Miért távozott olyan hirtelen Barna Zsolt, az OTP vezérhelyettese?

Július 9-én az Index.hu cikket írt az egykori Ganz Villamossági Művek kálváriájáról, és arról, hogy az állam alányúlhat a nagy múltú, de nagyon nehéz helyzetben levő magyar cégnek.

A cikk megjelenése után öt nappal Magyarországon bejegyeztek egy gazdasági társaságot, a Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.-t. Ha kiszúrtuk volna a cégalapítást, alighanem össze is kapcsoltuk volna a fenti sztorival, igaz meglepődhettünk volna, hogy a tulajdonos Barna Zsolt egyben az OTP ambiciózus vezérigazgató-helyettese.

Ám, ha meg is lepődtünk volna, hogy vajon miként fér össze a méretes magánpiaci aktivitást sejtető tulajdonosi szerep és a banki vezetői poszt, pár nap múlva már az lett volna a válasz, hogy sehogyan, nem lesz párhuzamosság. Július 23-án a transzformátorcégnél ugyan valóban bemutatkozott a potenciális új partner menedzsmentje, de ekkor már Barna Zsolt nem volt az OTP-nél.

Barna Zsolt távozása

Július 20-án adta hírül az OTP szűkszavú közleménye, hogy Barna Zsolt vezérigazgató-helyettes munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt.

Mind a tájékoztatásból, mind Csányi Sándor a munkavállalóknak írt körleveléből kiderült, hogy

Barna Zsolt az OTP-csoport más társaságainál viselt vezető tisztségeiről is lemondott, az OTP Bank Nyrt.-n belül a Bankcsoport-irányítási és Operációs Divízió vezetését pedig maga Csányi Sándor veszi át."

A körlevélben Csányi Sándor megköszönte „Barna úrnak a 2010 óta a bankcsoportunknál végzett értékteremtő munkáját,”, ezen belül az elmúlt közel két évben menedzsmenttagként tett erőfeszítéseit, és sok sikert kívánt neki.

Felkavarta a szakmát

Mivel a balassagyarmati, az OTP előtt a felügyeletnél dolgozó Barna Zsoltot talán annyian nem ismerték a szélesebb közvéleményben, mint a pár héttel korábban hasonló hirtelenséggel távozó Nagy Márton MNB-alelnököt, akkora érdeklődés, vagy találgatásözön talán nem indult be, de tapasztalataink szerint a bankszakmában mindenki a távozás okairól beszélt.

Az analógia annyiban is hasonló, hogy miközben bankjában Nagy Márton, illetve Barna Zsolt elveszítette a legfelső vezető bizalmát, de a kormányzatnál nem, hiszen Nagy Márton miniszterelnöki megbízott lett, Barna cége pedig az állam által kiemelt jelentőségűnek minősített céghez közeledhet.

Természetesen szerettünk volna Barna Zsolttal beszélni, illetve a közleményen túl is szívesen hallottunk volna Csányi Sándor véleményét az ügyről, vagy részleteket az OTP csatornáitól is, de ettől a felek kategorikusan elzárkóztak. Ugyanakkor azt is hallottuk, hogy a szakítás – mint ahogyan az már lenni szokott – mindkét felet megviselte.

Induljon a ködszurkálás!

Képzeljünk el egy hétfő reggeli személyes megbeszélést, aminek az a vége, hogy Barna Zsolt, az egyik legfontosabb szervezeti, operatív vezető azonnal távozik a piacvezető banktól.

Ráadásul semmiféle átadás-átvétel nincs, a hatály azonnali, sőt, maga Csányi Sándor vonja magához a vezető feladatait. Hát, ez a közös megegyezés alighanem a közös megegyezések azon csoportjába tartozhatott, ami azért hétfő hajnalban még csak a felek egyikében merült fel.

a bank büszke arra, hogy stabil a menedzsmentje, az elnök-vezérigazgató "politikus" alkat, jó emberismerő, hosszú távú kapcsolatokat alakít ki kulcsvezetőivel, és ha kritika éri házon belül a hr-politikáját, inkább lehet arról hallani, hogy valaki már aktivitása zenitje után is pozícióban maradhat a bankban, mint azért, hogy túl gyorsan repülnének a vezetők.

Alighanem hirtelen fogyhatott el valamiképpen a bizalom. De miért küldte el az elnök azt a beosztottját, aki sokáig szélsebesen haladt a ranglétrán felfelé? Akit környezete egyöntetűen nagyon okosnak tart és aki kőkeményen hajtotta végre a legnehezebb és akár a legkíméletlenebb feladatokat is, nem kevés ellenfelet szerezve magának a bankon belül.

