Alig látszik a koronavírus a 2021-es költségvetésen

Kedden Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2021-es költségvetés tervezetét. A törvényjavaslat egy hetes csúszással készült el, a Pénzügyminisztériumnak a koronavírus-válságban napról napra változó helyzetben valószínűleg módosítania kellett a korábban tervezett makropályákon. 

A jövő évi költségvetés érdekessége, hogy Varga Mihály szerint az egyszerűbb és átláthatóbb lesz, mint a korábbiak, ugyanis abban „megfeleződik a tételek száma” – ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tervezet kevésbé részletes, egyes tételek, amelyek a korábbiakban alrészekre bontva is szerepeltek, most egy kalap alá kerültek.

Szintén újdonság, hogy a vírushelyzet miatt bekerült a büdzsébe egy Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap és egy Gazdaságvédelmi Alap egyenként 2-3 ezer milliárd közötti költségvetéssel; ezeknek azonban leginkább a neve hangzatos, túlnyomó részt olyan tételeket tartalmaznak, amelyek a korábbi években is szerepeltek valamilyen formában. 

Csupa jóra számítanak

A kormány azt várja, az adóbevételek nem csökkennek a 2020-as előirányzatokhoz képest, sőt, többféle adóbevételből is egy kicsivel több csorog be az államkasszába 2021-ben, mint amit 2020-ra vártak. Ez azzal van összefüggésben, hogy a költségvetés optimista, 2021-re 4,8 százalékos GDP-növekedéssel és a keresetek idén és jövőre is folytatódó növekedésével számol. 

A társasági adóból például 1,69 ezer milliárd helyett 1,78 ezer milliárd, az áfából 6,63 ezer milliárd helyett 6,67 ezer milliárd forintos bevételt vár a kormány. Van egy régi-új adótétel is, a kiskereskedelmi adó, amelyet a járvány elleni védekezésre hivatkozva vezettek be, jövőre 54 milliárdot szeretne ezen a címen beszedni a kormány az áruházláncoktól. A központi alrendszer teljes bevételét is valamivel magasabbra várják, mint a 2020-as (még bőven a koronavírus-járvány előtt készült!) előirányzat, 21,8 ezer milliárd forint folyik majd be a tervezet szerint – 2020-ra eredetileg 21,4 ezerrel számoltak. 

Újabb elvonás az önkormányzatoktól

A 2021-es tervezetnek több fájó pontja is van az önkormányzatok szemszögéből. Egyrészt a járvány miatt kialakult helyzetre való hivatkozással jövőre is elveszik tőlük a gépjárműadó teljes összegét, 87 milliárd forintot – korábban az összes 100 százaléka, majd 2013 óta a 40 százaléka maradt náluk. 

Másrészt megnövekszik a tőlük az iparűzési adóból beszedett szolidaritási hozzájárulás összege, méghozzá jelentősen: 2020-ban még 43 milliárdot terveztek ebből a forrásból, 2021-re már több mint 140 milliárdot várnak. Az önkormányzatoknak csak ez a két tétel mintegy 170 milliárd forintos kiesést jelent. Karácsony Gergely főpolgármester a tervezetnek ezeket a részeit antidemokratikus politikai lépésként értékelte, ami szerinte megnehezíti a válságból  való kilábalást.

Ez különféle célokra pántlikázott pénzeket jelent, és mint látható, csak csökkenti az elvonás mértékét, a szolidaritási hozzájáruláson és a gépjárműadón összességében többet buknak a települések.

Még több pénz a hadseregre

A költségvetési terv jelentősen növelné Magyarország védelmi kiadásait; míg az idei évre az összes tervezett állami kiadás 2,6 százalékát szánták védelemre, addig 2021-re 3,2 százalékát.

A költségvetési tervezet szerint a migráció miatt van szükség a pluszforrásokra. A „Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” ugyanakkor idén nagyon szerények: a Belügyminisztérium kiadásai alatt, illetve a Honvédelemnél költenek majd el ilyen címen 1-1 milliárd forintot.

Régi célok gazdaságvédelmi köntösben

Az Gazdaságvédelmi Alap névre keresztelt szekció összesen 2550 milliárd forintot tesz ki. Tavaly is szerepelt már ilyen kategória a költségvetésben, ekkor még 1200 milliárd forinttal kisebb összeggel. Az ide sorolt tételek elég változatos területekre mennek, az alábbi ábrán mutatjuk a 15 legnagyobb tételt:

Mint látható, nincs köztük olyan tétel, ami kimondott a járvány utáni válságra specializált újdonság lenne, inkább az eddig is meglévő területek többlettámogatásáról van szó. A közmunkához kötődő Start-munkaprogramra például az idei évhez képest mintegy 25 milliárd forinttal több jut majd jövőre - ezt a sort egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetéből húzták át a Gazdaságvédelmi Alaphoz 2021-re. 

