Egybeolvadtak az MNB alapítványai

Majdnem hat éve még hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre a Magyar Nemzeti Bank, ezek száma az évek során háromra csökkent, most pedig az Mfor.hu azt írja, hogy még ez a három alapítvány is összeolvad, így csak egy Pallas Athéné alapítvány maradt. 

a Várban, az Úri utca 21. szám alatt. Az MNB közleménye szerint az új alapítvány feladata, hogy „működése egységes ösztönzést, támogatást, lehetőséget és esélyt nyújtson a tudomány, a kultúra, a gazdasági és pénzügyi szektor, valamint az oktatás területét érintő, értékteremtő projektek számára, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt”.

A PADME-t egy ötfős kuratórium vezeti, amelynek vezetője Csizmadia Norbert, az MNB korábbi stratégiai igazgatója, az ő helyettese Lentner Csaba, Matolcsy korábbi doktori témavezetője és lelkes rajongója, rajtuk kívül pedig tag még Bogár László, Réfy Imre és Salamin Géza.

A Pallas Athéné alapítványok indulása finoman szólva nem volt botrányoktól mentes, ugyanis komoly jogi vita zajlott arról, hogy az MNB alapítványokra ruházott vagyona közpénznek minősül-e, és így részletesen közzé kell-e tenniük az alapítványoknak, hogy mire költik a pénzüket. Az MNB nem volt hajlandó kiadni az alapítványok szerződéseit, a Fidesz politikusai pedig egészen nyakatekert magyarázatokkal álltak elő, hogy a közpénz hogy veszíti el közpénz jellegét, amikor az alapítványokhoz kerül. Végül a Kúria és az Alkotmánybíróság kimondta, hogy sehogy, az alapítványoknak pedig 2016-ban nyilvánosságra kellett hozniuk a szerződéseiket, amelyekből kiderült, hogy elég sok megbízást adtak kormányközeli üzletembereknek, például Mészáros Lőrinc vagy Szemerey Tamás cégeinek. 

A Pallas Athéné alapítványok 2019 szeptemberében 274,3 milliárd forint vagyonnal rendelkeztek összesen, amelyből 151,2 milliárdot befektetési jegyekbe, 79,6 milliárdot ingatlanokba, 20,1 milliárdot bankbetétbe, 23,4 milliárdot pedig vállalati kötvényekbe fektettek.