A Commerzbank is nagyot bukhatott a Wirecard-ügyön

További Gazdaság cikkek
-
Szigorodik a szabályozás a kriptopiacon, ezzel új korszak kezdődik
- Nem sikerült megállapodniuk a béremelésről, akár sztrájkba is kezdhetnek a reptéri dolgozók
- Itt a háború kegyetlen valósága: Ukrajnában van egy elveszett generáció
- Fontos határidőre figyelmeztet a NAV
- Elfogadták a 16. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, de Magyarország könnyítéseket kap
A Commerzbank is súlyosan megszenvedhette a Wirecard bukását, a Financial Times számításai szerint a német bank többet bukott a fintechcég botrányán, mint amekkora veszteséget a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági hatásoktól összesen elszenvedett. A Wirecard az online pénzügyi megoldások világának igazi üstököse volt, egy kis cégből egy évtized alatt váltak a német tőzsde egyik vezető vállalatává. Olyanokat előztek meg, mint a Deutsche Bank vagy maga az említett Commerzbank.
Hackerek, kémek, pornó, szerencsejáték és a fantom kétmilliárd euró
A Wirecard-ügy valószínűleg Európa egyik legsúlyosabb piaci visszaéléseként vonul majd be a történelembe. De mi vezetett ide?
A céget azonban régóta vádolták azzal, hogy meghamisítja könyvelését, hogy úgy tűnjön, nagyobb a forgalma, mint valójában. A vállalat sokáig megúszta a felelősségre vonást, hackerekkel és kémekkel figyeltette ellenlábasait, ügyvédekkel támadott vissza. Most azonban a csőd szélére kerültek, és az igazgatótanács ellen nyomozás folyik, egy tag szökésben van, ugyanis kiderült, a vádak valószínűleg nem voltak alaptalanok.
A Wirecard-ügy még a koronavírustól terhes idők közepette is nagyot robbant, ugyanis a német piaci felügyelet (BaFin) és a Olaf Scholz pénzügyminiszter felelőssége is felmerült. Sok jel arra mutat, hogy Scholz és a BaFin már jóval korábban, akár már januárban tudhattak arról, hogy valami baj lehet a Wirecardal. Most úgy tűnik nem csak politikai utórengései lehetnek a német tőzsdei óriás bukásának, hanem a Commerzbank is sokat bukik a dolgon. Németország második legnagyobb hitelintézete 175 millió eurót írt le az utolsó jelentésében, mint olyan kölcsönt, amit képtelen behajtani az önmaga ellen csődeljárást kezdeményező Wirecardtól.
Összehasonlításként a koronavírus miatt elbukott kölcsönök a bank legfrissebb becslése szerint 131 millió euróra rúgnak, tehát a bank nagyobbat bukott a Wirecard-balhé miatt, mint a járvány következményeként összesen. A Commerzbank nettó nyeresége a második negyedévben 21 százalékot esett az előző év azonos időszakához képest. Bár az elemzők nagyobb visszaesésre számítottak, a Commerzbank úgy tájékoztatta a befektetőket, hogy a bank minden valószínűség szerint veszteséggel zárja majd az idei évet.
A Commerzbank hivatalosan nem ismerte el, hogy a 175 millió eurónyi elbukott hitel a Wirecardhoz kapcsolódik, csak annyit hoztak nyilvánosságra, hogy egyetlen partneren bukták a pénzt, belső források viszont megerősítették, hogy az az egyetlen partner a Wirecard volt.

Közben Ázsiában is felpörögtek az események, a szingapúri hatóságok (itt van a Wirecard ázsiai központja) vád alá helyeztek egy embert, aki kapcsolatban lehet a Wirecard ügyeskedéseivel. A vád szerint R. Shanmugaratnam hamis dokumentumokkal segíthette a Wirecardot abban, hogy a cég meghamisíthassa a könyvelését, és papíron azt a látszatot keltsék, hogy több tízmillió eurónyi készpénzük pihen Ázsiában. Shanmugaratnamot, a Citadelle Corporate Services igazgatóját, csalással vádolják a helyi hatóságok.
Az 54 éves Shanmugaratnam a gyanú szerint 2015 és 2017 között több alkalommal papírokkal igazolta, hogy a Citadelle számláin van a Wirecard állítólagos pénze, összesen 270 millió euró értékben, ez a pénz azonban valószínűleg soha nem létezett. A Wirecard-ügy akkor robbant ki, amikor a nyáron a cég több sikertelen auditot követően kénytelen volt elismerni, hogy közel 2 milliárd euróval nem tudnak elszámolni. Először azt állították, hogy a pénz „valószínűleg” a Citedelle-hez hasonló számlákon van, majd később beismerték, hogy a kérdéses összeg, hasonlóan a Shanmugaratnam-féle 270 millióhoz,
Nyoma veszett kétmilliárd eurónak az egyik legnagyobb német cégnél
A Wirecard részvényei történelmi zuhanásba kezdtek, a pénz továbbra sincs meg.
soha nem is létezett.
Eközben a Wirecard ázsiai műveleteiért felelős igazgatója, Jan Marsalek továbbra is szökésben van. Marsalek a Bellingcat oknyomozó portál értesülései szerint Fehéroroszországon keresztül Oroszországba szökhetett.
(Borítókép: Ralph Orlowski / Reuters)