A kozmetikázás csúcsa, teljes vakrepülés, bűvészkedés

Varga Mihály pénzügyminiszter ma nyújtotta be a 2021-es költségvetésről szóló elképzeléseket Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

A járványhelyzet miatt nem könnyű tervezni, egy esetleges második körös kijárási korlátozás, a vártnál nagyobb leépítési és csődhullám, egy-egy elhalasztott gyárépítés, a forint további romlása, fontos külkereskedelmi partnereink gyengélkedése átírhatja még, hogy mire mennyi pénzt is kell költeni a közösből.

Az ellenzéki pártok szerint többet kellene fordítani az egészségügyre, az állásukat elvesztett munkavállalók megsegítésére és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására.

Demokratikus Koalíció: A kozmetikázás csúcsa

A Fidesz által kiötlött 2021-es költségvetés épp olyan semmitmondó, mint a kormány összes többi intézkedése - írta közleményében Varju László, a DK alelnöke, a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke. Szerinte többször bebizonyosodott az elmúlt tíz évben és a koronavírus-járvány hónapjai alatt is, hogy az Orbán Viktor vezette kormány semmi olyan valódi intézkedést nem akar tenni, ami valóban a magyarok javát szolgálná.

Azt írja, az Orbán-kormány „az évek alatt módszeresen lepusztította az egészségügyet, a gazdaságot, cserbenhagyta a válság miatt tönkrement családokat, vállalkozásokat, nulla forinttal segítette a bajbajutottakat."

És még most, a csőd szélén is olyan dolgok szerepelnek kiemelt helyen, mint az oligarcháknak kedvező vasútépítés, vagy egy új stadion építése. Mi, európai magyarok úgy látjuk, hogy a Fidesz költségvetése a kozmetikázás csúcsa.

- teszi hozzá, kiemelve, hogy a költségvetés mellőzi a józan észt és a szakértelmet.

Momentum: Hiába bűvészkedik a kormány a számokkal

„A kormány továbbra sem érti, hogy ha megszűnnek a munkahelyek, akkor jövőre kevesebb adóbevétel keletkezik, és az ideihez hasonló megszorításokat kell bevezetnie. A költségvetés számai túlzottan optimisták, és nem elérhetőek, főleg ha a kormány továbbra sem vezet be érdemi intézkedéseket a munkanélküliség csökkentésének érdekében" - így kezdődik a Momentum közleménye.

“Hiába bűvészkedik a kormány a jövő évi számokkal, a több százezer munkanélküli és inaktív ember így nem fog visszakerülni a munkaerőpiacra. A városliget lebetonozása, újabb üresen kongó budapesti stadion építése és kínai pusztavasút helyett valódi értékteremtő beruházásokra lenne szükség” - véli Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.

Jobbik: Vérlázító a lakhatási program hiánya

„Teljes magyar társadalmi csoportok maradnak ki a Fidesz költségvetési tervezetéből, és amíg a hazai polgárok fogyasztását továbbra is Európa legmagasabb adóterhével sújtja, addig az itthoni, megalázóan alacsony bérek nem emelkednek érdemben" - közölte a Jobbik alelnöke.

Z. Kárpát Dániel hiányolja a multicégek és a bankok társaságiadó-befizetéseit, szerinte amíg a munkavállalók extra terheket vállalnak, addig közteherviselés csak a magyar kisvállalkozások részéről látható.

Vérlázító a kormányzati kommunikációra félretett, mintegy 100 milliárd forint is, a lakhatási program szinte teljes hiánya, a szociális háló további foszladozása és az önkormányzatok kivéreztetésének a fenntartása.

- írja, majd hozzáteszi: ennek az eredménye ezek után csak egy tovább fogyatkozó nemzet, a kivándorlás gyorsulása és a lassú erózió lehet. „A Jobbik ennek ellensúlyozására benyújtja majd a saját jövővédő csomagját."

MSZP: Ne az öröklött vagyoni különbségeken múljon az előmenetel

A Fidesz költségvetése nem az újjáépítés költségvetése - kezdi közleményét az MSZP elnöke. Tóth Bertalan úgy fogalmaz: „a koronavírus-járvány megmutatta, hogy hatalmas lyukak tátonganak a magyar szociális ellátórendszeren, és ez – érdemi beavatkozás nélkül – szociális katasztrófához vezet" - hangsúlyozza.

Véleménye szerint a járvány rávilágított, hogy nem kezelhető mostohagyermekként az egészségügy. Emellett szerinte „azonnal meg kell kezdeni a szétszakadt szociális háló befoltozását".

• Egyszerűsíteni kell a magyar „Kurzarbeit” szabályait, és növelni kell az állami támogatásokat,
• az álláskeresési támogatás időtartamát és összegét bővíteni kell 9 hónapra és minimum nettó 100 ezer forintra,
• meg kell duplázni azokat a szociális juttatásokat, amelyeket az elmúlt 10 évben egyetlen forinttal sem emelt a Fidesz (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás),
• valamint nagyobb állami segítséget kell adni a gyermekneveléshez, az otthonápoláshoz

- sorolja. Továbbá úgy gondolják, hogy méltányos, értékálló nyugdíjemelésre van szükség, és a nyugdíjas társadalmon belüli indokolatlan különbségeket csökkenteni kell. Ezenkívül szerintük el kell indítani az otthonok energiahatékonyság-növelő programját, összesen 750 milliárd forint értékű zöld fejlesztési programra lenne szükség.

