Róbert
16 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A magyar gyógyszeriparnak lökést adhat a járvány utáni új világ

DSC 9173
2020.05.11. 19:08
Rekordnegyedévet ért el a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár. Bár a kiemelkedő teljesítményben egyszeri tényezők (lakossági gyógyszerfelhalmozás és árfolyamhatás) is szerepet játszottak, de mégis érdemes lehet állami szinten is átgondolni a hazai gyógyszergyártás helyzetét. Lesz-e, és ha igen, nyerhetünk-e a relokalizációval? A magyar oltóanyaggyár ötlete például máris biztató.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, magyar döntésközpontú, de teljesen globálisan értékesítő Richter Gedeon Nyrt. gyógyszercég kiválóan teljesített 2020 első negyedévében. A konkrét számokról mi is beszámoltunk itt.

Ez a cikk nem a pontos gazdasági eredményekkel foglalkozik, hanem azzal, hogy teremthet-e új helyzetet, új lehetőségeket a koronavírus a hagyományosan erős hazai gyógyszeriparban.

Az első hatások pozitívak

A Richter vezetőinek elmesélése alapján a gyógyszeripari cégnél is azonnal látszottak a vírus rövid távú hatásai. Elsőre talán egy gyógyszergyártó számára inkább pozitívabb következményeket látni, hiszen ez hagyományosan egy válságálló iparág, amelynek a termékeire egy pandémia idején is szükség van. Bizonyos termékekre még jobban is.

Ráadásul a számokat megdobja ilyenkor az óvatos, a következő hónapok otthonmaradására berendezkedő betegek „bezsákolása”, raktározása.

A Richternek ráadásul sok hazai, forintban jelentkező költsége van, viszont sok külföldről származó exportbevétele, ezért számára különösen fontos volt a járvány nyomán elszálló forintárfolyam is, amely nagyban javított a pénzügyi számokon.

Zavart is jelent

Talán kevésbé gondolunk arra, hogy azért a gyógyszeriparban is sok a nehézség egy járvány alatt. A termelés, a termelékenység óhatatlanul akadozik, amikor zavarok támadnak az ellátási láncokban, vagy amikor jobban el kell különíteni a munkatársakat, óvintézkedéseket kell bevezetni. Bizonyos folyamatok is megállhatnak, elnyúlhatnak, a cégnél is most elmaradtak bizonyos auditok, vagy a kutatásokhoz kapcsolódó klinikai vizsgálatok.

A keresleti oldalon pedig a megszokott vásárlók jövedelmi helyzetének negatív változása (növekvő munkanélküliség) semminek sem tesz jót, ami pénzbe kerül.

Bár kétségtelen, hogy az emberek kevésbé mondanak le a megszokott gyógyszerük megvásárlásáról, mint a következő tengerentúli nyaralásról.

Máshogy kell eladni

Ahogy Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mesélte, a nem közvetlenül a vírussal összefüggő tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszerek esetében az is kihívás, hogy egy idő után a gyógyszer-értékesítés folyamatára is károsan hat a kontaktmentesség.

  • Nincsenek orvos–beteg-találkozások, ami nem létfontosságú, ott kitolódnak, elmaradnak a vizsgálatok, egész egyszerűen nem írnak fel a doktorok gyógyszereket.
  • Az orvosok nem fogadnak orvoslátogatókat sem, ez a közvetlen termékismertetés kiesik a megszokott rendszerből.
  • Elmaradnak a cégek partnertalálkozói, promóciós rendezvényei is. Később ez is visszaüthet.

A hosszabb távú esélyek

Hagyjuk most egy pillanatra a magyar Richtert, és nézzük meg, hogy globálisan is miként alakulhat az iparág helyzete!

Kassai Ákos befektetési szakember a kaliforniai DeltaLaboratories Inc. szakértője szerint nagyon leegyszerűsítve a vírus okozta helyzet alapján négy kategóriája lehet az iparágaknak.

  • Vannak, akik a fejükre is állhatnak, akkor sem tudják kivédeni az iparáguk rövid távú összeomlását, középtávú zavarait (légiközlekedés, nemzetközi turizmus és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló vállalkozások).
  • Az iparágak többsége olyan, amely rövid távon komoly veszteségeket szenved el, de van rá esélye, hogy megfelelő munkával és nagyfokú alkalmazkodással visszatérjen a korábbi termelési szintje közelébe. Az ilyen iparágak vállalatai legfeljebb a makrogazdasági lassulásból származó általános keresletcsökkenés miatt lesznek középtávon is érintettjei a válságnak (ilyen például az autóipar). A gazdaságpolitikai mentőakciók ezekben a szektorokban lehetnek igazán hatásosak és hatékonyak.
  • Vannak, akiknek a helyzet megfelelő értelmezésével még a növekedésre is van esélyük (európai élelmiszeripar, globális egészség- és gyógyszeripar),
  • Végül vannak, akik kifejezetten nyertesei a válságnak a meglévő szolgáltatásaikkal (internet-alapú már kész megoldások, digitális tanulás, online kereskedelem).

