Ipoly
17 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A figyelem, mint gigaüzlet: százmillió ember követi, ahogy egy 8 éves fiú pizzát kóstol

2
2020.07.04. 19:33
Miközben a tőzsdék összességében pocsékul teljesítenek az idén, a sok ember figyelmét lekötő netes cégek, a Google, a Facebook, a Spotify és a Netflix hasítanak. A koronavírus ugyanis csak még jobban kiemelte, hogy a legdinamikusabb üzleti modellek már nem pénzért eladható termékekről, szoftverekről, szolgáltatásokról szólnak, hanem arról, hogy a virtuális valóságban ki tud bánni a figyelmünkkel, esetleg a kapcsolatainkkal.

Van egy megállíthatatlan trend a világgazdaságban, amely szerint első lépcsőben minden átkerül az offline világból az online világba, majd a következő lépéssel az okostelefonokra. A zene-, a film-, a hírfogyasztásunk, részben a munkavégzésünk, az oktatás, de a játék, vagy a randizás is.

Az idei év és a járvány csak fokozta ezt a tendenciát, jobban kiemelte, hogy mit jelentenek a hagyományos üzletágak, és mit a legmodernebb, kapcsolatalapú üzletek. Ebben a folyamatosan frissülő táblázatban meg lehet nézni, hogy az év elejétől (YTD-oszlop) hogyan teljesítenek az egyes tőzsdei szektorok.

Amikor ez az írás éppen készült június utolsó napjaiban, minden ágazat mínuszban volt, leginkább az energiaszektor (mínusz 39 százalékos teljesítmény), illetve a pénzügyi szektor (mínusz 26 százalék),

egyedül az információ-technológia volt képes 11 százalékkal meghaladni az év eleji árszintet.

Ha ennek az átfogó ágazatnak a részleteibe később belemegyünk, az is ki fog derülni, hogy ez azért elég sokféle terméket, szoftvert, vagy szolgáltatást fog össze, de a kapcsolatalapú cégek hasítanak a legjobban.

A baby to baby modell

Tomas Sedlacek cseh sztárközgazdász szerint még az it-n belül is folyamatosan változik, hogy mi a legjobb modell, mi a szektor igazi húzórészlege. Valaha ilyen volt az IBM, azaz a hardverek (thing), aztán a Microsoft és a szoftverek (think), legújabban a Google, a YouTube, illetve a Facebook mennek a legjobban, vagyis olyan égek, amelyek már semmit

nem akarnak közvetlenül eladni az ügyfeleknek, csak az ügyfelek figyelmét értékesítik a hirdetőiknek.

Természetesen az IBM, vagy a Microsoft elég tőkeerős ahhoz, hogy maga is megértse az idők szavát és innováljon, kérdés, hogy fel tudnak-e kapaszkodni a robogó villamosra. Ebben a világban a B2B például már nemcsak azt jelentheti, hogy business to business, mint régen, de akár azt is, hogy baby to baby, vagyis már a legfiatalabbak figyelme is érték.

Sedlacek példájával Karel Gott, a legismertebb cseh énekes, generációk ikonja évtizedekig szórakoztathatta a közönséget, de a leglátogatottabb videóklipje a YouTube-on csak 9 millió nézőt vonzott. A 8 éves texasi Ryan Kaji YouTube-sztár viszont 109 millió nézőt vonzott azzal, hogy pizzát tesztel.

Connectivity – ez az informatikai ágazaton belül a legnyereségesebb alszektor szűkített elnevezése. Magyarul nem is olyan könnyű érthetővé tenni ezt a fogalmat, a konnektivitás idegenül cseng, a kapcsolat, a bekötöttség, az elérés pedig talán nem pont ugyanazt jelenti, mint az eredeti kifejezés. Mindenesetre valami olyasmire gondolunk összefoglalóan, ami a kezünkben levő okostelefonnal, vagy általában az internettel elérhető virtuális világ.

Mint a könyvnyomtatás

Ian Goldin dél-afrikai származású oxfordi professzor, az Oxford Martin School alapítója szerint az internet és az okostelefon úgy változtatta meg a globális világképet és a lehetőségeket, mint öt évszázaddal korábban Kopernikusz és Gutenberg.

Akkor pár évtized alatt teljesen új térképek készültek és a könyvnyomtatással az olvasás és a könyv, végsősoron a tudás már nemcsak néhány szerzetes kiváltsága volt, hanem az emberek szélesebb körben is hozzájutottak. Amiből aztán könyvek születtek, nyelvek egységesültek, nemzeti irodalmak, forradalmak, mozgalmak fejlődtek.

