További Gazdaság cikkek
- Sínen van az üzlet: nagyot kanyarít a Waberer's
- Új pályázat indult, amivel az egyetemi kutatási eredményeket vinnék piacra
- Itt a nagy állampapír cserebere és egy új ajánlat
- Publicus Intézet: a magyarok többsége szerint a tavalyinál megterhelőbb anyagilag az idei karácsony
- Ezekben a boltokban lehet pánikvásárolni december 24-én
Brutálisan drágult a sertéspárizsi, de sokat drágult a tej, a sajt és a narancslé is, derül ki a Privátbankár felméréséből. A sertéspárizsi az oldal tapasztalatai szerint közel 40 százalékkal drágább most, mint tavaly februárban,
kilónként akár 2100-2200 forintot is elkérnek érte.
Az Agrárkutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) szerint egyébként még az éven belül is rohamosan nő a sertéshús-készítmények ára. Míg 2020. 2. hetében a téliszalámi átlagára (10 budapesti üzlet alapján) 7855,75 forint volt, addig a 7. hétre már 8 355,38 forintra emelkedett. De drágult a gyulai jellegű kolbász is, az év elején átlagosan 4 891,29 forintot kértek kilójáért, mostanra azonban 5024,83 forintra emelkedett. A drágulásnak köze lehet a sertéspestis terjedéséhez.
Mostanra azonban úgy tűnik, már stagnál a nyers sertéshús ára, az év eleje óta a csontos karaj és a tarja ára egy kicsit még csökkent is, a comb pedig minimálisan drágult. Olcsóbb lett a lapocka, az év elején átlagosan még 1415,67 forintot kértek érte, most azonban már csak 1315,67 forint az átlagos ára.
A Privátbankár felmérése szerint egy év alatt 26 százalékkal drágult a rizs, 20 százalék fölött a tojás, a sajt és egyes üdítők. 10 százalékkal drágult a cukor, a száraztészta, a tejföl,
de drágult a kenyér is, közel 14 százalékot.
10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést csak a margarinnál, a csirkemellnél és a kávénál tapasztaltak a felmérés folyamán.
De mit mond a KSH?
A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), írja az MTI.
Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.
Quittner Péter, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett, a jövedéki adóemelés hatására – tette hozzá.
Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt a decemberi 5,9 százalékos drágulás után. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt.