Henrik, Roland, Örkény
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

A nagy fertőtlenítőszer-hadművelet

DSZZS20200316311
2020.06.03. 09:26
A járvány előtt szinte teljes egészében német cégek szállítottak kéz-, bőr- és felületi fertőtlenítőszereket a magyar egészségügynek. Ám március első napjaiban Németország kiviteli tilalmat rendelt el a járványkritikus termékekre. Miként oldotta meg Magyarország ezt a válsághelyzetet? Szinte hihetetlen, de két hónap alatt a semmiből épült fel egy új szegedi gyár.

A járvány idején hirtelen fontossá váló egészségügyi eszközök közül többet (maszkokat, teszteket, lélegeztetőgépeket) Magyarország elsősorban kínai beszállítóktól szerzett be, sebtiben kiválasztott kereskedőpartnerekkel, sorban állással, kuncsorgással, repülőkkel – és sajnos sokszor utólagos minőségi problémákkal.

A fertőtlenítőszerek piacán más utat választottunk, sikerült rendkívül gyorsan felfuttatni a hazai gyártást. A már eleve fertőtlenítőket is gyártó szegedi Florin Zrt. pillanatok alatt felhúzott egy új gyártókapacitást, de több hasonló profilú cég, a Mol Nyrt. almásfüzitői szélvédőfolyadék-gyára, a győri Graboplast és a bócsai Polifarbe festékgyár is gyorsan lépett.

Ami leírva nagyon egyszerű, az a színfalak mögött komoly küzdelem, háromhavi monstre válságkezelés és túlórázás volt, mert a kritikus napokban minden akadozott, az importból származó speciális alkohol ára hétszeresére drágult, flakonokból, pumpákból pedig lehetetlen volt áruhoz jutni. Ezt a történetet jártuk körbe az egyik főszereplő, Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-ügyvezetője segítségével.

Előzményként elmondható, hogy az „átkosban”mindössze három nagy magyar háztartás-vegyipari cég működött, a Caola és a szegedi Florin inkább kozmetikai cikkekkel, az Egyesült Vegyiművek főleg mosószerekkel, tisztítószerekkel látta el az országot.

Jönnek a németek

A rendszerváltás után aztán berobbantak a magyar piacra a multik, globalizálódott a piac, és úgy alakult, hogy a kórházi fertőtlenítőszerek piacán mindent letaroltak a nagy német cégek így a Hartmann-csoport, a Schülke&Mayr, a B-Braun, a korábban német, ma amerikai központú Ecolab és a Dr. Schumacher.

A külföldiek stratégiája jellemzően az, hogy sokszor piacot vesznek, vagy felvásárolják a helyi cégeket, vagy lekötik a kapacitásaikat bérgyártással, a Florin a saját termékei mellett az Ecolabnak dolgozott. Aztán nem ritkán a multik központosítják, vagyis hazaviszik a gyártást.

Gond akkor van, amikor egy rendkívüli helyzetben elkezd akadozni az ellátás, és hirtelen nem jut el Magyarországra a német fertőtlenítő.

A koronavírus idején március 4-e volt az a fordulónap, amikor a német egészségügyi termékekre exportkorlátozást vezettek be, egyik pillanatról a másikra súlyos hiány fenyegetett a kulcsfontosságú védekező eszközből.

Szigorú szabályok

A szegedi Florinnak azért a mintegy 400 terméke között mindig is volt némi saját márkás fertőtlenítőgyártása is, de a központosított egészségügyi beszerzéseken a hazai szállító nem nagyon jutott labdához.

Az úgynevezett biocid, vagyis valamilyen élő szervezet elpusztításán fáradozó termékek piaca nagyon szigorúan szabályozott. Ahogy Barta Attila meséli, valószínűleg fegyvert könnyebb gyártani, mint a vírust, baktériumot vagy éppen gombákat, legyeket, kullancsokat, szúnyogokat gyilkoló biocid szereket.

A termék minden fázisában (hatóanyag-, késztermékgyártás, forgalmazás) szigorú előírások és engedélyeztetési procedúrák vannak, emellett a gyártás nagyon tűzveszélyes, és mindez, ha nem is olyan szigorú, mint egy gyógyszer-engedélyeztetés, de ahhoz mérhető. Ám a megszokott eljárások olyan mértékben nehezítették volna a védekezést, hogy mind a globális, mind a hazai szabályozók gyorsan léptek.

