A magyar gazdaság is megérzi majd a koronavírus hatását
További Gazdaság cikkek
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
Bár úgy tűnhet, még nincs igazi pánik a világ tőzsdéin a koronavírus miatt, de eladási hullám van, nagy a forgalom, ami azt jelenti, hogy a befektetők nagyon izgulnak, hogy mibe kellene tenniük a pénzüket a koronaválság idején - ez derült ki az Equilor Befektetési Zrt. koronavírus gazdasági hatásaival foglalkozó sajtóeseményén. Egyelőre még nagy a bizonytalanság, hogy a különböző forgatókönyvek közül melyik jön be, hogy alakul a járvány és hogyan lépnek a kormányok, jegybankok és a befektetők, de már egyre kisebb az esélye, hogy hamar túl leszünk a válságon és visszapattanhat a piac.
Pesszimista, és pesszimistább forgatókönyvek
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője és Varga Zoltán senior elemző három szcenáriót vázolt azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulhat a koronavírus-járvány és az milyen hatással lehet a gazdaságra.
- alapesetben arra lehetett számítani, hogy viszonylag hamar sikerül kezelni a járványt, a kínai gazdaságban 5,3-5,4 százalékkal, a világgazdaság 3 százalék körül, a magyar gazdaság pedig 3,5-3,8 százalékkal nőhet;
- egy pesszimista szcenárió szerint újabb gócpontok alakulnak ki Európában és Észak-Amerikában, ami már 3,9-4,2 százalékosra löki vissza a kínai növekedést, a világgazdaság 2,4-2,7 százalékkal, a magyar 3-3,2 százalékkal nőhet, Németország és az Eurózóna pedig recesszióba kerül;
- és egy ultrapesszimista forgatókönyv, ami szerint hosszú ideig tartó karanténzónák alakulnak ki világszerte, Kína 3-3,3 százalékkal, Magyarország 2,5-2,7 százalékkal bővül, a világgazdaság növekedése pedig 2 százalék alá eshet.
Az elemzők szerint most valahol az alapszcenárió és a pesszimista forgatókönyv között vagyunk, arra már kicsi az esély, hogy hamar sikerül visszaszorítani a járványt, az viszont kérdés, hogy Európában meddig terjedhet a járvány. Azt látni, hogy az olasz és a koreai járványgócban egyelőre hasonló ütemben terjed a vírus, mint Kínában terjedt a járvány hasonló ütemében. Ez alapján arra lehet számítani, hogy
7000 beteg körül tetőzhet az olasz és a koreai járvány, ha ugyanúgy alakul minden, mint Kínában.
Mit lépnek az államok?
Kérdés, hogy a kormányok és jegybankok mit lépnek majd, hogy a járvány gazdasági hatásait visszafogják. Ami a jegybankokat illeti, egyre nagyobb az esélye, hogy március 18-án az amerikai Fed kamatot csökkent és a mennyiségi lazítás programját is újra indíthatja. Az Európai Központi Bank is növelhetné az élénkítő programját és lehet, hogy ha a válság romlik, akkor az sem kizárt, hogy a nagyobb jegybankok összehangoltan próbálnak majd élénkíteni.
A kormányok is segíthetnek a gazdaság élénkítésében, ahogy több kormány már be is jelentette ilyen szándékát: a német kormány már előállt egy költségvetési élénkítő programmal, amit még meg kell szavaznia a parlamentnek. A japán kormány is bejelentett már egy 45 milliárd dolláros élénkítő csomagot, ahogy a kínai kormány is több lépést bejelentett már, többek között Hong Kongnak küldött helikopterpénzekről. Emellett az Eurózóna több országában is számítani lehet élénkítő programokra.
A turizmus és az autóipar is nagy vesztes lehet
A járvány elhúzódásától függ az is, hogy milyen hatása lesz a cégekre a koronavírus. Iparági szinten a turizmus, légi közlekedés, hajózás van kitéve közvetlenül leginkább a válságnak, az olyan cégek, mint a hajóutakat szervező Royal Carribean Cruises vagy a Booking.com anyacége komoly visszaesésre számíthat. Közvetettebben, az ellátási láncok megakadásán keresztül viszont egy sor másik iparág is érintett, hiszen a német autógyártóktól az amerikai elektronikai cégekig nagyon sok iparág termelési láncában vannak kínai elemek. Az amerikai cégek közül például 35 százalék dolgozik valamilyen kínai alkatrészekkel, elemekkel. Ezek a cégek most arra várnak, hogy a kínai üzemekben újrainduljon a termelés. Az Equilor szerint
az ellátási láncok rövid, maximum egy hónapos leállását még el tudja viselni a világgazdaság, utána már rendszerszintű problémák jelentkeznek.
Az autóiparnak ezen kívül még a kínai eladások visszaesése is komoly gondokat okozhat, a német autógyártók például leginkább ebből tudták fedezni azt, hogy meg tudjanak felelni az egyre szigorúbb európai kibocsátási szabályozásoknak.
A magyar gazdaságot leginkább a német autóipar visszaesésén keresztül érintheti a járvány, de ha itthon is elkezd terjedni a vírus vagy kialakul egy gócpont, akkor a turizmus, a légi forgalom visszaesésén keresztül is érezteti majd hatását a járvány. A magyar inflációra két irányból is hat a járvány, egyrészt a koronavírus miatt csökkenő üzemanyagárak visszafogják az árak növekedését, a tartós élelmiszerek és hasonlók iránt viszont egyre nő a kereslet, sok boltban már hiányosak is a készletek, ami fölverheti az ilyen termékek árát, és így az inflációt. Ez ellen legfeljebb hatósági árak bevezetésével lehetne védekezni, ha nagyon eldurvulna a válság, de az ilyeneket elég nehéz betartatni.
Az Equilor elemzői szerint a magyar tőzsdén a járvány vesztesei a Mol és az OTP lehetnek, az olajcég részvényei az olajárak esése miatt veszthetnek az értékükből, az OTP árfolyamára pedig az általános gazdasági visszaesés és hangulatromlás lehet hatással. Bár józan paraszti ésszel arra számíthatnánk, hogy a gyógyszercégek árfolyamának kedvez egy ilyen járvány, ez a SARS vírus idején sem volt így 2003-ban, és most sem feltétlenül igaz. Éppen ezért a Richter árfolyama is csökkenhet, részben azért is, mert a cégnek van kínai kitettsége.
Az amerikai tőzsdén eddig gyakorlatilag minden szektorra kihatott a válság, leginkább a pénzügyi és energetikai cégek árfolyama esett vissza. Az Equilor viszont megjegyzi, hogy váratlan nyertesei lehetnek egy elhúzódó válságnak, például a Neftlix, hiszen az emberek kevésbé mozdulnak ki otthonról, többet néznek filmeket, így a Netflix több adatot tud gyűjteni a felhasználóitól.
(Borítókép: Maszkot viselő deviza kereskedő Szöulban, háttérben a koreai kompozit tőzsdeindex (KOSPI) állása 2020. február 28-án. Fotó: Stringer / Reuters)