A gazdaság összeomlik, a befektetők mégis egymást tapossák a részvényekért

Egy ideig azt hittük, hogy a koronavírussal a tőzsdén is eljött a világvége, a szabadesés időszaka következik. Másfél hónappal a járvány globális elterjedése után azonban meglepő számokat láthatunk.

A három legértékesebb amerikai cég közül

• az Apple pontosan ott tart, ahol az év elején (280 és 290 dollár közötti sávban),

• a Microsoft már meghaladta az év eleji árszintet, hiszen 156 dolláron indult, most 174 dollár a jegyzése,

• az Amazon pedig egyenesen kilőtt, 1842 dolláron zárta a tavalyi évet, ma 2400 dollárba kerül egy részvény.

A nagy tőzsdeindexek közül az amerikai S&P 500 sincs sokkal lejjebb, mint a vírus előtt, fél évvel ezelőtti szintjét jelenleg csak 5 százalékkal múlja alul, ahogyan a kínai SCI (Shanghai Composite Index) is csak 4 százalékot esett ebben a hat hónapban.

De, természetesen alapjaiban változott meg a gazdaság, ám vannak olyan tényezők, amelyek egyelőre az optimizmust erősítették, ilyen például a

• a piac lelkiállapota, az örökölt hangulat,

• a hatalmas kormányzati és jegybanki mentőcsomagok,

• a félelem az áremelkedés elmulasztásából,

• illetve bizonyos algoritmikus robotbefektetők kereslete.

Honnan jövünk?

A szürreálisnak tűnő emelkedés megértéséhez két fontos tényezőt érdemes figyelembe venni – mondja Szabó László, a Hold Alapkezelő fb-elnöke. Az egyik arról szól, hogy honnan érkeztünk a járvány okozta válságba.

A tőzsdéken az elmúlt tíz évben dübörgött a bikapiac, azon szocializálódott a világ befektetőrétege, hogy vásárolni kell. Azzal lehet pénzt keresni, ha valaki a kisebb-nagyobb korrekciók idején részvényeket vesz, aki nem így tett, az lemaradt a benchmarkokhoz képest.

Egy bullpiacot, vagyis amikor az emelkedés az általános, nem könnyű agyonverni. Egyelőre azt látni, hogy még mindig nem tapasztalhat kiábrándulás a kockázatos eszközökből, a kisbefektetők sorra nyitják a számlákat.

Ezzel szorosan összefügg, hogy amikor a rossz fundamentumok és a pénzbőség csapnak össze, akkor rövid távon a pénzpumpa nyer, mert a bikapiacon a stimulusok is jobban hatnak.

Vagyis az összehangolt fiskális és monetáris mentőcsomagok brutális likviditást hoznak a piacokra, a befektetők pedig joggal bíznak abban, hogy ez a sok pénz megtalálja majd az útját a tőkepiacokra, a jegybankok közvetlenül is vásárolnak eszközöket, de közvetve is átgyűrűzik a hatás.

Háborús hatások

Hiába tapasztalható soha nem látott fundamentális összeomlás (a koronavírus sok ágazatra erősebb hatással van, mint egy nagyobb háború), de az összeomlással szemben rekordméretű stimulusok is állnak – véli Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája is.

A piac e kettő között őrlődik, gyakorlatilag a félelem és a remény csap össze, és miközben Európa óvatosan pesszimista, addig Észak-Amerikában most a remény az erősebb.

Az Egyesült Államokban nagyon élesen elkülönül a befektetők gondolkodásában két részvénykategória.

• Azokat a papírokat veszik meg, amelyeket ütésállónak gondolnak. Ahol jön egy, vagy két rossz év, de nem megy csődbe a cég, még tőkeemelésre sem lesz szükség. A hosszabb távú jövőkép pedig pozitív (a nagy cégek közül például ezt látni az Amazon, Microsoft, Netflix, Google féle papíroknál).

• Azokat a részvényeket pedig hanyagolják, ahol nem kerülhető el a tőkeemelés, a hígítás, különben a cég csődbe menne (ilyenek a légitársaságok, a turisztikai cégek, az eladósodott olajipari társaságok).

A kimaradástól jobban félnek

Lehet, hogy az előbbi felsorolásban az utóbbi társaságból van több, viszont az első kategóriában olyan nagy cégek vannak (az S&P 500 öt legnagyobb cége adja az ötszáz cég összesített kapitalzációjának 20 százalékát), egy-egy cég már annyit ér, mint száz másik az S&P 500-ban, hogy ezek az indexeket is képesek felhúzni.