Alulról inkább azért kritizálták, mert túl kemény, oldalról, vagyis a vele egy szinten levő vezetők inkább azt érezhették, hogy Barna Zsolt számára az, hogy ő „általános vezérigazgató-helyettes” nem pusztán feladatleírást, de amolyan első az egyenlők között helyzetet is jelentett.

Volt aki úgy fogalmazott:

Zsoltot olykor nem lehetett elérni, nem hívott vissza embereket, pedig akadt olyan OTP-s, aki azt szokta meg, hogy neki a miniszter is elsőre felveszi a telefonját.”

Tapasztalataink, vagy legalábbis forrásaink tapasztalatai szerint

Miközben a nagyvilági, vadászatokon résztvevő, a felsőpetényi Almásy-kastély megszerzése révén is a sajtóba bekerülő, kifejezetten társasági ember Barna Zsoltnak rengeteg barátja is volt a bankon belül és kívül is.

Pár cölöp

A harmadik feles források nem tudtak semmilyen konkrét hibáról, valamilyen olyan ügyről, ami indokolta volna a szakítást.

A két OTP-s vezető viszonyát felületesebben ismerők azt emlegették, hogy Barna Zsolt túlságosan is ambiciózus lehetett. Amikor Csányi Sándor lehetővé tette, hogy ne ugyanaz a személy töltse be az elnöki és a vezérigazgatói posztot, akkor azonnal megindult a találgatás, hogy kiből válhat részelegesen legalább felsővezető.

Pedig másoktól azt hallottuk, hogy Barna Zsolt valójában tudta a reális helyét, feladatokat vállalt, azokat keményen végrehajtotta, és ha még lettek is volna ilyen távlati ambíciói, azt Csányi Sándor már korábban rendbe tette, hiszen Barna nem került be az OTP igazgatóságába. Ráadásul az igazgatóság alelnökének a régi banki harcostárs, Erdei Tamás került, akiről lehetett tudni, hogy nem egy évre lesz alelnök.

Minden téren aktív volt

Ezek után elhalkult az OTP-ben a találgatás, hogy ki is lehet majd egyszer az OTP új vezetője, illetve ha voltak is ilyen beszélgetések, akkor talán inkább Csányi Péter, az elnök-vezérigazgató fia tűnt erre esélyesnek és nem mások. Egyelőre mindenesetre az OTP-ben azért érezhető egyfajta üvegplafon-jelenség, ma még nem reális a vezérigazgató-helyettesi poszt fölé emelkedni.

Barna Zsoltra ezzel együtt az utóbbi időben már nem lehetett nem odafigyelni. A bankár egyrészt valóban tettrekészebb, aktívabb, fiatalabb volt, mint az OTP idősebb vezetői.

Zsolt mindent kőkeményen csinált, de úgy tűnt, hogy felülről éppen ezt szeretik, hogy ő aztán elvégzi a dolgát.”

Eleinte az üzleti, vagy a pénzügyi részekben nem volt benne, szervezeti, szabályozói dolgokkal foglalkozott. Az utóbbi időben már arról lehetett hallani, hogy Csányi Sándor távollétében ő vezeti a bankot, de olyan helyzet is volt, hogy távoli nemzetközi vadászati kongresszuson helyettesítette Csányit, ráadásul az is terjedt róla, hogy a NER legfelsőbb köreivel is jó a viszonya.

Ebben lehetett igazság,

például akkor, amikor az OTP alapkezelői bevásároltak az akkor még Mészároshoz sorolt Appeninnbe, Konzumba, Opusba, vagy amikor Barna Zsolt bekerült a TV2 vezetésébe is.

Ám, ha a kérdés úgy merült fel, hogy Csányinak van-e egy embere a Mészáros-világban, vagy Mészárosnak a Csányi-világban, akkor az elnök környezete nagyon határozottan deklarálta mindig, Csányi annál sokkal autonómabb, hogy bárkit is az akarata nélkül a nyakára ültessenek, csak úgy lehet Barna az OTP vezetésében, ha feltétlenül bírja az elnök bizalmát.

Vadásztársaság

Ám a hídszerep megkérdőjelezhetetlen volt, pedig Barna Zsolt egykori felügyeleti vezető, az akkori barátai szerint nem úgy indult, hogy 2010-ben akár Mészáros Lőrinc, akár Csányi Sándor bizalmi köréhez tartozott volna.

