A cégek legfeljebb két hónapig tudják megtartani a dolgozóikat

A koronavírus-járvány hatására a vállalatok fele az árbevétel legalább 30 százalékos csökkenését tapasztalta, és további jelentős csökkenésre számít. A munkavállalóik válság előtti létszámát pedig legfeljebb 2 hónapig látják fenntarthatónak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.

• Az MNB online felmérésében közel 5000 vállalat vett részt, amelyek 98 százaléka kis- és középvállalkozás. A válaszokat március 26. és április 2. között vették fel.
• A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak.
• A válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik.
• A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések. 

Bevételcsökkenés

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta, és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban.

A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt.

Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

Beszállítói fennakadások

A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt.

A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.

Nem bírják sokáig tartani a válság előtti létszámot

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de

A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat:

• 46 százalékuk távmunkában,
• 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik.

De a tervek közt magas arányban jelenik meg

• a létszámcsökkentés (37 százalék)
• és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.

A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

Nehezen tudják fizetni a béreket és az adókat

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. 

A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére a Magyar Nemzeti Bank április 20-án NHP Hajrá néven többek között elindította a Növekedési Hitelprogram újabb konstrukcióját, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához.

Emellett a jegybank kezdeményezte az idei törlesztésekre vonatkozó moratóriumot, valamint az NHP-ban eddig felvett hitelek esetében rugalmasabb átütemezési lehetőséget tett lehetővé az adósok számára.