A WHO kiadott egy olyan egységes receptúrát, amelyet ha bárki ellenőrzött körülmények között kikevert, az szabályos terméknek minősült,

és Magyarország is rendeletben egyszerűsített (rugalmasabb lett a fertőtlenítőszer-gyártás, az engedélyszerzés, az alapanyag-ellenőrzés, a keverék bevizsgálása, illetve a megkövetelt hatástanulmányok). Ha valaki megnéz például egy most fertőtlenítőszerre átállt cég termékét, ott az engedélyszámnál azt látja, hogy „ideiglenes”.

Közeledik a vírus

Ha egy pillanatra visszaugrunk az időben, az európai fertőtlenítőgyártók január végén már azt látták, hogy ugyan még a kontinensen nem volt pánik és beteg sem nagyon, de az egészségügyi nagykereskedők elkezdtek több fertőtlenítőt rendelni, és például a Florin esetében is mintegy 20-25 országból jelentkezett vevő. Jött volna vásárló Spanyolországból, Oroszországból, de még az Egyesült Arab Emírségek kormánya is szeretett volna venni tízkamionnyi fertőtlenítőt.

Februárig ment is külföldre némi áru, de utána már akkora volt a hazai kereslet is, hogy már a hazai szerződő partnerek kiszolgálása is nehézségekbe ütközött.

Nehéz volt alkoholhoz jutni

A legtöbb fertőtlenítő, így a WHO receptje is alapvetően alkoholból indul ki, emellett nélkülözhetetlen hozzá a csomagolás, a flakon, a pumpa, a kupak, hasonlók. A jó fertőtlenítő ráadásul kétféle alkoholból áll, nagyobbrészt a kukoricából nyerhető etil-alkoholból, kisebbrészt a propilénból gyártott alkohol-izopropilból. Előbbi itthon is beszerezhető, utóbbit az Egyesült Államokban, Kínában, Dél-Koreában, kisebbrészt az Egyesült Királyságban gyártják.

Az alkohol önmagában is remek fertőtlenítő lenne, de mivel zsíroldó hatású, szárítja, sebzi a bőrt. Ezért hígítani kell vízzel, és különböző adalékanyagokat kell hozzáadni (bőrvédő szereket). Erre azért van szükség, hogy a gyakori használat ne okozzon sérülést, mert akkor átesünk a ló túloldalára, a sebes kéz jelent fertőzésveszélyt.

Egy másik lehetséges fertőtlenítő a hipó (nátrium-hipoklorit), amely ugyan büdös és kiszívja a ruhát, de a vírusölő hatása tökéletes, itthon a kazincbarcikai BorsodChem alapanyagából többek között a dabasi Chemitat Kft.-ben gyártják.

2020 márciusában azonban nagy hiány volt az alapanyagokból.

Az importtermék izopropil-alkohol ára literenként 300 forintról 2000 forintig drágult, de minden csomagolóanyag és az itthon gyártott alkohol beszerzése is akadozott.

Nagyhatalom vagyunk

Pedig növényi eredetű (elsősorban kukorica-alapú) alkoholban igazi nagyhatalom vagyunk, a négy nagy cég, vagyis a szabadegyházi Hungrana, a győri Győri Szesz, az ír tulajdonú, dunaföldvári Pannónia-Bio és a Mészáros Lőrinc nevével fémjelezett Opushoz tartozó visontai Viresol hetente mintegy 3 millió liter alkoholt állít elő.

A termékek között többfajta alkohol is van:

  • bioetanol (üzemanyaghoz),
  • ipari alkohol (festékgyártás),
  • élelmiszer minőségű alkohol,
  • gyógyszer minőségű alkohol.

A fertőtlenítőhöz a legtisztább alkohol szükséges, ám az előzetes szerződések alapján a kontingensek le voltak kötve, így ahhoz, hogy a magyar fertőtlenítőgyártók kaphassanak heti 300 ezer liter alkoholt, kormányzati közvetítés volt szükséges.

Amikor felpörögtek az események, és megjelent a német exporttilalom, hirtelen mindenki megijedt, hogy a magyar egészségügy fertőtlenítő nélkül marad, ezért az állam is beszállt a válságkezelésbe.