De a fiatal bankár beküzdötte magát egy olyan szerepbe, ahol egy idő után már az is realitás volt, hogy ő szervezzen vadászatot, ahol OTP-sek és NER-esek is voltak, vagy ő is ott legyen olyan tárgyalásokon, ahol a Mészáros-világ csúcsfejesei találkoztak az OTP top-vezetésével, vagy kifejezetten ő tartsa a kapcsolatot Vida Józseffel, a Takarékbank vezetőjével.

Szakmai aktivitása

Barna Zsoltnak az OTP-n belül alapvetően két területe volt, a bankcsoport operációs elemeivel nem voltak fennakadások, a különböző funkcionális területek (jog, bankbiztonság, compliance, marketing) megfelelően működtek.

A másik funkciója, a bankcsoport-irányítás már összetettebb volt, itt 12 ország bankjainak az egységesítése volt a feladat, A cél az volt, hogy ezek a bankok ne csak a logójukban, de működésükben is hasonlítsanak, informatikában, fióki megjelenésben, folyamatokban. Itt már úgy érezték a forrásaink, hogy nem haladt kellő gyorsasággal a bank.

Barna Zsoltnak emellett sokszor voltak egyedi, országokhoz köthető feladatai is, például Szlovéniában, Montenegróban, Horvátországban. Itt is olykor a regulációs tudására volt szükség, máskor akár a terjeszkedésben is lett volna feladata, például az Abanka megszerzése, de az nem sikerült.

Mennyi egyéb aktivitás lehetséges?

Ugyanakkor Barna nagy lendülete, főleg magánpiaci lendülete valóban nem volt jellemző az OTP kultúrájában. Másoknak is voltak ugyan befektetései (Kovács Antalnak egészségügyi, Wolf Lászlónak többféle pénzügyi invesztíciója), de azt senki nem gondolta volna róluk, hogy ne a bank lett volna a fő tevékenységük.

Igaz, ezt Barna Zsoltról sem hallottuk, egy ismerője szerint ő azért ideje 98 százalékában bankár volt, azonban vezető részvényesként került elő a tőzsdei Delta Technologies Nyrt.-ben, felmerült a neve egy Forest-Vill Kft. nevű villamosipari cég kapcsán, és ha nem tévedünk, hamarosan hallhatunk róla a Ganz-történetben is – forrásaink szerint az indiai tulajdonossal és a felszámolóval is folytak tárgyalások.

Ugyanakkor az is teljességgel életszerűtlen, hogy azt képzeljük, hogy erre ne kért volna engedélyt a főnökétől. Az persze lehet, hogy a közismerten (például mezőgazdasági, élelmiszeripari, egészségügyi) magánérdekeltségekkel is rendelkező Csányi Sándor úgy érezte, hogy azért a helyettesei foglalkozzanak csak 100 százalékban a bank ügyeivel.

Ám talán valószínűbb az, hogy nem egy konkrét tulajdonszerzés, vagy birodalom-építés, hanem valamiképpen ez az egész együtt áll a távozás hátterében. Amelyről természetesen az OTP-sek azt mondják, hogy van ilyen egy nagy szervezetben. Hány fontos vezető távozott már az OTP-től is korábban? – kérdezik. Spéder Zoltán, Urbán László, Lantos Csaba, Gyuris Dániel juthat az eszünkbe.

Orbán-Lázár

Mindez igaz lehet, de talán annak a bankárnak is igaza lehet, aki az esetet Orbán Viktor és Lázár János korábbi kapcsolatához hasonlította. Lázár egy időben minden feladatot megkapott, úgy tűnt korlátlanul terhelhető, hatékony, mindent rá lehet bízni, hamarosan a kormányinfók révén a kormányzat első számú arca is lett a nyilvánosság felé.

Ám 2018-ban már ez az „operatív miniszterelnök”, vagyis az Orbán távollétében már szinte miniszterelnöki feladatokat is teljesítő politikus nem kapott miniszteri felkérést. Ugye Csányit is távollétében elsősorban Barna Zsolt helyettesítette. Immár nem fogja. A kormányzatban persze rengeteg feladat van, Lázár is sorra kapja a területeket, a forrásokat, Barna Zsolt jövője nem az OTP-ben folytatódik, de sokat hallunk még róla. Először talán a Ganznál, később pedig újra a bankszektorban.