. Az viszont tény, hogy Budapest, mint az ország egyik legfejlettebb régiója, egyre kevesebb uniós támogatásra számíthat az EU-tól. A főváros két területen viszont biztos remélhet támogatást

• a HÉV-ek felújítására, amelyek elsősorban Pest megyét, másodsorban viszont Budapestet is érintik,
• az energiahatékonyság és a klímavédelem területén.

Az viszont tény, hogy az ellenzéki vezetésű nagyvárosok "lemaradtak" a fejlesztési célterületetek közül. A prezentáció viszont nem egy végleges stratégiát mutat, csak egy tervezetet, így nem tudni, hogy pontosan milyen tervei vannak ezekkel a városokkal a kormánynak. Jávor Benedek is azt írja a blogján, hogy forráselvonásról még nem lehet beszélni, viszont "a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. És annyit 2010 óta már megtanulhattunk, hogy ha a Fidesz megteremt magának egy lehetőséget a politikai tér deformálására, azt a ziccert soha nem hagyják ki."