Elindult a létszámcsökkentés a Budapest Airportnál

Közleményt adott ki csütörtökön a Budapest Airport, amiben bejelentették, hogy elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés a kieső légi forgalom miatt. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma több mint 99%-át elveszítette. A közlemény szerint:

A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a válság kezdete óta minden lehetséges intézkedést megtett a munkahelyek védelméért, azonban a vállalat hosszú távú és hatékony működésének biztosítása, valamint a megmaradó munkahelyek védelme érdekében elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés a BUD csoport munkavállalóinak körében.

Európa legforgalmasabb repülőterei 90% körüli forgalomkiesést regisztráltak 2020 áprilisában, a budapesti reptérhez hasonló méretűek forgalma 99%-kal csökkent. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése alapján az európai repülőterek utasforgalma az elkövetkező két évben vagy még hosszabb ideig nem fogja elérni a válság előtti szintet.

A közlemény kitér arra is, hogy:

• a Ferihegyi repülőtér utasforgalma áprilisban 99,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Míg 2019 áprilisában átlagosan napi 44 ezer induló és érkező utas haladt át a repülőtéren, 2020 áprilisában ez a szám alig éri el a 275 főt.
• A korábbi tizenhat helyett jelenleg egyetlen csatornán végzik az utasok biztonsági átvizsgálását, a repülőtéren.
• Minden kereskedelmi egység zárva tart, és a terminálépület jelentős részét is lezárták.
• A repülőtér központi utasforgalmi csarnoka is üresen áll.

A budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 millió, sem pedig a tavaly regisztrált 16 millió főt, és így nem tudják fenntartani az ezekhez az utasszámokhoz alakított dolgozói létszámot. 

A létszámcsökkentés elsősorban azokat a munkaköröket érinti, amelyekben a forgalomcsökkenés miatt jelentősen csökkent a munkavégzés. A Budapest Airport elhalasztotta minden munkavállalói és céges rendezvényét, és készenléti szabadságot (az alapbér egy részének fenntartása mellett), illetve részmunkaidős munkavégzési lehetőséget ajánlott fel a dolgozóknak, amivel sikerült mérsékelni az elbocsátások számát, a jövőben pedig vizsgálni fogják a kormány munkahelyvédelmi csomagjának alkalmazhatóságát.