A gyógyszeripar reményei

A gyógyszeripar tehát a kedvező, harmadik kategóriában van. Ha az az új társadalmi és világgazdasági helyzet alapja, hogy emberek betegednek meg és ráadásul mindenki, aki egészséges, szintén fél attól, hogy megbetegedhet, akkor az az iparág, amelyik ez ellen véd, nem jöhet ki rosszul.

A kérdés az, hogy ki a közvetlen nyertes. Az, aki legjobban és leggyorsabban alkalmazkodik az új környezethez. Az alkalmazkodás kiemelt elemei a releváns termék-portfolió fejlesztése és az új típusú értékesítési folyamatok kialakítása.

Most, vélhetően elsősorban, nem költségverseny lesz a gyártók között, hanem a relevancia és a rugalmasság lesznek a kulcstényezők"

- véli szakértőnk.

Minden gyógyszercégnek más a termékportfóliója. Rövid távon elsősorban azok nyernek, akik a megbetegedéssel és a prevencióval kapcsolatban is tudják azonosítani magukat, vagyis azt üzenhetik, hogy tudnak abban segíteni, hogy egyéni szinten elkerüljem, hogy beteg legyek: immunerősítők, roborálók, tüneti kezelés (lázcsillapítás). ezek a termékek akkor is érezhetően növelhetik a bevételt, ha magát a konkrét betegséget közvetlenül nem gyógyítják.

A Richter és a Covid-19

A Richter termékportfóliója például közvetlenül nem kapcsolódik a vírus kezeléséhez, megelőzéséhez, de most a magyar gyár is 4-5 témában is részt vesz nemzetközi, jellemzően gyógyszercégek, olykor államok közötti konzorciális gyógyszeripari munkákban.

Az Inovio nevű amerikai cég például DNS-alapú hatóanyagokkal, többféle vakcinát is fejleszt. A vírussal kapcsolatban ugyanis többféle kutatási irány van, az amerikai cég olyan genetikai irányt vizsgál, amikor az emberi szervezetben beindítható az antitest-termelés, ez előrébb tart, mint a másik nagy irány, vagyis a legyengített vírus beadása. A Richter ezen kívül úgynevezett kismolekulás és biotechnológiai kutatásokban is aktív.

De vajon hogyan fogjuk a jövőben a betegek oldaláról megvenni, vagy a gyógyszercégek oldaláról eladni a gyógyszereket? A globális gyógyszerpiacon sokféle recept nélküli, illetve vényköteles termék is kapható. A Richter vezetői elmesélték, hogy az OTC-termékeknél lehetett jobban látni azt, hogy a fogyasztók „megrohamozták a patikákat” és betankoltak, de valójában a vényköteles termékeknél is életszerű az, hogy egy közelgő járvány előtt a beteg megpróbál többhavi terméket feliratni. Természetesen a raktározásnak megvan az a böjtje, hogy a későbbi hónapokban a beteg majd a készleteket éli fel, és nem vesz új gyógyszert.

Nem lesznek nagyobb készleteink

A gyógyszeriparban például aligha lesz olyan hatás, mint amire a tartós élelmiszerek piacán lehet számítani, hogy a liszt-, a tészta- és a rizskészleteink tartósan megemelkednek, a 0-1 kilós szintről egy világ áll át az 5-7 kilós szintre, amely egy olyan hatalmas pótlólagos keresletet jelent, ami nem feltétlenül esik ki a következő hónapok vásárlásaiból.

Mivel a Richter tényleg az egész világon ad el, jól látható a számain, hogy hol, mikor hoztak szigorúbb intézkedéseket. A kelet-közép-európai régióban a bezsákolás már az első negyedéves számokat is megdobta (március második fele), míg Nyugat-Európa egyes országaiban és az Egyesült Államokban ez inkább a második negyedévhez fog tartozni (április eleje).

Online orvoslátogatás

A gyógyszerfogyasztásban és a gyógyszer-értékesítésben is óhatatlanul felértékelődik majd minden digitális csatorna. Magyarországon is most egy egész ország tanulja meg, hogy mi az, hogy feliratom a gyógyszeremet a felhőbe, vagyis miként lehet a megszokott gyógyszerekhez az orvosuk felkeresése nélkül hozzájutni, de más országok ebben már gyakorlottabbak.