Az elmúlt három évtizedben megint valami ilyesmi játszódott le, mindenki össze lett kötve mindenkivel. 1990-ben talán 400 millió emberről lehetett azt mondani, hogy benne van a globális vérkeringésben, ma már a Föld 7,6 milliárd lakójának legalább a háromnegyede, Sedlacek szerint négyötöde egy kattintásra van minden információtól.

A tőzsde is rájött

Ha valami ekkora hatással van az életünkre, annak természetesen a tőzsdén is van következménye. Sumant Wahi és Jon Guinness, a Fidelity International Communication Fund vezető elemzői szerint

a szektor nemcsak most a vírusidőszakban, de az elmúlt öt évet tekintve is a legsikeresebb a tőkepiacon.

Ráadásul a számunkra közvetlenül megfogható, a napi magánhasználatunkba is betörő konnektivitás–papírok (Apple, Amazon, Google, Netflix, Spotify és hasonlók) mellett a jövő nagy fejlesztései, a mesterséges intelligencia, az önvezető autó, az internet of things is mind-mind a konnektivitáson alakulnak.

A három nagy csoport

Ahogy Sumant Wahi meséli, legalább háromféle cég tartozik ebbe az átfogó elnevezésbe:

  • enablers, vagyis a fizikai adottságokat megteremtő társaságok, mint az Intel (csip), az Apple, az Ericsson (okostelefon-készülékek). Ez a piac globálisan 440 milliárd dolláros és évi 0-5 százalékkal nő,
  • networks, a hálózati cégek, amelyek a folyamatosan növekvő igényeket (bekötöttség, sávszélesség, gyorsaság) elégítik ki, mint a Verizon, a Charter, vagy a Cellnex. Ez a szegmens már 1450 milliárd dolláros piac, és szintén 0-5 százalékos éves növekedési ütemmel halad,
  • végül az innovators, vagyis akik a tartalmakat viszik a fizikai infrastruktúrára, a mobilkereskedelemmel, a játékfejlesztésekkel, digitális reklámokkal, netes keresőkkel, vagyis az Alibaba, a Tencent, a Google. Ez a piac már akár 3000 milliárd dolláros is lehet, de még mindig 20-30 százalékos éves bővülésben van.

Ahogy Jon Guinness mondja, ebben a széles ágazatban mindig azt érdemes figyelni, hogy melyek a nagy trendek, ha azok megvalósulnak, abból kik lehetnek elméletileg a nyertesek és a vesztesek, és ha ezeket már sikerült azonosítani, akkor érdemes egyedileg megnézni a növekedés lehetőségeket, a kockázatokat, az árazást.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy nincs-e már most is benne a részvények árazásában a jövőbeli nagy növekedés. A szakemberek szerint azoban még mindig jöhetnek nagy meglepetések, mert bármennyire is nagyok már egyes cégek, a legtöbben még mindig a növekedési szakaszuk elején vannak, ügyfélszámban, nyereségességben, de a szolgáltatások szélesítésében is fejlődhetnek.

Csak óvatosan

Ahogy a Jon Guinness az Index kérdésére kifejtette, kockázatokat ő is lát, például azt, hogy az elmérgesedő kínai – amerikai konfliktusban két eltérő, vagyis egy amerikai és egy kínai ökoszisztéma fog kialakulni a maga keresőivel, fizetési megoldásaival, randivonalaival és játékcégeivel.

Vagy azt, hogy az államok, a versenyhatóságok még keményebben lépnek fel, hiszen nagyon sok országban kaptak már eddig is büntetéseket, korlátozásokat, a túlságosan is domináns szerepet elérő cégek (Google, Microsoft, Apple, Facebook).

És persze azt, hogy mindig lehetnek egyedi kockázatok is. Az elemző a Disneyt említi, amely ugyan a digitális szórakoztatás egyik leginnovatívabb cége, ám a járvány rendesen fejbe kólintotta az árfolyamát, mert a cég sok olyan parkkal, mozival is rendelkezik, amelyeknek a korlátozások hatalmas veszteségeket okoztak.

A leghosszabb transz

Tomas Sedlacek szerint az okos telefon, vagy átfogóbban a digitalizáció az emberiség eddigi leghosszabb „transza”.

Ahogyan nagy lépés lehetett, amikor egy darab kőről már mint szerszámról beszélhettünk, úgy alakítja át a világot ez a mindenki számára elérhető kapu a virtuális világba.

Már egyre kevésbé szükséges kilépnünk otthonról a valóságba, nem kell könyvet venni, moziba menni, térképet lapozgatni, rokonokkal találkozni, barátokhoz utazni, mert minden ott van a zsebünkben, csak meg kell nyitni a megfelelő alkalmazást. A kockázatok ellenére ma még nem látható, hogy lejönnénk a virtuális világról, sőt, mintha inkább gyorsulnak az ütem.

(Borítókép: Jelenet a Ryan's World Youtube csatorna pizzát kóstoló részéből)