Kiderült, mire mennyit költenek Orbánék

Magyarország megküldte a 2020-as konvergenciaprogramját az EU-nak, ez lényegében egy jelentés a magyar állam pénzügyi helyzetéről, terveiről, kilátásairól. A 60 oldalas jelentés számtalan dolgot végigvesz, de többek között beszámol arról is, hogy

Az elköltésre szánt pénz mellett minden más tételt is felsorolnak, amely megterheli az államháztartást, például az elengedett, csökkentett adók miatt. Az összegek a 2020-ra becsült GDP százalékában vannak megadva, a kormány a jelentés elkészítésekor azzal számolt, hogy az idén három százalékot fog zsugorodni a magyar GDP az előző évhez képest. (Ez egy nagyon optimista becslés, még Varga Mihály pénzügyminiszter is utalt rá a külföldi lapokban, hogy ennél azért valószínűleg rosszabb lesz a helyzet, az Európai Bizottság 7 százalékos recessziót jósol.)

A dokumentumból összeáll tehát egyben a kormány programja, az elhadart kormányinfós töredékek és félinformációk helyett rögzített számokkal. A forint összegek kiszámolásánál 47 036,1 milliárd forintnak vettük a 2020-as becsült GDP 100 százalékát, az Államadósság Kezelő Központ egyik friss jelentésében is ezzel az összeggel számol a Pénzügyminisztériumra hivatkozva.

• GDP: 1,26%, azaz 592,65 milliárd forint

Ez feltehetően magában foglal minden olyan kiadást, amely a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos, maszkok, lélegeztetőgépek, tesztek, valamint minden egyéb dolog, amely szükséges a védekezéshez.

• GDP: 0,15%, azaz 70,55 milliárd forint

Orbán Viktor április elején jelentette be, hogy az egészségügyi dolgozók 500 ezer forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a járványra való tekintettel. Gulyás Gergely az Index kérdésére elmondta, hogy minden egészségügyben dolgozó megkapja a pénzt, ennek a költségét már akkor is olyan 70 milliárd forintra tették, bár Gulyás megjegyezte, hogy a végösszeg ennél több is lehet.

• GDP: 0,02%, azaz 9,41 milliárd forint

A kormány bejelentette, hogy kitolja bizonyos támogatások határidejét (pl.: gyod, családi pótlék), hogy így segítsen azokon, akik nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus miatt.

• GDP: 0,32%, azaz 150,52 milliárd forint

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek az egyik zászlóshajója az állami bértámogatás, avagy kurzarbeit. A dolog lényege, hogy ha egy cég a járvány miatt nem tudja fizetni az alkalmazottait, akkor dönthet úgy, hogy lecsökkenti a munkaidejüket, az eredeti munkaidőhöz képest kieső bér 70 százalékát pedig állja az állam.

Egyelőre kérdéses, hogy mi lesz, ha lejár a program és nem fogy el a keretösszeg, vagy ha hamarabb elfogy a pénz, mint a program vége. Bár már rögtön első körben enyhítettek az igénylés feltételein, még az állam szócsövének számító Magyar Nemzet is arról számolt be, hogy a kezdeti érdeklődés elég lagymatag volt, első körben kétszáz cég élt vele és „több ezer” alkalmazott bérét egészítette ki az állam. A frissebb május 1-i adatok szerint a kutatás fejlesztésben dolgozókkal összesen (lásd következő pont) 8000 ember részesült összesen bérkiegészítésben.

• GDP: 0,05%, azaz 23,52 milliárd forint

A mérnöki, kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók a következő 3 hónapban 40 százalékos bértámogatást kapnak, ami nincs részmunkaidőhöz kötve.

• GDP: 0,5%, azaz 235,18 milliárd forint

A kormány egyik fő ígérete a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízissel kapcsolatban az volt, hogy minden ember, aki elveszíti az állását, új állást kap. Azonban a részletek még nem világosak, a jelentésben is csak annyi áll, hogy „Kisebb részben elfogadott, nagyobb rész kidolgozás alatt”.

Ennél a tételnél azt is megjegyezték, hogy 2021-ben a GDP további 0,29 százalékát kívánják ráfordítani, ez az idei referenciaösszeggel számolva olyan 136 milliárd forint. Az idei évre egyetlen konkrétumot emelnek ki „a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség növelő támogatás” címszó alatt, amire a GDP 0,11 százalékát, azaz 51 milliárd forintot szánnak.

