Kiugróan sikeresnek tűnik a német bértámogatás

Csaknem négymillióan dolgozhatnak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt, hivatkozik egy nagymintás felmérésre az MTI.  A szakszervezetek országos szövetségéhez (DGB) közel álló Hans Böckler alapítvány kutatóintézetének (WSI) kutatásában megkérdezett 7600 alkalmazott

Ez alapján a minta alapján az intézet számítása szerint országszerte négymillióan dolgoznak a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épített foglalkoztatási formában. Ha Magyarországon az alkalmazásban állók 14 százaléka tudott volna élni egy ilyen programmal, az jelentette volna, hogy a KSH szerinti 3,15 millió alkalmazásban álló dolgozóból több mint 440 ezer magyar munkavállalót védett volna meg a program tartósan a kirúgástól.  Itt olvashat még az eredeti programról.

Az alacsony keresetűek nagyobb arányban kerülnek ilyen helyzetbe, mint a magas fizetésűek, és nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, amely nem egészíti ki az állami bértámogatást. A koronavírus-járvány így az ilyen támogatásokkal együtt is tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget - értékelte a felmérés eredményét Reiner Hoffmann, a DGB elnöke.

A rövidített munkaidőben az országos munkaügyi ügynökség (BA) kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát - gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát -, amit számos munkaadó még kiegészít.

A DGB szerint a válság miatt átmenetileg - a május-júliusi időszakra - 60-ról 80 százalékra kellene emelni a BA forrásaiból fedezett támogatás arányát. A kormánypártok között nincs egyetértés, a szociáldemokraták (SPD) támogatják, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség elutasítja a szakszervezeti követelést. Az ügyről a koalíciós egyeztető tanács szerdai ülésén tárgyalnak.

A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy rövid távon nagyobb összeget kell befektetni így, azaza társadalomnak rövid távon meg kell finanszíroznia. Ez végül a 2008-as válság egyik legjobban sikerült intézkedése volt az egész világon.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.