Nem masíroznak katonák a cégudvaron

Egy hónapja jelentek katonák olyan magyar cégeknél, amelyek létfontosságúak a járvány elleni védekezésben, illetve amelyek nélkülözhetetlen infrastruktúrákat üzemeltetnek.

A honvédelmi irányító törzsek (hit) fő feladata, hogy ezen vállalatok működését, biztonságát elősegítsék, segítsenek a kommunikációban. Vannak közöttük energetikai, pénzügyi, távközlési, közlekedési és egészségügyi, de kereskedelmi, vagy gépipari cégek is.

Többet is megkérdeztünk közülük, összefoglaló tapasztalataink szerint,

• A vállalkozások és az állam közötti egycsatornás, „pandémiás” kapcsolattartás a legtöbb cégnél hatékony.
• Az üzemek, cégek biztonsági védelmére igazán sehol nem volt szükség, de a védőfelszerelés- és alapanyag-beszerzések, a logisztika, a zavartalan működés biztosításában többen kaptak már hasznos segítséget.
• A cégvezetőknek inkább az okoz gondot, hogy a rendkívüli időszakban mely (üzletre, ügyfelekre, vagy a munkavállalókra vonatkozó) adatok szigorú kezelése adható fel, melyeket kell továbbra is, akár a katonák kérdései esetén is bizalmasan kezelni,
• A képzett, nem ritkán gazdasági végzettségű, nyelveket beszélő „alezredesek” segítőkészek, az első beköszönések, bemutatkozások után a legtöbb cégnél ma már online módon, de napi rendszerességgel tartják a kapcsolatot a kinevezett kontaktszeméllyel, céges operatív törzzsel, vagy kríziscsapattal.

Nem pletykatéma

Vezető hazai cégeket kérdeztünk arról, hogy milyenek a tapasztalataik a honvédségi irányító csoportokkal. Azt vettük észre, hogy erről inkább csak azok a vezetők meséltek, akikkel korábban is volt személyes, bizalmi kapcsolatunk, a „katonákat érintő” kérdésről nyilatkozni, még háttérben is csak fokozott óvatossággal tették a vezetők.

Még azok is név nélkül beszéltek csak, akik utána amúgy egyetlen negatív mondatot sem mondtak. Volt, aki kifejezetten jelezte is nekünk, hogy erről a cégeknek nem illik beszélni, a megállapodás értelmében az állam a központi, és nem a céges kommunikáció híve.

Ugyanakkor azt is észleltük, hogy miközben itthon és külföldön is összemosódott a Magyarországról szóló tudósításokban a koronavírus törvény, a rendkívüli, rendeleti kormányzás és a katonák jelenléte, a cégeknek nincsenek rossz tapasztalatai a katonákkal. 

Azért a menedzsmentek irányítanak

A katonák a legtöbb cégnél tényleg abban próbálnak segíteni, hogy a termelés és a működés zavartalan maradjon, illetve egyszerűbb kommunikációs csatorna alakuljon ki a fontos vállalatok és a kormányzat között a pandémiás kérdésekben (legyen az egészségügyi, beszerzési, pénzügyi, logisztikai).

„A cég vezetése azonban mindenhol továbbra is a menedzsment dolga, a feladatokat, a döntéseket nem szeretnénk, nem tudjuk és nem is kell delegálni” – mondta egy hazai nagyvállalat vezetője.

Energetika

A konkrét céges lista első tíz helyezettje energetikai cég, mi is többeket megkérdeztünk közülük. Ahogy hallottuk ebben a részben állami és sokszor nagyon katonásan működő szektorban nem sok újdonságot jelentett a honvédelmi irányító csoportok megjelenése. Gondoljunk csak bele, hogy a működés már eleve fegyelmezett volt, hiszen például

1. A Paksi Atomerőműben eleve 120 fős fegyveres biztonsági szolgálat működik,

2. a Mátrai Erőműben még szigorú német protokollok alapján irányítják az erőművet,

3. a MAVIR (a villamosenergia hálózat irányításáért felelős vállalat) fordított karanténban foglalkoztat embereket, nem home office-ban dolgoznak egyes munkatársak, hanem két hétre beköltöznek a cégbe,

4. az MVM is szigorú rendben készít jelentéseket a társaságot felügyelő miniszternek, a katonáknak voltaképpen csak ezeket a rendszereket kellett megismerniük.

Ahogy az egyik vezetőtől hallottuk,

le a kalappal az egészségügy, a továbbra is dolgozó pékek, üzletek, a működőképes távközlési hálózatok előtt, de az egész ott kezdődik, hogy legyen áram, vagyis a mi ágazatunknak nagyon szigorúan fel kellett készülni az ellátás-biztonsági, a működés folytonossági kérdéseire.

GDPR

Abban azért a nagyobb cégek is egyetértettek, hogy a járvány idején alkalmazott adatkezelés (folyamatok, munkatársak, ügyfelek adatai) és a GDPR-előírások összehangolása olykor kihívás.