Elvárjuk, hogy a kilábalásra szánt adófizetői pénzek ne a miniszterelnök barátainak és rokonainak szálloda- és fürdőfejlesztésére menjenek, hanem a családi házak, társasházak energetikai felújítására.

- írja Tóth Bertalan, hozzátéve: „azt akarjuk, hogy a tehetségen és szorgalmon múljon az előmenetel, ne az öröklött vagyoni különbségeken. Gondoskodni kell arról, hogy egy tehetséges, ám szegény, számítógéppel vagy táblagéppel nem rendelkező gyermeket se érjen hátrány."

Párbeszéd: Elkapkodták

Nincsenek benne a költségvetésben azok a tételek, amelyek elégségesek lennének a járvány hatásainak kezelésére - erről már Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese beszélt. „Fájó, hogy az egészségügyi költségvetés érdemben nem nő. Pontosan tudjuk, hogy az egészségügyi intézmények, a kórházak már a járvány előtt is borzasztó állapotban voltak, és az ápolók és az orvosok botrányosan keveset keresnek" - mondta.

Szerinte a lepusztult egészségügyre jóval többet kellene fordítani. Emellett szerinte a gazdaságvédelemre fordított összeg sem elegendő. Szerinte a kormányzati beruházásokkal az ismert gazdasági szereplők fognak jól járni, de munkahelyvédelemre és a munkanélküliek járadékának biztosítására érdemi tételek nem szerepelnek. Egyébként pedig elkapkodták a költségvetés benyújtását, ráértek volna ősszel benyújtani, amikor már egyértelműbben látszanak a járvány hatásai - tette hozzá Búrány.

LMP: Teljes vakrepülés

Eddig is hiba volt tavasszal benyújtani a következő évi költségvetést, most pedig, az ismeretlen nagyságú válság idején még inkább az - mondta Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.

„Az LMP meggyőződése, hogy a 2021-es költségvetésnek a zöld újjáépítést kellene szolgálnia" - hangsúlyozta. Schmuck Erzsébet szerint a járvány által előidézett válság mögött ott tornyosul a klímaválság és az ökológiai válság fenyegetése, tetézve a kibontakozó szociális válsággal, ezekre kellene válaszokat adnia a költségvetésnek.

Schmuck szerint szükség lenne

• válságálló zöld munkahelyekre,
• a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra (felkészülés a vízhiányra, küzdelem az aszály ellen),
• a társadalmi válság megelőzésére, a szociális szektor megerősítésére
• az erőforrások és a javak igazságos elosztására.

Ennek érdekében többkulcsos személyi jövedelemadóra, vagyonadóra lenne szükség, és arra, hogy az offshore cégek ne kaphassanak közpénzt - mondta Schmuck. Egyebek mellett a következőkre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az LMP szerint:

• épületenergetikai beruházások,
• megújulóenergia-termelés,
• talaj és vízmegtartó gazdálkodás,
• helyi termékek és rövid ellátási láncok.

A szociális és egészségügyi állami szektorban pedig 50 százalékos béremelésre van szükség - tette hozzá.

Karácsony: Ez a szószegés költségvetési terve

A kormány a járványt és a járvány nyomán kialakult válságot arra használja, hogy az önkormányzati szektort tönkretegye, jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján, amit abból az alkalomból tartott, hogy megismerte a kormányzat költségvetési tervét.

Karácsony közölte, hogy a főváros 4,5 milliárd forintot költött a járvány elleni védekezésre, idén 20 milliárd forint lesz a tömegközlekedés bevételkiesése, és majd csak ősszel derül ki, mennyivel lesz kevesebb a tervezettnél az iparűzésiadó-bevétel, a magyar kormány pedig ahelyett, hogy segítene az önkormányzatokon az osztrák vagy más nyugati kormányokhoz hasonlóan, megadóztatja őket.

A fővárost jelentősen sújtja a gépjárműadó átcsoportosítása, de most vették észre, hogy a költségvetés tervezete szerint majdnem megnégyszerezték a Budapest által befizetendő szolidaritási adót. Konkrétan az eddigi 10 milliárd forint helyett 36 milliárd forintot kell fizetni.

Karácsony közölte: tudják, hogy vannak a kormányzatnak is költségei, a központi költségvetés bevételei is csökkennek, de azt, hogy ezeket a kieséseket az önkormányzatokon akarják visszahozni, antidemokratikus politikai lépésnek értékeli, ami megnehezíti a válságból való kilábalást.

A főpolgármester hozzátette: mindent megtesznek, hogy a központi költségvetés ne legyen így elfogadva, mert ez a szószegés költségvetési terve. Az ígért előzetes egyeztetés ugyanis nem valósult meg.