Mikor nem ad személyi kölcsönt a bank?

Bár sokan ódzkodnak attól, hogy akár csak egy órát is szánjanak a személyi kölcsön igénylése előtt a helyzetük megvizsgálására, nem árt tudni, hogy egyáltalán melyik banknál érdemes próbálkozni a hiteligényléssel, és akár már azt is előre megbecsülhetjük, hogy nagyjából mekkora összeget tudunk majd felvenni. A mostani cikkben megnézzük, hogyan gondolkozik a bank, melyek a minimum elvárásai velünk szemben, milyen jövedelmeket fogadnak el, mekkora lehet a maximális törlesztőrészletünk és hitelösszegünk.

Melyek a bank minimum elvárásai velünk szemben?

Amikor hitelért fordulunk egy bankhoz, a pénzintézetnek legelőször azt kell eldöntenie, hogy egyáltalán adhat-e nekünk kölcsön? Ez az egyszerű igen-nem döntés attól függ, hogy megfelelünk-e az igénylés minimum feltételeinek, banki szaknyelvben úgynevezett K.O. kritériumoknak: ha ezek közül nem teljesítjük valamelyiket, a bank egyből elutasítja az igénylésünket. A bankok jellemzően az alábbi, részben jogszabályban rögzített, részben belső szabályzat által támasztott feltételek teljesítését írják elő:

• Elmúltunk már 18 évesek. Egyes bankoknál 21, vagy akár 23 év is lehet az alsó korhatár. Ezt a bankban érvényes személyi igazolvánnyal, kártyaformátumú jogosítvánnyal vagy útlevéllel igazolhatjuk.

• Nem érjük el a hitel lejáratakor meghatározott, jellemzően 70 vagy 71 éves kort. Szintén a fenti dokumentumokkal igazolható.

• Rendelkezünk állandó magyarországi lakcímmel, amelyet lakcímkártyával, nevünkre és címünkre szóló vezetékes telefon vagy közüzemi számlával tudunk igazolni.

• Legalább 3-6 hónapos folyamatos munkaviszonyunk van. Mindenképpen rendelkeznünk kell valamilyen jövedelemmel. Ezt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással tudjuk igazolni, ha alkalmazottak vagyunk, NAV jövedelemigazolással, ha vállalkozók és nyugdíjas igazolvánnyal, ha nyugdíjasok. Bankszámlakivonat is megfelelő lehet több esetben, például, ha a fizetésünk a banknál vezetett számlára érkezik.

• Nem szerepelhetünk a Központi Hitelinformáció Rendszer (KHR lista, közismertebb, régi nevén BAR-lista) negatív adóslistáján.

• Jövedelmünk eléri a bank által meghatározott minimális jövedelmi szintet. Ezt a határt a pénzintézet húzza meg és ha a fizetésünk nem éri el legalább ezt az összeget, nem tudjuk az adott személyi kölcsönt igényelni. A Raiffeisen Banknál és az MKB Banknál például ez az összeg havi nettó 100 000 forint, míg a CIB Banknál 107 065 forint.

• A bank egyedi bírálat alapján más dokumentumot is bekérhet, mint például őstermelői igazolvány, kamarai tagság orvosoknak vagy ügyvédeknek.

A banki gyakorlat további tényezőket is figyelembe vesz, amelyeket teljesítenünk kell, ha hitelt akarunk felvenni. Például ne legyünk próbaidő alatt a munkahelyünkön, ne legyen elmaradásunk más hitellel, több banknál kitétel a büntetlen előélet, vállalkozóként pedig nem lehet adótartozásunk vagy nem állhat felszámolás, végrehajtás alatt a cégünk.

A pontos lista bankonként eltérő, hogy hol mit vesznek figyelembe, azt az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (Az összes pénzintézetet tartalmazó listát megtekinthetjük a Bank360 oldalán.)

 

Milyen jövedelmeket fogad el a bank?

Nem egységes, hogy mely jövedelmeket fogadják el bankok. A jövedelem lehet alkalmazotti, vállalkozói, nyugdíjból, esetleg más forrásból származó, minden bank a saját belső szabályzata szerint határozza meg, hogy mely jövedelmeket fogadja el.

Ha a bank elfogadja a jövedelmünket, azt is meghatározza, hogy elsődleges vagy másodlagos jövedelemként fogadja el. Az elsődleges jövedelmek közé azok a bevételek tartoznak, amelyeket a bankok önállóan elfogadnak a hitelbírálat során. Ilyen például az alkalmazotti munkabér, vállalkozói bevétel és nyugdíj.

A másodlagos jövedelmek közé az egyéb, jellemzően nem munkából származó bevételek tartoznak, mint a határozott idejű szociális juttatások, járadékok vagy más tevékenységből származó igazolt bevételek, mint például a lakáskiadás. Ezeket önállóan nem fogadják el, csak kiegészíthetik az elsődleges jövedelmet, amivel esélyünk nyílhat a nagyobb hitelösszeg igénylésére. Ezek a másodlagos jövedelmek gyakran csak részben számíthatók be.

Az alábbi táblázatba azt gyűjtöttük össze, hogy mely banknál mely jövedelmeket fogadják el. (Az elfogadható jövedelmek teljes listája a Bank360 oldalán található meg.)

 

Mekkora lehet a maximális törlesztőrészletünk?

Ebben legnagyobb segítségünkre a jegybanki rendeletben szabályozott úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató, a JTM lesz. A JTM mutatja meg azt a bankoknak, hogy igazolt jövedelmünkhöz képest legfeljebb mekkora lehet az egyhavi összes törlesztőrészletünk. Ez a jelenlegi szabályozás szerint nem haladhatja meg az 50 százalékot havi nettó 500 000 forintos jövedelem alatt, felette pedig a 60 százalékot.

A bankok a jogszabálynál lehetnek szigorúbbak. Egyrészt kisebb jövedelemterhelést engedélyeznek, másrészt az elfogadható jövedelmünket csökkenthetik megélhetési költségekkel. Az, hogy egy bank meddig engedi terhelni az ügyfél jövedelmét, függ az ügyfél hitelmúltjától, hitelösszegtől, kockázati besorolásából, jövedelmének nagyságától és még számos egyedi tényezőtől, amelyet a bank megvizsgál. Tapasztalatunk alapján a bankok jövedelmünknek legfeljebb 30-50 százalékát engedik törlesztésre fordítani.

Mekkora lehet a maximális hitelösszegünk?

Ha már tudjuk, hogy mennyi lehet legfeljebb a törlesztőrészletünk, kalkulátorral könnyedén kiszámolhatjuk, hogy meddig növelhetjük a hitelösszeget. A futamidő meghosszabbításával tovább növelhetjük a maximális hitelösszeget, hiszen minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a törlesztőrészlet. Azt persze tartsuk észben, hogy a hosszabb futamidővel a hitelünk is drágább lesz, hiszen tovább fizetünk kamatot.

A cikk az Index és a Bank360 közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

(Borítókép: Marjai János / MTI)