Sosem látott visszaesés az amerikai gazdaságban
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Meredeken, de az elemzők által vártnál valamivel kisebb ütemben csökkent az amerikai gazdaság teljesítménye a második negyedévben, miután a koronavírus-járvány gyakorlatilag megbénította az egész országot.
A kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete által csütörtökön közölt első becslés szerint az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) szezonális kiigazítással számolva 32,9 százalékos évesített ütemben csökkent április-júniusban, ami a legrosszabb érték a negyedéves GDP-adatok számításának kezdete óta.
Elemzők átlagosan 34,1 százalékos visszaesésre számítottak az első negyedévben mért 5,0 százalékos csökkenés után.
Éves összehasonlításban a második negyedévben 9,5 százalékkal csökkent, az elsőben pedig még 0,3 százalékkal nőtt a reál GDP.
Folyó áron számolva az amerikai GDP értéke 34,3 százalékkal, 2150 milliárd dollárral, 19 410 milliárd dollárra süllyedt április-júniusban. Az első negyedévben 3,4 százalékkal, 186,3 milliárd dollárral csökkent ez az érték.
Éves összehasonlításban a második negyedévben 9,5 százalékkal csökkent, az elsőben pedig még 0,3 százalékkal nőtt a reál GDP.
Az első negyedévhez hasonlóan április-júniusban is a háztartások kiadásai, az export, a magánszektor készletbefektetései és a vállalatok állóeszköz-befektetései, új elemként pedig az ingatlanpiaci beruházások, valamint az állami és helyi kormányzatok kiadásai húzták le a mélybe a reál GDP-t, ennek hatását csak részben tudta ellensúlyozni a szövetségi kormányzati kiadások emelkedése, illetve az import zuhanása.
A személyes fogyasztások, amelyek a GDP 70 százalékát teszik ki, rekord mértékben, 34,6 százalékos évesített ütemben csökkentek a második negyedévben, míg az előző negyedévben még 6,9 százalékkal estek vissza. A vállalati beruházások 27 százalékkal, az export 64,1 százalékkal, az import pedig 53,4 százalékkal csökkent, míg a kormányzati kiadások és befektetések 2,7 százalékkal emelkedtek.
A személyes fogyasztások árindexe 1,9 százalékkal csökkent az előző negyedévi 1,3 százalékos emelkedés után, az élelmiszerek és energiaáraktól megtisztított index pedig 1,1 százalékkal esett április-júniusban, míg az előző negyedévben 1,6 százalékkal nőtt.
A személyes jövedelmek folyó áron számolva 1390 ezer milliárd dollárral nőttek a második negyedévben, míg az előzőben 193,4 milliárd dollárral. A rendelkezésre álló személyes jövedelmek április-júniusban 1530 milliárd dollárral, január-márciusban pedig 157,8 milliárd dollárral emelkedtek. A személyes megtakarítási ráta 25,7 százalékra nőtt, míg az első negyedévben 9,5 százalékon állt.
Az adatok szélesebb körére támaszkodó második becslést augusztus 27-én hozza nyilvánosságra az amerikai kereskedelmi minisztérium.
Emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma
Emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten is, jelezve, hogy romlik a munkaerőpiaci helyzet az új koronavírussal fertőzöttek számának megugrása és a nyomott kereslet következtében.
A washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 1 millió 434 ezer volt a július 25-én zárult héten, 12 ezerrel haladja meg az egy héttel korábban mért 1 millió 422 ezret. Elemzők ennél rosszabb adatot, 1 millió 450 ezres számot vártak.
Az előző heti, július 18-cal végződő hétről szóló jelentéssel tizenöt hétig tartó trend szakadt meg, ugyanis a március 26-tal zárult hét óta először számoltak be emelkedésről.
Miután a koronavírus-járvány és az annak megfékezését célzó intézkedések miatt szinte teljesen leállt az amerikai gazdaság, március harmadik hetében példátlan méretű elbocsátási hullám indult. Egy hét múlva több mint 6,86 millión tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, amely aztán folyamatosan csökkent, de aggasztóan magas, jóval az egymillió fölötti szinten maradt.
A segélykérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag 6500-zal, 1 millió 368 ezer 600-ra kúszott fel a július 25-én zárult héten. Tavaly ilyenkor még 213 ezer 750-en állt a mozgóátlag. A mozgóátlag az a mutató, amely segít kiszűrni az ideiglenes, egyszeri hatásokat.
A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma a július 18-ával végződött héten 867 ezerrel, 17 millió 18 ezerre emelkedett. Elemzők sokkal jobb adatra számítottak, 16,2 milliós számot vártak.
A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag 435 ezer 500-zal, 17 millió 58 ezer 250-re süllyedt. Ez még mindig több mint tízszerese az egy évvel korábbi 1,69 milliós számnak.
A járvány megfékezését célzó intézkedések lazítása után újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, a leginkább sújtott régiókban, az ország déli és nyugati részén egyes helyeken a hatóságok újra elrendelték a nem létfontosságú vállalatok tevékenységének felfüggesztését vagy éppen elhalasztották az újranyitást. Így elindult az elbocsátások második hulláma, ami a kereslet csökkenésének következménye.
Február óta recesszióban
Az amerikai gazdaság februárban süllyedt recesszióba. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 5,0 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben, a második negyedévben pedig 32,9 százalékkal.
A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor 8,7 millió álláshely szűnt meg, 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.
Borítókép: A New York-i Értéktőzsde épülete a Wall Streeten 2020. június 15-én, a koronavírus-járvány idején. A New York-i Értéktőzsde irányadó mutatói ezen a napon emelkedéssel zártak. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 169,17 ponttal, 0,66 százalékkal 25 ezer 774,71 pontra emelkedett. MTI/EPA/Justin Lane