Zalán
3 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Lakossági hitelek helyett kecskesajt

DSC 9992
2020.02.23. 09:36
Kedden hazahozott két kecskét, aztán szerdán még egyet – így kezdődött a banki alkalmazott gazdakarrierje. A házaspár négy gyermeket és egy gazdaságot nevel esztergomi házuk közelében. Öt éve kezdték, úgy látják, nagyjából két év múlva már csak a gazdaságból fognak élni.

Hámory Áron Esztergomban született és budapesti tanulmányait leszámítva azóta a szülői házban él, a gazdálkodásnak nem volt hagyománya a családjában, de a biológusi tanulmányok, majd a vadgazda mérnöki diploma már sejtetni engedte, nem követi szüleit a pedagógusi vagy az orvosi pályán. A családfenntartás miatt azonban igent mondott egy esztergomi banki állásra, ahol hitelközvetítéssel, tanácsadással, lakossági ügyekkel foglalkozott.

„Szenvedtem az irodai munkától, ezért vágtam bele az állattartásba. Kezdetben a család ellátására, de a fejemben már ott volt a terv, hogy nagyban is csinálhatnánk. Ehhez persze kellett a feleségem beleegyezése, mert ezt egyedül nem lehet csinálni, rámenne a családi élet. Ha én nem tudok, ő megy fel a birtokra fejni, etetni az állatokat.”

Négy-ötféle állat mindig van, de az az irány, hogy az eladást két-három fő fajta fogja segíteni. Öt éve kezdték, és az már látszik, hogy leginkább a kecskére és a csirkére tudnak alapozni. „Csirkehúsból semennyi nem elég, a háztáji tőkehúsra az éttermek és a magánszemélyek is sorba állnak. A kecske- és a nyúlhús nehezebb ügy, kihaltak a gasztrokultúrából, tanítani, szoktatni kell a vásárlókat, hogy jól elkészítve az is finom, ne idegenkedjenek tőle. Ilyen gond a kecsketejből készült termékeknél viszont nincs.” A Galagonya tanya kecsketejből többféle sajtkrémet, friss és érlelt sajtot, kefirt és joghurtot is készít.

Csirkéből 2-300 darabos állomány pörög folyamatosan, kecskéből most 30 anya van, de tavaszra ez is 50-60 darabra megy fel. A palettát szezonban 3-400 fürj, 100-150 nyúl egészíti ki, és van két tehenük is, hiszen „ők is esznek mást is”.

„Nem hiszek a bio állattartásban. Ha már vesz a jószág egy mély levegőt, már nem lesz bio a húsa. Ez nem jelenti azt, hogy a kelleténél több vegyszert használunk. Nálunk sincs GMO, színezék- vagy gyógyszertartalmú táp. De használunk az állatoknál antibiotikumot, ha kell. Olyankor nyilván szünetel a fejés. Nem vagyunk hülyék, a mi gyerekeink is ezt a húst, ezeket a termékeket eszik.”

A normális állattartásnak megvan az ára is. „Nagy vitáim vannak, sokszor a vásárlókkal is, hogy miért ennyi az ár. Aki ki tud hozni 1000-1200 forintból egy kiló csirkehúst, vagy 1300-1500 forintból egy kiló sajtot, az valamit nagyon máshogy csinál, mint mi. Ahogy a vaj és a túró tényleges kihozatali árát sem lehet elkérni. De azért lassan változik a közvélekedés.”

A termékek nagyjából fele-fele arányban kelnek el a környékbeli éttermekben, illetve magánszemélyeknél. „Az éttermekkel kezd kialakulni a közös tervezés, én megmondom, mikor mit tudok szállítani, ők ehhez igazítják a szezonális étlapot.” A Galagonya tanya termékei bevásárló közösségek is beválogatták a kínálatba, a helyi Kiskosár közösség mellett a fővárosba szállító FarmFutár is bevette a szállítók közé őket. „Ezen kívül pedig az itt élők tudják, hogy valaki mindig itthon van nálunk, és egyszerűen becsöngetnek, ha vásárolni szeretnének.”

A házaspár öt éve építi a gazdaságot, eddig nagyjából 25 millió forintot költöttek apránként a földekre (jelenleg 2,5 hektárjuk van), az állatokra, a működésre. A pénz nagy része megtakarítás volt, de nyertek a Fiatal Gazda pályázaton is. Hámory Áron a bank után a megyei iparkamaránál folytatta, kisvállalkozói hitelekkel foglalkozik, ma már csak négy órában, mert a cél 1,5-2 év múlva teljes átállás a gazdaságra.