A világgazdaság is megsínyli a koronavírust

Londoni pénzügyi elemzők szerint az új koronavírus okozta járvány rövid távon várhatóan meredek ívben lassítja a kínai gazdaság növekedését, és ez sok másik területen is érezteti majd a hatását – írja az MTI. Iparági szakértők szerint mindez nagyban befolyásolhatja majd az olajárakat, mivel Kína a világ legnagyobb olajimportőre.

Neil Shearing, a Capital Economics főközgazdásza szerdán ismertetett tanulmányában ismertette, hogy az eddig várt 5,5 százalékról 3 százalékra módosította az idei első negyedévi, éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

Shearing szerint nem érdemes párhuzamba állítani a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) gazdasági hatásait a jelenlegi helyzettel, mivel a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra.

Az elemző hangsúlyozza, hogy a mostani piaci környezet is egész más, mint a 2003-as SARS-járvány idején volt. Akkoriban a globális értéktőzsdék éppen a dot-com buborék kipukkadása utáni mélypontról indultak felfelé, a mostani koronavírus viszont egy jó időszakban kapta el a tőzsdét.

Mivel a vállalati papírok most már nem olcsók, sőt egyes esetekben kissé túlértékeltek, a befektetők most nagyobb valószínűséggel keresnek okot az eladásra, semmint a vásárlásra. Tehát sokkal nagyobb az esélye, hogy a mostani járvány inkább jelentős piaci kiigazítást okozzon, nem úgy, mint a 2003-as vírus.

A gazdasági károk zömét   elsősorban  nem a vírus, hanem a terjedésének megakadályozására tett lépések – például a kiterjedt gyárbezárások – okozzák .

Mivel Kína ma már számos globális beszállítói láncolat kiindulópontja, ennek az egész világ érezhető tovaszűrődő hatása lesz. A legsebezhetőbbnek az ázsiai gazdaságok, mindenekelőtt Vietnam és Thaiföld.

Azonban minél nagyobb lesz a felfordulás a kínai gazdaságban, annál magasabb a kockázata annak, hogy a járványhatás még távolabbi gazdaságokra is átterjed, például olyan árupiaci nyersanyag-termelőkre, mint Chile vagy Ausztrália, valamint az elsősorban feldolgozó jellegű gazdaságokra, köztük Dél-Koreára, Japánra és Németországra.

Az Oxford Economics szerdai tanulmányában azt írta, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését.

A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére, de szerdai elemzésében közölte: számításai szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,25 százalékponttal csökkenthetik.

A cég rövid időn belül másodszor rontja kínai és globális prognózisait a koronavírus-járvány hatásai miatt: a múlt héten ismertetett előző előrejelzésében a kínai gazdaságban 5,6 százalékos növekedést valószínűsített, és akkori számításai még arra mutattak, hogy a globális növekedésre gyakorolt negatív hatás 0,20 százalékpont lesz.

Az Oxford Economics londoni elemzői szerdai, felülvizsgált helyzetértékelésükben kiemelték, hogy azok a tartományok, amelyeknek üzleti szektoraiban a kínai hatóságok termelési zárlatot rendeltek el, hogy megakadályozzák a járvány terjedését, Kína hazai össztermékének több mint a felét állítják elő.

A ház hangsúlyozza azt is, hogy a járvány gócpontjának számító Vuhan városa olyan globális autóipari konglomerátumok helyi gyártási központja, mint a General Motors, a Peugeot, a Citroen, a Nissan, a Renault és a Honda.

A Moody's Investors Service szerdán Londonban ismertetett szektorelemzésében azt emelte ki, hogy Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőre, és a koronavírus-járvány máris lassította a kínai gazdaság aktivitását. Így már a globális olajkereslet ebből eredő rövid távú visszaesését valószínűsítő előrejelzések is elégségesek voltak ahhoz, hogy az elmúlt napokban jelentősen csökkenjen a nyersolaj árfolyama.

A nemzetközi hitelminősítő kimutatta, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti ára a január 31-én zárult egy hónapban 14 százalékkal 57 dollár alá, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajtípus árfolyama 16 százalékkal 52 dollár alá süllyedt.

A Moody's becslése szerint a kínai gazdaság hozzávetőleg 14 millió hordó olajat fogyaszt naponta, vagyis a kínai kereslet tartós 10 százalékos visszaesése esetén – bár a cég hangsúlyozza, hogy nem ez az alapeseti előrejelzése – 1,4 millió hordónyi napi kereslet veszne el.

A hitelminősítő számításai szerint ha egy ekkora keresleti visszaesés hat hónapig fennmaradna, az 250 millió hordóval növelné a globális nyersolaj-raktárkészleteket, hacsak a termelők részéről ezt nem kíséri a kínálat ennek megfelelő csökkentése.

Az olajkészletek ilyen mértékű felduzzadása legalább egy évig nyomott szinten tartaná az olajárakat - áll a Moody's szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.

(Borítókép: Védőruházatot viselő munkás a sanghaji tőzsde kijelzője előtt 2020. február 3-án. Fotó: MTI / AP)