26 százalékkal több volt az álláskereső, mint tavaly áprilisban

D ATI20200329026
2020.05.20. 14:42 Módosítva: 2020.05.20. 14:56

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt – írja az MTI. Az NFSZ adatai szerint

áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,1 százalék volt,

a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték. 

A múlt hónapban 72 000 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 89,6 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,2 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk.

 Az álláskeresők 22,6 százaléka, 74 700 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 8,4 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Áprilisban 44 800 volt a 25 év alatti és 75 100 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 13,6, illetve 22,7 százalékot tett ki. Áprilisban 178 400 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 61,8 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek.

Az álláskeresők 46,0 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 15 400 új betölthető álláshelyet jelentettek be, ezek 60,9 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 9400 volt, amelynek 61,7 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Áprilisban 92 400 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 55 900 betöltetlen maradt.

A foglalkoztatók egy hónap alatt 5254 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be.

Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban a szállodai szolgáltatást, az egyéb villamos berendezés és a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, valamint a légi személyszállítást, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, a könnyűfémöntést, az egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártását és a lábbeligyártást érintették, főként Budapesten, valamint Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Pest megyében.

A kormány különféle programokkal igyekszik meggátolni, hogy még több embert bocsássanak el, illetve elősegíteni, hogy a már kirúgottaknak legyen munkája. A járulékkedvezmények és a nemzetközi viszonylatban soványka rövidített munkaidős bérpótlás mellett a napokban bejelentettek egy 80 milliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programot is. Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar támogatások összességében túl szűkmarkúak.

(Az álláskereső definíció szerint nem ugyanaz, mint a munkanélküli, a kettő közti különbségről itt olvashat bővebben a keretes részben. A hivatalos áprilisi munkanélküliségi adatokat a KSH közli majd.)

(Borítókép: Bezárt kávézó terasza Nyíregyházán 2020. március 29-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)