Van néhány homályos tétel is, ami a Varga Mihály-féle egyszerűsítés miatt nem határozható meg pontosan, mire megy majd, ilyenek például a közelebbről meg nem határozott "Gazdaságvédelmi programok", vagy az "Egyedi magasépítési beruházások" tételek. 

Vannak furcsának látszó sorok is az alapban, például autó-motorsport támogatása célra jövőre több mint 36 milliárd forint jut – ilyen tétel tavaly még nem került a költségvetésbe. 

Látszólag új tételként jelenik meg az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap 2935 milliárdos kerettel. Bár ez a kétségkívül tetemes összeg kommunikációs panelekben jól emlegethető, valójában nem teljes újdonság, mindössze az Egészségbiztosítási Alapot emelik meg nagyjából 220 milliárddal. Vagyis mindkét nagy összegű alap nagyrészt régi tételek újrapántlikázásával, kisebb részben ezek számára többletforrás biztosításával alakult ki. 

Átpakoltak tételeket a minisztériumoktól

Elég komoly változásokat hozott a 2021-es költségvetési tervezet a különböző minisztériumok költségvetésében, és ez a legtöbb helyen komoly visszavágást jelent. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bizonyos tételek most a Gazdaságvédelmi Alapba kerültek átcsoportosításra, amely a maga 2555 milliárdjával (az oktatást és egészségügyet tömörítő másik monstrum, az EMMI kivételével) több forrással dolgozhat 2021-ben mint az egyes minisztériumok.

A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetését vágták meg a legjobban, de ez nem azt jelenti, hogy spórolni fog a kormány a kék plakátokon, hanem arról van szó, hogy például bizonyos turisztikai pénzek átkerülte a Gazdaságvédelmi Alapba. Egyedül az Igazságügyi Minisztérium kap arányaiban jóval több pénzt, de az ő költségvetésük eltörpül a többi minisztérium mellett. Illetve mint láttuk, az elmúlt évek trendjeivel összhangban a honvédelmi kiadások is nőni fognak 2021-ben.

Elkapkodták, túl optimista, vagy minden oké?

Bár a költségvetés most egy kerek egésznek tűnik, aligha valószínű egy olyan forgatókönyv, amelyben nem kell még több ízben hozzányúlni. Egy esetleges második járványhullám, a vártnál több leépítés és vállalati csőd, egy-egy elhalasztott beruházás, a forint további romlása, fontos külkereskedelmi partnereink gyengélkedése: számos tényező átírhatja még, hogy mire mennyi pénzt is kell költeni a közösből.

Épp ezért még a Kovács Árpádból, Matolcsy Györgyből és Domokos Lászlóból álló Költségvetési Tanács is megjegyezte, hogy  a gazdasági prognózis bizonytalanságai „kockázatokat hordoznak”.

Ők azt tanácsolták, hogy az egyes fejezetek szintjén jelölje meg a kormány azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak.

Nem ilyen egyértelmű az elemzői konklúzió a tervezettel kapcsolatban. Az Index által megkérdezett szakértők háromnegyede szerint ez túlságosan optimista, egy elemző szerint azonban elérhető a pálya. Akik úgy vélték, hogy 2021-re tartható a 4 százalék vagy afölötti növekedés, ezt leginkább abból vezették le, hogy a 2020-as visszaesés jelentős, akár 6 százalékos lesz, szemben a PM hivatalos, -3 százalékos becslésével (vagyis nagyon mélyről könnyű aránylag nagyot ugrani).

Az ellenzék véleménye a költségvetésről ennél jóval lesújtóbb, a pártok egymásra licitálva többek között bűvészkedésnek, kozmetikázásnak és vakrepülésnek titulálták a tervezetet közleményeikben. Konkrétumok szintjén az MSZP többek között a szociális juttatásokra, a Párbeszéd az egészségügyre szánna többet, az LMP a zöld munkahelyteremtést és beruházásokat hiányolja, a DK sokallja a stadion- és vasútépítést. 

(Borítókép: Bődey János / Index)