Nagy bajban a magyar méz

Csökkenő árak és egyre erősödő unión kívüli konkurencia rontja a magyar méhészek pozícióit, akik abban bíznak, hogy az Európai Unió szigo­rítja a méz jelölését, írja a Világgazdaság.

Euróban számolva az elmúlt tíz évben 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára – mondta a lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A felvásárlás szakaszossá vált: a méhészek néhány éve még bármikor el tudták adni terméküket, most viszont hosszabb időszakokra is leáll a piac,

Gyér érdeklődés mutatkozik a magyar méz iránt a külföldi vevők körében, így a felvásárlás gyakorlatilag szünetel

– erről már Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke beszélt a lapnak. A piac telítődése már november közepén érezhető volt, a nyugat-európai vevők „maguk előtt tolják” a megvásárolt árut. Többen közülük jelezték, hogy a következő szezonig már nem vásárolnak mézet.

Az aktuális piaci helyzet egyik fő oka a vegyes méz esetében, hogy 

– mondta Fazekas. Magyarország körülbelül húszezer tonnát értékesít külföldön, amelynek a fele vegyes méz, míg az akác mintegy 8 ezer tonna. Ukrajna évi 6 ezer tonnára rendelkezik uniós vámmentes kvótával, az összes európai mézexportja pedig évente 60 ezer tonna körül van.

Az unió piacára évente 250 ezer tonna méz kerül harmadik országokból,

és az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzésének hiányosságai miatt szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén jön kínai termék.

A vegyes méz kilónkénti ára a lélektani határnak nevezhető 560 forint, ennyiért azonban esélytelen a külpiaci értékesítés. Ebből az árból kiindulva, és figyelembe véve, hogy az ukrán vegyes mézet a vevőhöz szállítva kínálják kilónként 2 euró körüli áron, a magyar termék ára körülbelül 60 forinttal magasabb.