Nem lehet gond, hogy nem tudnak számolni
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Július 7-én, a csokoládé világnapján nyitott meg a most elkészült szekszárdi BeSweet Csokoládémanufaktúra, ahol fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek készítik a prémiumminőségű édességeket.
A nonprofit vállalkozást a 23 éve működő Kék Madár Alapítvány hozta létre, amelynek Szekszárdon már 2007 óta működik az Ízlelő nevű étterme, ahol a vezetőségen kívül szintén kizárólag fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű, illetve tanulásban akadályozott embereket foglalkoztatnak. De egy éve Budapesten, a XII. kerületben is megnyílt a Hegyvidéki Ízlelő nevű éttermük, ami hasonló konstrukcióban, a létrehozók szavai szerint „társadalmi vállalkozásban" működik.
A lekvároktól és szörpöktől a prémiumédességekig
Az étterem mellett már korábban is elkezdtek lekvárokat, szörpöket és aszalványokat készíteni, aztán 2014-ben négy fogyatékos munkavállalóval elindítottak egy kis, 16 négyzetméteres csokoládémanufaktúrát, amit azóta kinőttek, ezért költöztek most az új, nagyobb épületbe. „Erős küldetéstudatuk van, azért akarunk fogyatékosoknak és megváltozott munkaképességűeknek munkát adni, mert ők hatszor-nyolcszor nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, mint az ép emberek” – erről beszélt a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője, Mészáros Andrea.
„De nem minimálbéres munkaköröket akartunk, ahol mondjuk dobozokat pakolgatnak a fogyatékos munkavállalók, hanem olyat, amit örömmel csinálnak” – mondta Mészáros. Szerinte az is fontos, hogy mindenféle értelemben nyitott legyen a hely, ezt egy élelmiszerüzemnél nem könnyű megoldani, de mindenképpen azt akarták, hogy a vendégek valamilyen módon tudjanak találkozni a fogyatékos munkavállalókkal, ezért az üzemi részt egy nagy üvegfal választja el a vendéglátó tértől.
Sokféle felső-közép árkategóriájú csokoládét készítenek, néhány íz a kínálatból: citromos-meggyes-fehércsokis, epres-bazsalikomos-fehércsokis, tonkababos-tejcsokis, habanero csilis és étcsokis, mogyorós-narancsos-étcsokis.
Uniós pénz és saját tőke
A csokimanufaktúra és a hozzá kapcsolódó rendezvényhelyszín létrehozásához szükséges pénzt nagyrészt uniós forrásból fedezték, de saját tőke is kellett hozzá:
- a manufaktúraprojekt költségvetése 138 millió forint, ebből 116 millió jött az EU-tól;
- a rendezvényhelyszín költségvetése 94 millió forint, amiből 73 millió az uniós támogatás.
A beruházással összesen 28 munkahelyet hoznak majd létre, ebből 22 megváltozott munkaképességű, hat pedig tartósan munkanélküli alkalmazott. Tizenketten már letették az édesipari termékgyártó vizsgát, a csomagolást pedig fiatal dizájnerek tervezték. Az üzemet részben a domboldalba vájták, hogy kisebb energiafelhasználással lehessen beállítani az ideális hőmérsékletet.
Nem lehet gond, hogy nem tudnak számolni
Az üzemben a munkát felügyelő vezetőt leszámítva minden munkavállaló enyhén értelmi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő vagy megváltozott munkaképességű ember. De Mészáros Andrea szerint nem jelenthet problémát, ha a munkavállaló mondjuk nem tud számolni, nem tud tízszázalékos oldatot csinálni. „Ilyenkor behúzunk egy piros vonalat az edény falán, és akkor odáig kell tölteni a hozzávalót” – mondta. Egyébként nemcsak az üzemben, hanem az adminisztrációs, irodai részlegen is dolgoznak fogyatékos munkavállalók.
Erzsike például autista, ő is elvégezte az édesipari tanfolyamot, amiről azt mondja: „rövid volt, és több volt az elmélet, mint a gyakorlat”. Aprólékosan meséli a munkafolyamatokat, nagyon precízen sorolja a megfelelő mennyiségeket, arányokat, méri a folyékony csokoládé hőmérsékletét, pontosan tudja, meddig kell hevíteni, mikor kell kiönteni a márványlapra, és a folyamat végén hány fokosra kell lehűteni. Nem ez az első munkahelye, korábban virágkötészetben dolgozott.
Évi szövőgyári munkás volt korábban, de egy nagyobb leépítésnél elküldték. Neki a drazsírozás (bevonás) a kedvenc művelete, de a csilis csokit is szereti csinálni, azt mondja: „pontosan ki kell mérni, hogy mennyi csili megy bele, mert nagyon erős”. Évi epilepsziás, havonta negyvenezer forintjába kerül a gyógyszer. „Nagyon fontos, hogy naponta háromszor be kell vennem a gyógyszert, be van állítva a telefonom, de azért itt figyelünk is egymásra, nehogy baj legyen” – mondta.
Több megváltozott munkaképességű dolgozó van, egy idősebb hölgynek például az előző munkahelyén annyira leromlott a fizikai állapota, hogy leszázalékolták. Az alapítvány egyébként kapcsolatban áll a helyi munkaügyi központtal, több dolgozó is azt mondta, a hivatal segítségével talált rájuk ez a munka.
A borturizmusra is építenének
A fogyatékos és megváltozott munkaképességű dolgozók után adókedvezmény jár, a szociális hozzájárulási adót részben vagy egészben elengedi az állam. Emellett bértámogatást is kapnak, munkavállalónként évente több mint egymillió forint jár.
A BeSweet mindenképpen építene a szekszárdi borturizmusra, több ismertebb borászat is csak pár perces távolságra van. Mészáros Andrea szerint a borkóstolóra igyekvő szülőknek időnként problémát okozhat elhelyezni a gyerekeket, bíznak benne, hogy játszósarokkal, animátorokkal, később egy kisebb kalandparkkal ők is vonzó célpontjai lehetnek a gyerekes családoknak. De több lábon szeretnének állni, ezért hamarosan indul a webshopjuk is.
(Borítókép: Munkatársak a BeSweet csokoládémanufaktúrában a nyitás napján. Fotó: Huszti István / Index)