Ahogy egy energetikai vezetőtől hallottuk, az ellátás-biztonsági, az adatkezelési és az egészségügyi kihívások úgy jelentkeztek egyszerre a szektorban, hogy közben az alaptevékenység is megváltozott.

olyan, mintha egy elnyújtott karácsonyi időszak lenne, amikor mindenki otthon ül a családjával. Minden átalakul, a vállalkozások közül egyes gyárak leállnak, de például a vasúti felhasználás, a közúti fuvarozás akadozása miatt még emelkedett is. A háztartásoknál pedig a nap eleji és nap végi csúcsidőszak mellett megjelent egy déli csúcs is, amikor az otthonokban zajlik a távmunka, a távoktatás és az ebédfőzés.

Mol: segít az egyablakos ügyintézés

A Mol Nyrt. kifejezetten pozitívnak látja, hogy lett egy egyablakos ügyintézési lehetősége az állam felé, az operatív törzshöz. Több olyan példát is hallottunk, amikor a gyors állami kapcsolat segített:

• A cég életében nagyon fontos a sokféle áruszállítás, üzemanyagok, petrolkémiai termékek, export-import, volt olyan helyzet, amikor az európai árufuvarozás akadozása miatt beragadtak a cég kamionjai egy európai határon és államközi támogatással lehetett begyorsítani a kamionokat,
• a Mol életében a 14 napos karanténszabályok teljesíthetetlenek, hiszen, ha minden érintett országból visszatérő mozdonyvezető, és kamionsofőr kiesik 14 napra, akkor megáll a cég logisztikája, ezt is a kapcsolattartón keresztül lehetett kezelni
• A cég nagy tételben elkezdett Almásfüzitőn fertőtlenítőt gyártani, abban is a kapcsolattartó segített, hogy az operatív törzs meghatározza, hogy ki az aki a legjobban rászorul, milyen sorrendben kapjanak kórházak, mentősök, rendőrök, cégek a fertőtlenítőből, mi az, ami az országnak a járvány elleni védekezésben a legértelmesebb sorrend.

Egy sikertelenebb együttműködés

Beszéltünk azért olyan cégvezetővel is, aki nem volt ennyire elégedett.

Amikor egyszer egy gyors beszerzési helyzetben szerettem volna katonai szállítási segítséget kérni, írásbeli beadványt kellett volna készítenem a miniszternek, erre nem volt idő, megoldottuk máshogy.

Szintén itt, a munkatársak listája is fejtörést jelentett:

Az is gondot okozott nekem, hogy kiadható-e 350 jól képzett munkatársam személyes adata. Nem kétlem, hogy a katonáknak nem voltak rossz szándékai, azért kérték, hogy egy esetleges szigorúbb kijárási korlátozás alatt közlekedni tudjanak a munkatársak, de honnan tudjam, hogy később hogyan kezelik az adatokat. A mi iparágunkban ennyi jól képzett munkatárs személyes adatára vigyázni kell, nehogy levadásszák őket.

Nem masíroznak

Másoknak jobbak a tapasztalatai:

Mi úgy fogjuk fel, hogy a katonák nem adatot gyűjtenek, nem belénk akarnak látni, nem masíroznak az udvarunkon a fegyvereikkel, hanem segíteni szeretnének, ez egy járványügyi kontakt

Ahogy más is meséli

nagyon nagy változást nem okoztak, jöttek, bemutatkoztak, érdeklődtek, kértek egy irodát, látták, hogy rendben vagyunk, ha tudnak, segítenek, de nem járnak a nyakunkra.

Maszkok, védőfelszerelések

Azok a cégek, legyenek akár a gyártást fenntartó, esetleg szereléssel, karbantartással is foglalkozó társaságok, ahol zajlik a munka, rengeteg közvetlen nehézséggel is találkoznak.

Egy 12 órás szerelői műszakban három jó minőségű és drága szájmaszkot is elhasználnak a kollégák.

Több cég is meglepően felkészült volt, vélhetően még egy előző járvány idejéről maradtak készletek, de azért elég hamar sok maszkra, kesztyűre, fertőtlenítőre volt szükség mindenhol. Abban többen is kérték a honvédelmi irányító csoport segítségét, hogy valamelyik kínai beszerzésből nekik is jusson.

Koordináció

Igaz olyan üzletember is akadt, aki szerint a katonáknak éppen abban lehetne pozitív szerepe, hogy a járvány idején a „megszállt” cégek erőforrásait, kapacitásait jobban összehangolja, hogy ne Kínából kelljen előrefizetéssel, maszknak látszó tárgyakat behozni, amikor a hazai egészségügyi beszállítóknak utólag sem könnyű pénzhez jutni. Az valóban hasznos lenne, ha az operatív törzzsel összehangolt honvédelmi csoportok a magyar cégek felé tudnának terelni megrendeléseket.

(Borítókép: Kocsi László honvéd alezredes (jobbra) és Jakab György rendőr alezredes (középen), a honvédelmi irányító törzs tagjai átadják megbízólevelüket Éder Tamásnak, a Bonafarm Zrt. társadalmi és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójának (balra) a budapesti MOM Park Irodaházban 2020. április 3-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!