Budapest nagyon megszívhatja, ha megpiszkálják az iparűzési adót

A helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását a Nemzeti Versenyképességi Tanács javasolja a kormánynak. Az átalakítás ösztönözheti a beruházásokat, de az önkormányzatok sokat veszítenének vele, leginkább Budapest járhat rosszul – derült ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek az önkormányzatoknak, társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forinthoz jutott az állam. Tehát az iparűzési adó háromszor akkora tétel már, mint a társasági adó. Ennek oka egyrészt a társasági adó mértékének folyamatos csökkenése, másrészt az eltérő számítási mód.

Bonyolult

Az iparűzési adó alapja ugyanis a nettó árbevétel, csökkentve néhány tétellel, amelyek elsősorban a továbbértékesített termékek, szolgáltatások vételárát engedik levonni az adó alapjából. Ebből adódóan egy kereskedő cégnél elképzelhető, hogy az iparűzési adó alapja közel azonos lesz a nyereséggel. Ezzel szemben azokat a cégeket, akik munkát adnak, beruháznak, tehát a gazdaság motorjai lehetnének, aránytalanul bünteti az adóalap számítási módja azzal, hogy sem az értékcsökkenést, sem a munkához kapcsolódó kifizetéseket nem engedi elszámolni.

Problémás az iparűzési adó a bonyolultsága miatt is. Egy nemzetközi adókomplexitásra irányuló felmérés szerint Magyarország az egyéb adók kategóriában a 91. helyen áll a világon, miközben összesítésben a 31. helyet értük el (az 1. helyezett a legegyszerűbb adórendszerű ország). Ennek az egyik fő oka

ráadásul egy teljesen független adóhatóság, az önkormányzat adóosztálya felügyeli, tehát emiatt még egy plusz hatósággal kell kapcsolatot tartani.

Ki nyer a változásokkal?

A Niveus szerint ha az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor – figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel – tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3%-át fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre (ez az Információs és Technológiai Minisztérium célszáma).

Nyilván az sem véletlen, hogy – miután a KSH szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak mintegy kétharmada Budapesthez kötődik – a kutatás-fejlesztési költségek sokszoros leírhatóságával pont a fővárosi költségvetést érinthetné legérzékenyebben ez a változás.

Növekedésösztönző hatást remélnek tőle

A helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak, mondta kedden a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint az értékcsökkenési leírás, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolják az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.

A miniszter elmondta, hogy szeretnék fenntartani a magyar gazdaság növekedésének lendületét, ezért olyan ösztönzőket keresnek, amelyek ezt lehetővé teszik. Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei.

(Borítókép: Jens Büttner / Getty Images)