Ahogy Móró Tamás meséli, az észak-amerikai piacon eleve mások a befektetők, mint Európában. Ott nagyon sok robot is belép a pozitív jelekre (stimulusok, megkezdődő emelkedés), és olykor túlzottan optimista reakciókhoz vezet a „fear of missing out”, vagyis a befektetőik azon félelme, hogy kimaradnak egy nagyobb emelkedésből.

Pedig természetesen azok a szektorok, amelyek Európában gyengék, azok Észak-Amerikában is szenvednek, a kilábalás nem lehet gyors a vendéglátásban, a turizmusban, a légiközlekedésben, a munkanélküli segélykérések emelkednek, ez a fogyasztásról sem vetít előre sok jót.

Alig döcög valami

A piac ugyan mindig előre áraz, de a 2021-es számokkal sem jön ki a matek.

Lehet, hogy újranyitnak egyes gyárak, de sokszor csak 30 százalékon pörögnek. Az amerikai piac előremutató árazása (forward P/E) átlagosan is 25-ös, miközben 16-17 szokott lenni, az Amazon egyenesen 100-as horrormagas áron forog."

- mondja Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója. Ahogy meséli, most egy kicsit meg van szeppenve, mert igazán nem tudja mit áraz most ilyen derűlátóan a piac. Alig 10 százalékos az esés a csúcsokhoz képest, miközben a teljes második negyedév alig döcög és még ki tudja meddig tart ez a visszaesés, egyelőre az év egészét tekintve inkább kétszámjegyűnek tűnik a visszaesés..

Móró Tamás is úgy látja, hogy a korábbi szint 85-90 százalékára szorul vissza a gazdaság, és onnan is nehezen fog nőni. Vannak azért pozitív remények is, például

Akkor a bankok bűnbakok voltak, „ők hozták ránk a bajt”, most viszont szükség lesz rájuk, és ehhez a szabályozók is minden segítséget megadnak.

A közeljövő fordulatot hozhat

Bár az elmúlt napokban nyugodtabb volt a kereskedés, aligha van vége a volatilis időszaknak. Az április 2-én kezdődő héten sorra jelentenek a legnagyobb cégek, a Google kedden, a Facebook, illetve a Microsoft szerdán, az Apple és az Amazon csütörtökön.

Ezek a riportok már elárulnak valamit a hatásokról, hiszen hiába megy minden, ami digitális otthonról is, de azért a nehezebb helyzetbe jutó cégek biztosan kevesebbet költenek a Google-n és a Facebookon, vagy próbálják csökkenteni az informatikai kiadásaikat is. kevesebbet költenek a cégek,

A kisbefektetőkön múlik minden

Több beszélgetőpartnerünk is elmesélte, hogy egyelőre nagyon sok lakossági ügyfél venni akar, bármilyen horrorisztikus is a gazdaság helyzete, vannak, akik beszállási lehetőséget látnak. Az ő hangulatukon sok múlik, hiszen ahogy Szabó László hangsúlyozza, minden pénz mögött végül is egy kisbefektető áll, legyen szó befektetési alapról, nyugdíjpénztárról, biztosítási tartalékról.

Amíg ők optimisták, addig mehetnek felfelé az árak, még akkor is, ha a hozam/kockázat figyelembe vételével nem tűnik túl jó vásárlási időpontnak a mostani, de a bikapiacon mindenki hajlamos alábecsülni a kockázatokat. A jelenlegi fogyasztási szint mellett ugyanakkor indokolatlannak tűnik a nagy optimizmus – véli Elek Péter.

Hiszen örülhetünk a tőzsdei konszolidációnak, de azért az nem kecsegtet sok jóval, hogy ehhez a jegybankok és a kormányok ellőtték a puskaporukat, sok lehetőségük nem maradt az élénkítésre.

Kicsit olyan ez, mint amikor a focimeccs 10-ik percében gólt rúg a csapatunk, a gólnak mindenki nagyon szeret örülni, de ha a szabálytalan gólöröm miatt három játékosunkat kiállítják és még hátravan 80 perc, akkor annyira nem lehet felhőtlen az örömünk."

(Borítókép: A DAX részvényindex grafikonja a frankfurti értéktőzsdén 2020. április 16-án. Fotó: Staff / Reuters)