Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Koronavírus: szólhatok a főnöknek, hogy küldje haza a köhögő kollégám?

K EPA20200306209
2020.03.06. 16:00
  • Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején?
  • Korlátozhatja-e és nyilvántarthatja-e a munkáltató a munkavállalók utazásait?
  • Előírhatja-e egyoldalúan a cég az otthoni munkavégzést? Megtagadhatja-e a munkavállaló a munkát vagy a céges utazásokat?
  • Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól?
  • A legfontosabb tudnivalókat dr Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.

A koronavírus már Magyarországon is megjelent, így a magyar cégeket már közvetlenül is érinti a fenyegetettség. Emiatt a munkáltatóknak célszerű előkészületeket tenniük az esetleges fertőzés elkerülésére, illetve fel kell készülniük a fertőzésgyanú vagy a vírus konkrét megjelenése esetén felmerülő kérdésekre. 

A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején konkrétan mit kell tennie a munkáltatóknak.

A szakértő úgynevezett pandémiás cselekvési terv kidolgozását javasolja, amelyben érdemes meghatározni a veszélyeztetettség csökkentése érdekében teendő megelőző lépéseket, az esetleges fertőzés megjelenésekor életbe lépő intézkedéseket, a felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenciákat, ellenőrizni kell a megfelelő belső kommunikációs csatornák és az esetleges munkahelyen kívüli munkavégzési feltételek működését. Ha szükséges, gondoskodni kell az üzletmenet, valamint az üzleti utak és események esetleges átszervezéséről.

A munkaadók egyik legfontosabb kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet fenntartása, aminek a járvány idején fokozott jelentősége van. Természetesen a cégek nem tudják alkalmazottaikat és a vállalatot hermetikusan elzárni a vírus elől, de mindenképpen tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik

  • a munkavállalók részletes tájékoztatása,
  • fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése,
  • a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése,
  • a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése.

Mindezek azonban számos munkajogi és adatvédelmi kérdést vethetnek fel, amelyeket alaposan át kell gondolni és szükség szerint megfelelően szabályozni.

Felnyomhatom a köhögő kollégát a főnöknél?

Például elég érzékeny kérdés, hogy a munkavállalók kötelezhetők-e arra, hogy jelentsék, ha ők maguk megfertőződtek, vagy még inkább, ha kollégáikon gyanús tüneteket észlelnek. Mivel a munkavállaló nem veszélyeztetheti munkatársai egészségét és a cég működését, így ilyen előírások vélhetőleg bevezethetők, és célszerű is ilyen intézkedéseket hozni.

A cég a járványveszélyre tekintettel mentesítheti az alkalmazottakat a munkavégzés alól, ennek időtartamára viszont alapbér jár.

Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak. Ilyen esetben azonban számos kérdés merülhet fel, hogy mennyiben alkalmazandóak a távmunkavégzésre vonatkozó munkajogi szabályok alapján a munkáltatót terhelő kötelezettségek A Munka Törvénykönyve szerinti más helyen történő munkavégzés elrendelése is alkalmas eszköz lehet a munkáltatók számára. Illetve a cég szabadságra is küldheti a dolgozóit, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem mindig lehet betartani.

Holnap Milánóban lesz mítingem, mit tegyek?

Az már korántsem ennyire egyértelmű, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e a munkavégzést vagy ragaszkodhat-e a munkahelyen kívülről történő munkavégzéshez a vírus fenyegetettség miatt, például mert a munkába menet fokozott veszélynek lehet kitéve, vagy mert a cégnél sok emberrel kerül kapcsolatba. A munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen kéréseknek – de nehéz megítélni, mikortól van tényleges veszélyeztetettség.

Ha az alkalmazottat saját kérésre mentesítik a munkavégzés alól, egyedi megállapodás szerinti díjazás vagy fizetés nélküli szabadság adható. Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg a munkavégzést a járványra hivatkozással, ez alap lehet a munkaviszony megszüntetéséhez vagy más szankciókhoz. Kérdéses, hogy egy elharapódzó járvány esetén mikor lehet indokolt egy ilyen munkavállalói magatartás, illetve hogy a cégnél vannak-e megfelelő szabályzatok az esetleges szankciók alkalmazásához.

Ha a munkahelyen fertőzés vagy annak alapos gyanúja merül fel, úgy a munkáltató kötelezheti a munkavállalókat a távolmaradásra. Nagy kérdés, hogy kötelesek-e ilyen esetben a cégek részlegesen vagy teljesen bezárni, és milyen plusz intézkedéseket kell életbe léptetniük. Ha elháríthatatlan külső ok miatt a vállalat nem tudja a munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér fizetésének kötelezettsége alól. Kérdéses lehet, hogy a helyzet mennyire volt elháríthatatlan, aminek megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkáltató megfelelő intézkedéseket tett-e a vírus megjelenési esélyének csökkentése érdekében.

Különleges helyzet

Van néhány olyan különleges helyzet, amelyet esetileg érdemes megvizsgálni. A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér –, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az iskolát bezárják fertőzésveszély miatt, és a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell.

  • Mi a teendő fertőzött családtag van?
  • Ha a munkavállaló külföldön, valamelyik veszélyes régióban járt, esetleg külföldre utazna a szabadsága alatt?
  • Előírható-e az utazások korlátozása, illetve ezekről nyilvántartás vezethető-e, különös tekintettel a privát utakra?

Ezekre a helyzetekre a munkajog kínál bizonyos megoldást, de alaposan vizsgálni kell az összes körülményt, beleértve a munkavállalók egyéni helyzetét – például a munkakörét, az életkorát, azt, hogy veszélyeztett csoportokba tartozik-e, családban él vagy egyedülálló. Mindezeken túl különös figyelemmel kell lenni a személyiségi jogokra és az adatvédelmi szabályokra is.

Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy hozzátartozó ápolására szorul, a betegszabadság és táppénz elérhető lehet számára. A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre jogosít,  vállalat által elrendelt vagy önként vállalt karantén esetén viszont nem alkalmazható. Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.

(Borítókép: Alex Plavevski / MTI / EPA)