Az Egyesült Államokban, ha egyszer felírnak egy gyógyszert folyamatos szedésre, arra gyakorlatilag elő lehet fizetni a patikában, és akkor minden hónapban kihozzák a havi adagokat, csak azt kell jelezni, ha változás van. Itthon jellemzőbb az, hogy havonta, kéthavonta a betegek recepteket íratnak fel.

Az online megoldások az orvoslátogatásokban is teret nyerhetnek. Ahogy Bogsch Erik, a Richter Gedeon elnöke meséli, a társaság is megpróbálkozott az online, a videochates orvoslátogatással, ennek majd alaposabban meg kell nézni a hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok:

  • Ha kialakul egy ilyen technológia, akkor arra például a későbbiekben is hasznos lehet, hogy azokra a gyéren lakott, vagy más okból lefedetlen területekre, ahová nem jártak orvoslátogatók, el lehessen juttatni az üzeneteket.
  • Egy bevezetett termékkel kapcsolatos kommunikációra alkalmasabb lehet, mint egy vadonatúj termék bemutatására, ahol egyelőre nem tűnik nélkülözhetőnek a személyes bemutatás.
  • Regionális különbségek is mutatkoznak, leegyszerűsítve, Európában északon inkább, délen kevésbé fogékonyak az online csatornákra az orvosok.
  • És az orvosok jövőbeli hozzáállása is kérdéses. Most bizonyos egészségügyi területek vészesen leterheltek, más ágakban viszont az orvosok is otthon vannak. Utóbbi esetben az orvosok jól fogadták a videoüzeneteket, de kérdés, hogy amikor elfoglaltabbak lesznek, mert normál üzemmódban dolgoznak, akkor mit fognak szólni az ilyen megkeresésekhez.

A keleti zárás politikája

Hosszabb távon a gyógyszeripar legnagyobb kérdése alighanem Kína. A mostani tapasztalatok után a globalizációt felválthatja-e a relokalizáció, vagyis a gyógyszeriparban kulcsfontosságú Kínával és a kínai beszállítókkal mi lesz?

A kiszolgáltatottság felismerése után. megengedeti-e magának Európa, vagy az Egyesült Államok hogy majd megint sorban álljon, kuncsorogjon? Vagy a globálisan töredezett értékláncok helyett képesek lesznek-e az európai államok hazai, vagy európai értékláncokra átállni?"

A hazai gazdaságpolitika egy lehetőséget ismerhet fel ebben a folyamatban. Ha sikerül európai politikai szinten elfogadtatni, hogy a gyógyszeripar ellátásbiztonsága egy közös, európai ügy, akkor a gyártó kapacitások áthelyezésével az európai átlaghoz képest alacsonyabb költségszinten termelő, képzett munkaerővel és iparági hagyományokkal rendelkező országok nyerhetnek. – mondja Kassai Ákos

Nem egyedi ügy

Egy-egy globálisan kisebb szereplő persze mindig versenyben van a többi gyártóval, aligha teheti meg bárki, hogy saját költségből, egyedileg magasabb költségszintet vállaljon, mint a többiek, ez inkább nemzeti, vagy kontinentális döntés lehet.

Ám, ha elindul, Magyarországnak lehet esélye a relokalizációban, akár a hazai oltóanyaggyár is jó irány lehet. Egy szállodai portásból, aki hirtelen elvesztette a munkahelyét, aligha lesz rögtön gyógyszerész, vagy vegyész.

Ugyanakkor makrogazdasági szinten érdemes lehet európai politikai érdekképviselettel, iparági beruházások támogatásával, új gyártó és fejlesztő kapacitások kialakításának ösztönzésével, munkahelyek megőrzésével a gyógyszeriparra figyelni. Itt van esély a most, más szektorokban elvesztett munkahelyek pótlására. Az elkövetkező hetekben, hónapokban azért még senki nem fogja újraírni a beszerzési forrásait. Vagyis alighanem

  • rövid távon minden marad a régiben,
  • középtávon jöhet a relokalizáció,
  • hosszabb távon pedig, ha a koronavírusból meggyógyulunk, és nem jönnek Keletről rendszeresen újabb világjárványok, akkor egy-két évtized alatt elfelejthetjük a mostani zavarokat és visszatérhet a most elátkozott globalizáció.

(Borítókép: Sor egy budapesti gyógyszertár előtt 2020. március 17-én. Fotó: Bődey János / Index)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!