Márciusban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jelezte az igényeket, a feleket az operatív törzs, illetve elsősorban az ITM, György László államtitkár vezette csapata ültette egy asztalhoz, és kormányzati közvetítéssel sikerült biztosítani a legfontosabb vevőknek (egészségügy, hatóságok, önkormányzatok) elengedhetetlenül szükséges gyártáshoz az alapanyagokat.

Szegedi üzem

A Florin a megbeszélésen azt vállalta, hogy amennyiben kap alapanyagot, akkor megnövelt munkaidőben, még több műszakban, valamennyi gyártósorán csak fertőtlenítőt gyárt, és Barta Attila úgy döntött, hogy egyedül, piaci alapon belevág egy zöldmezős gyárfejlesztésbe is.

A Florin Zrt. új üzemének területe 2020. márciusában
A Florin Zrt. új üzemének területe 2020. márciusában
Fotó: Florin Zrt

Az volt a terve, hogy amennyiben az új gyár elkészül, akkor majd ott készülnek a fertőtlenítők, és a régi sorokon vissza lehet indítani a klasszikus termékek gyártását. És láss csodát, ami márciusban gyakorlatilag egy papírfecnire felskiccelt terv volt, azt a május 1-i hosszú hétvégén üzembe helyezték (éles gyártás még nincs, csak próbaüzemek), tervezéssel, engedélyeztetéssel, építéssel, gyártósorral, szerelésekkel. A tervek szerint júniusban már élesben is mehet az üzem.

Ahogy Barta Attila mesélte, a kritikus üzemet annyira szívén viselte az állam (a megyei kormányhivatal), hogy

gyakorlatilag minden szakhatóság azonnal kiérkezett, az engedélykérések beadása után két órával már a helyszínen volt a katasztrófavédelem, de minden más állami lépés is soron kívül zajlott.

Tartós igény

A gyár tulajdonosa abban bízik, hogy amennyiben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok normalizálódnak is, a hazai termékre marad igény, és a magyar gyártó a járvány idején megkapott nagyobb szerepét megőrizheti az egészségügyi szállítók között is.

Mint hallottuk, tavaly a cég 600 ezer db kórházi és lakossági fertőtlenítőt gyártott negyedévente, most egy hét alatt tud egymilliót készíteni, vagyis egy hónap alatt minden magyar háztartásnak tud szállítani egy flakont. Közben az üzletmenet is normalizálódott, az alkoholárak, ha magasabb szinten is, de stabilizálódtak.

Flakont, kupakot, különösen pumpát (amelyet éppen a legnehezebb helyzetbe kerülő kínai és olasz cégek gyártottak) ugyanakkor nagyon nehéz volt beszerezni, és hiába műanyag-nagyhatalom Magyarország, senki nem akart gyártósorokat építeni vagy átállítani, mondván, úgy nem éri meg, hogy amennyiben visszaindul Kína, már senki nem fog drágább magyar terméket venni.

Éjjel-nappal

Az ilyen egyedi helyzetekre valahogy mindig születtek testre szabott megoldások, a Florin például dezodoros flakonokba (aerosol-töltősor) töltötte egy időben a fertőtlenítőt. Az új üzemet egy hódmezővásárhelyi építőipari cég húzta fel, és magyar gyártók szállítottak gyártósort, flakonozót, tartályokat, töltőgépeket.

Abban az időszakban, amikor az egész országban az volt a szlogen, hogy mindenki maradjon otthon, mi kiadtuk a senki ne maradjon otthon jelszót

– meséli Barta Attila. „Két hónapon át hajnaltól, éjjelig és hétvégén is dolgoztunk, embereket vettünk fel. A munkatársaknak minden segítséget igyekeztünk megadni, béreltünk mikrobuszokat, szerveztünk belső konyhát, napi három ingyenes étkezéssel, csak senkinek semmi mással ne kelljen foglalkoznia, csak a fertőtlenítő-gyártással.”

Bár a boltokban egy ideig hiánycikk lett a fertőtlenítő, a kórházak és a létfontosságú szervezetek nem maradtak fertőtlenítőszer nélkül. A kapacitásbővítésnek köszönhetően abban is lehet bízni, hogy egy esetleges újabb fertőzési hullám idején már a boltok polcairól nem hiányoznak a fertőtlenítőszerek.

(Borítókép: Kézfertőtlenítők és védőfelszerelések a Szent László Kórházban 2020. március 16-án. Fotó:Szigetváry Zsolt / MTI)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!