• GDP: 0,1%, azaz 47,04 milliárd forint

A kormány többször jelezte, hogy kedvezményes hitelekkel és garanciákkal támogatnák a magyar cégeket, hogy sikerrel túléljék a nehézségeket. A dokumentumban az egyetlen konkrétumot a garanciaprogramok jelentik, amelyekre az idén 28 milliárdot (a GDP 0,060%), jövőre 65 milliárdot (a GDP 0,14 %) szánnak. A teljes Vállalatok finanszírozás tétel 2021-re tervezett összege egyébként magasabb, a GDP 0,23 százaléka, tehát olyan 47 miliárd forint. 

• GDP: 1,76%, azaz 700 milliárd forint

Egy másik táblázat felsorolja az állami garanciaprogramokat (pl.: MFB Vis Maior Garanciaprogram, Garantiqa Krízis Garanciaprogram), amelyek a tervek szerint a GDP 1,76 százalékával terhelik meg majd a költségvetést, ez több mint 700 milliárd forintot jelent.

• GDP: 0,02%, azaz 9,41 milliárd forint (2x)

A vendéglátás és turizmus gyakorlatilag hibernálódott a járvány miatt, pedig a Széchényi-pihenőkártyáknak három "zsebe" van, azaz három olyan terület, amire a munkavállaló cafetériát kaphat: vendéglátás, szabadidő, valamint a szállás.

A kormány bejelentette, hogy 2020. június 30-ig mentesülnek a Szép-kártyás juttatások a szociális hozzájárulási adó alól, és az évente adott rekreációs juttatások megemelkednek, a juttatás 450 ezer forintról 800 ezerre emelik a versenyszférában, 200 ezer forintról 400 ezerre a közszférában. Utóbbi döntés szintén újabb 9,41 milliárd forintjába fog kerülni az államnak.

• GDP: 0,03%, azaz 14,11 milliárd forint

Ez a döntés szintén a bajba jutott turisztikai szektort próbálja segíteni. 

• GDP: 0,13%, azaz 61,15 milliárd forint

A járvánnyal kapcsolatban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv egyik első lépése volt az egyes járulékok ideiglenes elengedése. Teljes egészében elengedték a járulékfizetés-kötelezettséget az olyan súlyos gondokkal küszködő szektorokban, mint a turizmus, vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a személyszállítás, azaz a taxizás. A munkavállalók után nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent június 30-ig.

• GDP: 0,01%, azaz 4,7 milliárd forint

A könnyítések keretében a Rehabilitációs hozzájárulási adót is mérsékelték, bár erről nem volt sok szó, a Napi szerint ez az adónem a kétharmadára csökkent.

• GDP: 0,01%, azaz 4,7 milliárd forint

Hasonló módon a szochóhoz a szakképzési hozzájárulást is elengedték egyes ágazatoknak.

• GDP: 0,06%, azaz 28,22 milliárd forint

Nagyjából 81 480 kisvállalkozásnak adtak mentességet a kata-járulékfizetés alól, mint például a szépségápolás, festés, üvegezés, villanyszerelés, egyéb humán egészségügyi ellátás, előadóművészet, víz-, gáz- és fűtésszerelés, épületasztalosok, járóbeteg-ellátás, padló- és fal burkolása, testedzési szolgáltatás és egyéb sporttevékenység, az idősek fogyatékosok ellátása.

GDP: 0,005%, azaz 2,35milliárdforint

Ez a lépés valahogy nagyon a radar alatt maradt, bár arról sok szó esett, hogy a kisvállalati adó jövőre 12-ről 11- százalékra csökken, utóbbi a tervek szerint 0,02 százalék GDP-arányos bevételkiesést fog jelenteni 2021-ben, avagy nagyjából 9,4 milliárd forintot.

• GDP: 0,13%, azaz 61,15 milliárd forint

Változott az önkormányzatok éves áfabevallásának a rendje. Az évenkénti adóbefizetés mintegy 80-81 milliárd forint áfa kötelezettséget érint. Ennek időarányos része március-december hónapokra 2020-ban egyenletes éven belüli eloszlást feltételezve mintegy 60 milliárd forint kiesést eredményez a költségvetés számára. Azonban a változás miatt úgy számol a kormány, hogy a 2021-es évben ez 0,12 százaléknyi többletet fog jelenteni, azaz 5 6 milliárd forintot.

• GDP: 0,34%, azaz 159 milliárd forint

Szociális hozzájárulási adó adókulcsa 2%-ponttal 17,5%-ról 15,5%-ra csökken 2020. július 1-től. Ez a csökkentés amúgy is tervben volt, de végül a koronavírussal összefüggő gazdaságvédelmi intézkedések közé könyvelte a kormány. A konvergenciaprogramban úgy számolnak, hogy 2021-ben (amikor már egy teljes évet érint a változás) a szochó csökkentése 300 milliárd forint köröli adóbevétel-csökkenést fog jelenteni.

(Borítókép: Orbán Viktor képviselőtársaival 2020. május 2-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)